T/4347. számú törvényjavaslat indokolással - A Quaestor károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról
2015. évi XXXIX. törvény
Az Országgyűlés a QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság által kibocsátott kötvényeknek a QUAESTOR Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság általi értékesítési tevékenysége következtében megkárosított befektetők kárrendezése céljából a következő törvényt alkotja.
1. A törvény hatálya
1. §
(1) A törvény hatálya azokra az ügyletekre terjed ki, amelyeknél az ügyfél jognyilatkozata a QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság által kibocsátott, vagy ilyenként megjelölt, a QUAESTOR Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság által értékesített kötvények vásárlására irányult, és az ügyfél az ellenérték fizetési kötelezettségének eleget tett, függetlenül attól, hogy a jogügylet érvényesen létrejött-e, illetve teljesedésbe ment-e.
(2) Kárrendezésre jogosultak azok a magánszemélyek, jogi személyek és egyéb szervezetek, akik az (1) bekezdés szerinti kötvénykibocsátásából eredően az (1) bekezdésben említett gazdasági társaságokkal szemben e törvény hatálybalépésének napján fennálló követeléssel rendelkeznek.
2. A Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja
2. §
(1) Az 1. § szerinti követelésekből eredő igények rendezése érdekében létrejön a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja (a továbbiakban: Alap).
(2) A kárrendezésre jogosultak követeléseinek ellenérték fejében e törvény alapján az Alapra történő átszállása nem érinti a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 213. §-a szerinti kártalanítást.
3. §
(1) Az Alap feladata a kárrendezés, amely során az 1. § szerinti követelések - e törvény erejénél fogva az Alapra történő átszállása esetén - ellenértékét kifizeti, és a rá szállt követelésekre vonatkozóan az igényeket érvényesíti.
(2) A követelés nem száll át az Alapra,
a) ha annak jogosultja az 1. § (1) bekezdés szerinti gazdasági társaság vagy annak a számviteli jogszabályok szerinti kapcsolt vállalkozása, az említettek vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja, könyvvizsgálója, mindezeknek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti hozzátartozója,
b) ha annak jogosultja a Tpt. 215. § (1) bekezdésében felsorolt személy vagy szervezet, vagy a kibocsátó, lejegyző gazdasági társasággal munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, valamint a kötvényértékesítésben függő ügynökként vagy más módon közreműködő vállalkozás, ezzel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, továbbá mindezeknek a Ptk. szerinti hozzátartozója
c) ha bíróság jogerősen megállapította, hogy a befektetés forrása bűncselekményből származott.
(3) A kárrendezésre a követelés pénznemében kerül sor.
(4) A kárrendezés mentes a közteherfizetés alól.
4. §
(1) Az Alapjogi személy.
(2) Az Alap saját vagyona, bevételei, kifizetései és jövedelme után társasági és helyi adó, tranzakciós illeték, vagy egyéb illeték fizetésére nem kötelezhető.
(3) Az Alap pénzeszközeit a Magyar Nemzeti Banknál (a továbbiakban: MNB) vezetett számlán kezeli.
(4) Az Alap működésének biztosítása érdekében - az állam kezességvállalása mellett -legfeljebb 10 éves futamidőre kötvényt bocsáthat ki, és az MNB-től - az állam kezességvállalása mellett - legfeljebb 3 hónapos futamidejű áthidaló kölcsönt vehet fel.
(5) Az Alap igazgatósága a Befektető-védelmi Alap (a továbbiakban: BEVA) tagoktól a (4) bekezdés szerinti hitel törlesztőrészleteinek megfizetése céljából, saját forrásainak kiegészítéséhez visszafizetési kötelezettséggel előleget igényelhet. Az előleg fizetésére a tagok jegyzett tőkéjük arányában kötelesek. Az előleg megfizetésére az BEVA tagdíj fizetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
5. §
(1) Az Alap irányítását a BEVA igazgatósága (a továbbiakban: igazgatóság) végzi.
(2) Az Alap végrehajtó szervezete a BEVA munkaszervezete.
(3) Az Alap tevékenységének ellenőrzését az Ellenőrző Bizottság látja el.
(4) Az Alap jogállására és működésére az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Tpt-nek a BEVA-ra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
6. §
Az igazgatóság
a) elfogadja az Alap szabályzatait,
b) irányítja az Alap gazdálkodási és egyéb tevékenységét,
c) dönt az Alap működéséhez szükséges kötvénykibocsátásról,
d) meghatározza a BEVA tagok által fizetendő éves előleg összegét, és rendelkezik az előleg visszatérítéséről,
e) elfogadja az Alap éves számviteli beszámolóját és az Alap tevékenységének befejezését megelőzően elfogadja a záró beszámolót, valamint
f) ellátja az e törvényben foglalt egyéb feladatokat.
7. §
Az igazgatóság szabályzatot alkot és tesz közzé
a) az Alap eszközeinek és forrásainak kezeléséről,
b) az Alapból történő kárrendezés részletes szabályairól,
c) a BEVA tagok által fizetendő éves előleg megfizetésének és visszatérítésének mértékéről és rendjéről.
8. §
(1) Az Ellenőrző Bizottság héttagú.
(2) Az Ellenőrző Bizottság tagjai:
a) az igazgatóság által kijelölt egy személy,
b) az MNB által kijelölt egy személy,
c) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások érdek-képviseleti szervezetei által kijelölt három személy,
d) a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének igazgatósági elnöke által kijelölt egy személy, valamint
e) a pénz- tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter által kijelölt egy személy.
(3) Nem lehet az Ellenőrző Bizottság tagja
a) az igazgatóság tagja és annak a Ptk. szerinti hozzátartozója, vagy
b) a 1. § (1) bekezdése szerinti gazdasági társaságok tagjainak vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, könyvvizsgálója, és az említettek Ptk. szerinti hozzátartozója.
(4) Az Ellenőrző Bizottság
a) ellenőrzi az Alap gazdálkodását,
b) véleményezi az Alap éves beszámolóját és záró beszámolóját,
c) ellenőrzi az Alapra átszállt követelések érvényesítését, és javaslatot tesz az igazgatóság felé a hatékony igényérvényesítés érdekében.
(5) Az Ellenőrző Bizottság az általa elfogadott ügyrend szerint végzi tevékenységét.
3. A kárrendezés
9. §
(1) Az e törvény 1. §-a szerinti követeléseknek ellenérték fejében az Alapra történő átszállására a jogosult kérelmére, e törvény erejénél fogva kerül sor.
(2) A kérelem benyújtása során a jogosultnak igazolnia kell az értékpapír-számláján nyilvántartott kötvények mennyiségét, illetve az őt illető követelés összegét.
(3) A kérelmet a jogosult az Alap által rendszeresített űrlapon, az Alap Kárrendezési Szabályzatában meghatározott módon és helyen, vagy a kijelölt kormányablakon keresztül nyújthatja be. Ha a kérelem a kormányablakon keresztül került benyújtásra, azt az Alap részére haladéktalanul továbbítani kell.
(4) A kérelem 2015. május 6. és 2015. június 5. között nyújtható be. A határidő jogvesztő.
10. §
(1) Az Alap a kérelmet annak kézhezvételétől számított 30 napon belül megvizsgálja, e határidő a kárrendezés feltételeinek megállapítása érdekében meghosszabbítható.
(2) A kárrendezés feltételeinek megállapítása érdekében az Alap jogosult a kérelmezők BEVA által nyilvántartott személyes adatait és a kérelemben megadott követeléseire vonatkozó adatait kezelni, és ennek érdekében a 1. § (1) bekezdése szerinti gazdasági társaságok tagjaitól adatszolgáltatást kérni. Az adatszolgáltatást soron kívül kell teljesíteni.
(3) Ha a kérelem megfelel a kárrendezés feltételeinek, az Alap erről tájékoztatja a kárrendezésre jogosultat.
(4) A kárrendezésre jogosult követelésének biztosítékai, illetve a követeléshez kapcsolódó igények - ide értve a bűncselekménnyel okozott kár megtérítése, illetve az egyéb kártérítés iránti igényeket is - a tájékoztatással egyidejűleg, e törvény erejénél fogva az Alapra szállnak át.
11. §
(1) A kárrendezés a BEVA által kifizetendő kártalanítást meghaladó követelésre vonatkozik, annak összege személyenként nem haladja meg a 1. § (1) bekezdése szerinti gazdasági társaságok tagjaival szemben fennálló követelések összegét, legfeljebb azonban a BEVA által fizetett kártalanítással együtt a harmincmillió forintot.
(2) A harminc millió forintot meg nem haladó összegű követeléseket tőkeértéken, a kötvényeket pedig névértéken kell figyelembe venni.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a BEVA az Alap útján fizeti ki a Tpt. alapján a befektetőt megillető kártalanítást is.
4. Az Alapra átszállt követelések érvényesítése a fizetésképtelenségi eljárásokban
12. §
Az Alapra átszállt követelések felszámolási eljárás során történő igényérvényesítésekor az Alapot a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 57. §-a szerinti kielégítési sorrendben az Országos Betétbiztosítási Alappal és a BEVA-val azonos helyen, velük követelésarányosan illeti meg.
5. Az Alapba előleget befizetők részére járó kompenzáció
13. §
Az Alap záró beszámolóját követően a Alapba előleget befizetők által megelőlegezett, de az éves visszafizetésekből meg nem térült követeléseinek adóból történő levonásáról külön törvény rendelkezik.
6. Záró rendelkezések
14. §
Ez a törvény kihirdetését követő napon lép hatályba.
15. §
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 159. §-a a következő j) ponttal egészül ki.
(Az MNB jogosult)
j) a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja
(részére forintban és külföldi pénznemben bankszámlát vezetni.)
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat célja a Quaestor vállalatcsoport kötvénykibocsátásával érintett befektetők helyzetének a rendezése. A Quaestor vállalatcsoport jogszabálysértő és részben nem valós kötvénykibocsátása mintegy 32.000 befektető számára tette bizonytalanná korábbi befektetéseik megtérülését.
A Quaestor vállalatcsoport által elkövetett visszaélésekhez számos egyedi - a pénzpiacon tapasztalható más anomáliáktól eltérő - jellegzetesség kapcsolódik. A kötvények kibocsátására és forgalomba hozatalára egyrészt kizárólag a cégcsoport javára, annak finanszírozására került sor. Másrészt ez a tevékenység több szempontból is hasonlít a betétgyűjtésre. Az ügyfelek pénzt helyeztek el a vállalatcsoport tagjainál, amelyekért értékpapírt kaptak. Ezeknek az értékpapíroknak egy jelentős részéről utóbb kiderült, hogy fiktív, vagyis tényleges értékpapír kibocsátásra nem is került sor. Ettől függetlenül azonban a kötvényeket forgalmazó társaság, valamint a készpénzt adó ügyfél között polgári jogi jogviszony jött létre. Ez részben a kölcsönszerződés, részben pedig a betétszerződés jellegzetességeit mutatja, hiszen az ügyfél kamat ellenében adta a pénzt a vállalatcsoport érintett tagjának.
A külön törvény megalkotására azért is szükség van, mert a károsultak nagy számára tekintettel az egyedi igényérvényesítés rendkívüli nehézségekkel járna. A bíróságok számára nehezen leküzdhető kihívást jelentene, ha a károsultak egyenként érvényesítenék igényüket. Mindez a károsultakat is hátrányos helyzetbe hozná, hiszen vagy polgári peres eljárást kellene indítaniuk befektetésük visszaszerzésre érdekében, vagy hitelezőként a vállalatcsoport tagja elleni felszámolási eljárásba kellene hitelezőként bejelentkezniük, viselve annak kockázatát, hogy követelésük a fizetésképtelenségi eljárásban mikor és milyen hányadban térül meg.
A törvényjavaslat ezért egy követeléskezelő, kárrendező Alap felállításáról rendelkezik, amely az ügyfelek igényeit kielégíti a törvényben meghatározott mértékben. Mindez egyúttal az ügyfelek részéről indítandó egyedi jogérvényesítést is elkerülhetővé teszi. Az Alap útján történő igényérvényesítés egyrészt gyors, másrészt - a Befektető-védelmi Alap (BEVA) kártalanításával együtt - 30 millió forintig garantálja a befektetők számára befektetéseik megtérülését. Ez feltételezhetően lényegesen nagyobb arány, mint amihez egy egyedi perben, illetve a felszámolási eljárásban az ügyfelek reálisan juthatnának.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §-hoz
A törvényjavaslat meghatározza személyi és tárgyi hatályát, melynek értelmében a Javaslat hatálya azokra az ügyletekre terjed ki, amelyeknél az ügyfél jognyilatkozata a QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság által kibocsátott, vagy ilyenként megjelölt, a QUAESTOR Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság által értékesített kötvények vásárlására irányult, és az ügyfél az ellenérték fizetési kötelezettségének eleget tett, függetlenül attól, hogy a jogügylet érvényesen létrejött-e, illetve teljesedésbe ment-e.
Személyi hatályát illetően kárrendezésre jogosultak azok a magánszemélyek, jogi személyek és egyéb szervezetek, akik a kötvénykibocsátásából eredően az érintett gazdasági társaságokkal szemben a Javaslat hatálybalépésének napján fennálló követeléssel rendelkeznek.
2. §-hoz
A javaslat létrehozza a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapját, egyértelművé teszi, hogy a a BEVA kártalanítási kötelezettséget az e törvény szerinti kárrendezés nem érinti.
3. §-hoz
Az Alap a kárrendezés során a Javaslat hatálya alá tarozó követelések ellenértékét kifizeti, és az átszállt követelésekre vonatkozóan az igényeket érvényesíti. A Javaslat megállapítja, hogy mely esetekben nem száll át a követelés az Alapra, azaz mely esetekben nem lehet igényelni a kárrendezést. A kárrendezés kifizetésére a követelés pénznemében kerül sor, a tőkepiaci törvény (Tpt.) BEVA kártalanítási szabályainak mögöttes alkalmazásával, az ott meghatározottak szerint forintban vagy devizában. A Javaslat értelmében kárrendezésként fizetett juttatás mentes a közteherfizetés - adó és illeték fizetése - alól.
4. §-hoz
A Javaslat rendezi az Alap jogállását, gazdálkodását. Az Alap - hasonlóan a BEVA-hoz -önálló jogi személy. Az Alap pénzeszközeit a Magyar Nemzeti Banknál vezetett számlán kezeli. Az Alap forrásait a Javaslat az állam kezességvállalása mellett történő kötvénykibocsátással és hitelfelvétellel biztosítja.
Az Alap a likviditásának biztosítása érdekében a BEVA tagoktól visszafizetési kötelezettséggel előleget igényelhet, melynek megfizetésére a BEVA tagok jegyzett tőkéjük arányában kötelesek. Az előleg megfizetésére a Tpt.-nek a BEVA tagdíj fizetésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
5-8. §-hoz
A Javaslat rendezi az Alap irányítását igazgatóságának és ellenőrző bizottságának összetételét, feladat- és hatáskörét, ezek tagjaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat. Az ellenőrző bizottságba a hitelintézetek és befektetési vállalkozások érdekképviseleti szervezeti is tagokat delegálnak.
9. §-hoz
A Javaslat meghatározza a kárrendezési eljárás részletes szabályait, melynek keretében rögzíti, hogy a kérelem benyújtására 2015. május 6. és 2015. június 5. között kerülhet sor. A határidő jogvesztő. Az Alap a kérelem benyújtására szabályzatában űrlapot rendszeresít. A kérelmet kormányablakon keresztül is be lehet nyújtani.
10. §-hoz
A Javaslat a kérelem megvizsgálására rövid, 30 napos határidőt biztosít, azzal, hogy e határidő a kárrendezés feltételeinek megállapítása érdekében - így a szükséges adatok megállapítása céljából - meghosszabbítható. Ha a kérelem megfelel a kárrendezés feltételeinek, az Alap erről tájékoztatja a kárrendezésre jogosultat. A tájékoztatáshoz az a joghatás fűződik, hogy a kárrendezésre jogosult követelésének biztosítékai, illetve a követeléshez kapcsolódó igények -ide értve a bűncselekménnyel okozott kár megtérítése, illetve az egyéb kártérítés iránti igényeket is - a tájékoztatással egyidejűleg átszállnak az Alapra.
11. §-hoz
Az Alap által biztosított kárrendezés a BEVA által kifizetendő kártalanítást meghaladó követelésre vonatkozik, annak összege személyenként nem haladja meg - a BEVA által fizetett kártalanítással együtt - a harmincmillió forintot. A 30 millió forintot meg nem haladó összegű követeléseket tőkeértéken, a kötvényeket pedig névértéken kell figyelembe venni.
A BEVA az Alap útján fizeti ki a Tpt. alapján a befektetőt megillető kártalanítást.
12. §-hoz
Az Alapra átszállt követelések felszámolási eljárás során történő igényérvényesítésekor az Alapot a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 57. §-a szerinti kielégítési sorrendben az Országos Betétbiztosítási Alappal és a BEVA-val azonos helyen, velük követelésarányosan illeti meg.
13. §-hoz
Az Alap záró beszámolóját követően az Alapba előleget befizetők által megelőlegezett, de az éves visszafizetésekből meg nem térült követeléseinek adóból történő levonásáról külön törvény rendelkezik.
14. §-hoz
A Javaslat a törvény kihirdetését a károsultak mielőbbi igényérvényesítések biztosítása érdekében a lehető leghamarabbi időpontban állapítja meg.
15. §-hoz
A Javaslat módosítja az MNB törvényt az Alap számlavezetése érdekében.