A Fővárosi Törvényszék G.41447/2007/9. számú határozata szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása (ÁLTALÁNOS szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 209. §, 685. §, 1960. évi 11. törvényerejű rendelet (Ptké.) 5. §] Bíró: Kisrákói Annamária

ő Fővárosi Bíróság

Gazdasági Kollégiuma

Budapest, II. Varsányi Irén u. 40-44.

1535 Budapest, Pf.887.

Ügyszám: 7.G.41.447/2007/9

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma

dr. Bánfalvy Bottyán Csilla csoportvezető ügyész által képviselt

Fővárosi Főügyészség(1054 Budapest, Akadémia u. 13.) felperesnek,

dr. Bay Endre (alperesi képviselő címe) ügyvéd által képviselt

alperes neve(alperes címe) alperes ellen

általános szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta az alábbi

ítéletet

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 72.000,- (Hetvenkétezer) Ft perköltséget.

A bíróság megállapítja, hogy a felperes illetékmentessége folytán le nem rótt 21.000,- (Huszonegyezer) Ft illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet ennél a bíróságnál lehet írásban, három. példányban a Fővárosi Ítélőtáblához címezve benyújtani.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, de a felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, de a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás tartását.

Ha a fellebbezésben vitatott érték a kétszázezer forintot, illetve a kereseti kérelemben megjelölt követelés tíz százalékát nem haladja meg, fellebbezésnek az elsőfokú eljárás szabályainak lényeges megsértése vagy az ügy elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással van helye. A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, de a felek kérelmére tárgyalást tart. A fellebbező félnek a tárgyalás tartása iránti kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie.

A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Legfelsőbb Bíróság bírálja el, feltéve hogy vagyonjogi ügyben a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja.

A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok alkalmazásával bírálja el.

Az ítélőtábla előtti eljárásban és a Legfelsőbb Bíróság előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

Indokolás:

Az alperes főtevékenysége - egyéb nem bolti kiskereskedelem - körében különböző jogi- és nem jogi személyiségű cégekkel szállítási szerződéseket kötött és köt jelenleg is az általa kiadott ... jogszabálygyűjteményekre. Ilyen szerződést kötött többek között a K.L. Gimnáziummal, valamint a C. Kft-vel.

Mindkét szerződés III. pontja szerint a megrendelő a szerződést csak a szerződéskötési év vége után (december 31. után) a naptári év végére 52 hét felmondási idő közbevetésével mondhatja fel, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a megrendelő a szerződést kizárólag az év január 1. napján mondhatja fel.

Mindkét szerződés V. pontja szerint a megrendelő bármikor jogosult a szerződéstől írásban elállni, egyben tudomásul veszi, hogy általános kártérítésként a III. pont alapján a szerződésből hátralévő időszakra (elállás időpontja és a szerződés rendes felmondással történő megszűnése közötti időszakra) hetente 6.000,- Ft-ot köteles egy összegben megfizetni a szállító részére az elállásra irányuló jognyilatkozat kézbesítésével egyidejűleg.

A szállító elállásra jogosult, amennyiben a megrendelő bármely jelen szerződés szerint esedékes fizetési kötelezettsége teljesítése vonatkozásában 8 napon túli késedelembe esik. A szállító elállása esetén a már esedékessé vált megrendelői tartozásokon túlmenően megilleti a megrendelői elállás esetén számított általános kártérítés összege az elállásra irányuló jognyilatkozat megrendelői kézhezvételétől számított 3 munkanapon belül.

Mindkét szerződés VI. pontja szerint minden értesítést, egyéb közlést írásban kell megtenni és akkor minősül a jelen szerződés alkalmazásában kézbesítettnek, ha azt személyesen az átvételt igazolva, vagy ajánlott tértivevényes postai küldeményként a következő címre küldték el: (...) A fentiek szerint elküldött értesítés, levél az elküldéstől, postára adástól számított ötödik munkanapon akkor is kézbesítettnek minősül, ha a tértivevény nem kereste, elköltözött, ismeretlen vagy nem vette át jelzéssel érkezik vissza a feladóhoz, vagy a jelen szerződésben írt címet bármely fél a másik fél előzetes értesítése nélkül változtatta meg és a személyesen kézbesített levél útján küldött üzenet ezért nem jut el hozzá.

A megjelölt szervezetek a jogszabálygyűjteményt azzal a céllal vásárolták, hogy szakmai / gazdasági tevékenységükhöz használják.

*****

A FELPERES közérdekű keresetében kérte az alperessel szerződő minden félre kiterjedően annak megállapítását, hogy az alperes által fogyasztói szerződésben alkalmazott és a tényállásban ismertetett általános szerződési feltételek tisztességtelenek, ezért semmis kikötések. Erre figyelemmel kérte az alperes eltiltását ezen szerződési feltételek alkalmazásától, valamint kérte az alperes kötelezését arra, hogy az ítélet rendelkező részének a kikötések érvénytelenségét megállapító közleményét országos napilapban vagy más szokásos módon hozza nyilvánosságra. Kérte továbbá az alperes perköltségben való marasztalását.

Keresetét a Ptk.209.§ .(1) bekezdésére, a 209/A.§.(2) bekezdésére, a 18/1999.(II.5.) Korm. rendelet 2.§. g/ pontjára és a Ptk.685.§. e/ pontjára alapította.