A Kúria Köf.5031/2019/5. számú precedensképes határozata önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálat tárgyában. Bírók: Balogh Zsolt, Dobó Viola, Patyi András

A határozat elvi tartalma:

Az önkormányzat a közterületi reklámhasznosítási tevékenységét jogosult volt önkormányzati rendeletben szabályozni. E tárgykörben a hatósági jogviszony és polgári jogi jogviszony elemei azonban nem moshatók össze, az e tevékenységre vonatkozó polgári jogi szerződés (bérlet) szabályai önkormányzati rendeletben nem állapíthatók meg. Az önkormányzat a szerződés tartalmi elemeinek, a szolgáltatás díjának megállapítására törvényesen nem alkothat normatív szabályokat tartalmazó önkormányzati rendeletet.

***********

A KÚRIA

Önkormányzati Tanácsának

határozata

Az ügy száma: Köf.5031/2019/5. szám

A tanács tagja: Dr. Patyi András a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt bíró

Az indítványozó: Kúria

Az érintett önkormányzat: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata (3525 Miskolc, Városház tér 8.)

Az érintett önkormányzat képviselője: Dr. Buda Zsuzsanna kamarai jogtanácsos

Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet törvényességének vizsgálat

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

- megállapítja, hogy Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének a reklámhordozók és hirdetmények elhelyezésének, közzétételének szabályairól szóló 14/2007. (V. 17.) önkormányzati rendelete jogszabályellenes volt, a jogszabályba ütköző önkormányzati rendelet egyedi ügyben való alkalmazási tilalmáról a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 147. § (1) bekezdése rendelkezik;

- elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét;

- elrendeli, hogy a határozat közzétételére - a Magyar Közlönyben való közzétételt követő 8 napon belül - az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] A ... Kft. (a továbbiakban: felperes) a miskolci közterületek reklámcélú hasznosítását végzi. A reklámhordozók és hirdetmények elhelyezését, közzétételét a Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése a 14/2007. (V. 17.) önkormányzati rendeletében (a továbbiakban: Ör.) szabályozta. Az alperes a MATÁV-val kötött együttműködési szerződés alapján Miskolc közterületein felállított telefonfülkék oldalára szerelt reklámfelületek értékesítésével 2010-2012. közötti időszakban reklámokat tett közzé anélkül, hogy a felperessel szerződést kötött volna az adott tevékenységre és a tevékenysége után az Ör.-ben előírt díjat sem fizette meg. A felperes 2012. február 20-án 2012. március 6-i fizetési határidővel két számlát állított ki a 2008. január 1-től 2011. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozó közterület-használati díjról az alapdíj háromszorosának megfelelő összesen bruttó 32.438.340 Ft összegben. Az alperes a számlákat nem egyenlítette ki.

[2] A felperes keresetében az Ör. 5. § (1) és (13) bekezdésére hivatkozva követelte az Ör. 2. számú mellékletében meghatározott díj háromszoros összegének megfelelő mértékű közterület-használati díjat az alperestől azon az alapon, hogy a telefonfülkék oldalain létesített reklámhordozók elhelyezésére csak közterület-használati szerződés alapján van lehetőség, aminek hiányában az alperes a közterületet engedély nélkül használja. Az alperes a jogalapot vitatva a kereset elutasítását kérte. Az első fokon eljárt bíróság helyt adott a keresetnek, a másodfokú bíróság pedig helybenhagyta az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezéseit.

[3] Az alperes felülvizsgálati kérelmében indítványozta az Ör. felülvizsgálatára vonatkozó nemperes eljárás kezdeményezését.

Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása

[4] A Kúria Pfv.V.21.063/2018. számú ügyben eljáró tanácsa indítványozta a Kúria Önkormányzati Tanács előtt a már hatályon kívül helyezett, de a perben alkalmazandó Ör. 5.§ (1) és (13) bekezdése jogszabályba ütközésének vizsgálatát és annak megállapítását, hogy a hivatkozott rendelkezések a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban. Ötv.) 2. § (2) bekezdésébe, 9. § (2)-(3) bekezdésbe ütköznek, valamint sértik a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 12. § (1) bekezdését, (2) bekezdés a) pontját és 19. § (2) bekezdését, illetve az Alaptörvény XXVIII. cikk. (7) bekezdését.

[5] Az indítványozó álláspontja szerint vitatható, hogy az önkormányzattal szerződéses kapcsolatban álló gazdasági társaság (közterületi reklámhasznosító szervezet) eljárása indokolja-e az adott tárgyban polgári jogi szerződést kötését, illetve azt, hogy az Ör.-nek megfelelően a közterület-használati díj a polgári jog szabályai szerint legyen behajtható. A Köf.5033/2017/4. számú határozatra hivatkozva kifejtette, hogy a közterület-használattal összefüggő ügyek az Ötv. hivatkozott rendelkezései alapján önkormányzati hatósági ügynek minősülnek, vagyis a közterület-használat engedélyezéséről és a díj meghatározásáról szóló megállapodás egy önkormányzati hatósági ügyben meghozott döntést pótol úgy, hogy a fél ez ellen jogorvoslattal nem élhet. Előadta továbbá, hogy amennyiben a közterület-használó nem köt szerződést a közterület-hasznosító szervezet felhívására - közigazgatási határozatban történő kötelezés nélkül - szankciós díjat köteles fizetni. A közigazgatási határozat nélküli igényérvényesítés azonban a közterület-használót megfosztja a Ket.-ben biztosított jogorvoslati lehetőségtől.

[6] Az érintett önkormányzat védiratában elsődlegesen az indítvány elutasítását, másodlagosan az általános alkalmazási tilalom elrendelésének mellőzését kérte.

[7] Védiratában a 78/2009. (VII. 10.) AB határozatra, az Alkotmány 42. §-ára és az Ötv. 16. §-ára hivatkozva előadta, hogy "a plakátok elhelyezésével kapcsolatos szabályok megállapítása" helyi társadalmi viszonynak minősül. A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Grt.) nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely kizárja a képviselő-testületi szabályozást e tárgykörben, így rendeletalkotásra az önkormányzat eredeti jogalkotói hatáskörében került sor. Az Önkormányzat tehát a rendelet megalkotásával nem a Ket-ben rögzített hatósági jogkörét gyakorolta, hanem jogalkotóként, a helyi társadalmi viszonyok egyértelmű szabályozása érdekében, rendeletében állapította meg a jogalkalmazó (... Kft.) által végrehajtandó szabályokat. Kifejtette, hogy a közterület-használati közigazgatási hatósági jogviszony szabályozása érdekében az önkormányzat külön rendeletet alkotott (a közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos eljárásról és a használati díjakról szóló 35/1997. (VII. 1.), majd 2011. december 1-től az ezt hatályon kívül helyező, a közterületek használatáról szóló 29/2011. (X. 21.) önkormányzati rendeletet.) Hangsúlyozta, hogy a vitatott Ör. kizárólag a helyi hirdetményezési (reklám-elhelyezési) tevékenységet kívánta szabályozni.