BH 1999.7.297 A biztatási kár és a jogalap nélküli gazdagodás elhatárolása kiutaláson alapuló ingatlanhasználat megszüntetése esetén [Ptk. 6. §, 361. § (1) bek.].

A felperes keresetében jogalap nélküli gazdagodás címén 10.500.000 forint megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletével 5.000.000 forint és 400.000 forint részperköltség megfizetésére kötelezte az alperest. A felperes ezt meghaladó keresetét elutasította. Tényként állapította meg, hogy az alperes polgármesteri hivatala (a továbbiakban: az alperes) 1991. október 28-án autómosó és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások végzésére a felperes részére ideiglenes jelleggel kiutalta az akkor még állami tulajdonban lévő felépítményes ingatlant. A határozat szerint az ideiglenes jellegű használati jog az M5-ös autópálya bevezető szakaszának építési munkálatai megkezdéséig tart, felszólítás esetén a felperes 60 napon belül mindenféle kártalanítási és kártérítési igény nélkül köteles az ingatlant kiüríteni és a kezelőnek átadni. Ezt követően ilyen tartalommal kötötte meg a felperes az ingatlankezelő vállalattal a bérleti szerződést. Az autómosó létesítéséhez a felperest 1992. február 14-én olajiszapfogó műtárgy létesítésére kötelezték. A felperes közben tetőcserét, térbetonozást, festést és mázolást, csempézést végeztetett, nyílászárókat építtetett be. A megbízásából eljáró ingatlanforgalmi szakértő az épületek forgalmi értékét a birtokbavételkor 2 000 000 forintban jelölt meg. Az alperes 1994. augusztus 4-én az ingatlant 19.500 000 forintért eladta a Közúti Beruházó Kft.-nek. A felperes 1994. november 30-án adta az ingatlant az alperes birtokába. A felperes kérelmére eljárt szakértő az ingatlant 14.000.000 forintra értékelte, amelyből 3.447.000 forint a telek, 3.000.000 forint az olajiszapfogó és 7.581.000 forint a két épület értéke.

Az elsőfokú bíróság a Ptk. 6. §-a alapján, a Pp. 206. §-ában biztosított mérlegelési jogkörére hivatkozással kötelezte az alperest a felperes 5.000.000 forint kárának a megfizetésére. Indokolása szerint "...a felperes jóhiszeműen, annak tudatában ruházott be jelentős összeget, hogy az üzemeltetés legalább 5 évig lehetséges lesz." Figyelembe vette azt is, hogy a vevő a vételár kialakításához szakértői véleményt szerzett be, amely szerint a felépítmények értéke 11.249.000 forint. Az épületek magas forgalmi értéke a felperes felújítási, beruházási tevékenységének köszönhető. Az indokolás szerint a jogalap nélküli gazdagodás feltételei az adott esetben nem állanak fenn.

Az elsőfokú ítélet ellen mindkét fél fellebbezett. A felperes a marasztalási összeget 10.500.000 forintra és járulékaira kérte felemelni. Hivatkozása szerint az épületek eladási árának legalább 90 százaléka őt illeti meg. Ezen túlmenően az ingatlan közművesítéséből származó értékemelkedést is a javára kell figyelembe venni. Változatlanul az az álláspontja, hogy az igénye a jogalap nélküli gazdagodás szabályain alapul.

Az alperes az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a kereset elutasítását kérte. Indokolása szerint már kezdetben felhívta a felperes figyelmét arra, hogy az autóút-csomópont céljára kijelölt területről van szó, és az út kivitelezése hamarosan várható. Állítása szerint a felperes beruházása nem eredményezett értéknövekedést, a lebontásra került épületek az átvételkor egyébként is romos állapotban voltak. A telken lévő bármilyen építmény, közmű csak az út építését akadályozza, annak költségeit növeli. Vitatta a felperes által a tudta nélkül megbízott szakértő megállapításait.