1960. évi 11. törvényerejű rendelet

a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A Polgári Törvénykönyv hatálybalépése

1. § A Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) az 1960. évi május hó 1. napján lép hatályba.

Hozzátartozók

2. §[1]

A határidők számítása

3. § (1) A napokban megállapított határidőbe a kezdő napot nem kell beleszámítani.

(2) A hetekben, hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél vagy számánál fogva megfelel a kezdő napnak; ha ilyen nap az utolsó hónapban nincs, a határidő a hónap utolsó napján jár le.

(3) Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.

4. § (1) Ha a felek a határidőt meghosszabbítják, az új határidőt kétség esetén az eredeti határidő elteltét követő naptól kell számítani.

(2) A határozott naphoz kötött jogszerzés a nap kezdetén következik be.

(3) A határidő elmulasztásának vagy a késedelemnek a jogkövetkezményei csak a határidő utolsó napjának elteltével állnak be.

II. FEJEZET

A PTK. ALKALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

A Ptk. értelmezése

[A Ptk. 1. §-ának (2) bekezdéséhez]

5. § (1) A Ptk. rendelkezéseit a hatálybalépése előtti bírói gyakorlatban kialakult jogelvek szerint nem lehet értelmezni.

(2) A Ptk. hatálybalépésével hatályát veszti

a) a Legfelsőbb Bíróság valamennyi polgári jogi tartalmú, kötelező erejű iránymutató döntése (elvi döntés, elvi megállapítás),

b) a Legfelsőbb Bíróság által hatályában fenntartott valamennyi polgári jogi tartalmú teljesülési határozat, jogegységi döntvény és elvi határozat,

c) valamennyi polgári jogi tartalmú kollégiumi állásfoglalás.

(3) Az előző bekezdés nem vonatkozik az a)-c) pontokban felsorolt azokra a döntésekre, amelyek a Ptk. által nem szabályozott, illetőleg külön szabályozásra fenntartott intézményhez (pl. nemzetközi magánjog, szerzői, találmányi jog), vagy olyan jogszabályhoz kapcsolódnak, amelynek hatályát ez a törvényerejű rendelet nem érinti.

(4) A Központi Döntőbizottság elvi határozatainak érvényét a Ptk. hatálybalépése nem érinti. A Ptk. rendelkezéseivel ellentétes jogszabályon alapuló elvi határozatok azonban a Ptk. hatálybalépésével hatályukat vesztik.

Bírósági út

[A Ptk. 7. §-ához]

6. §[2]

A méhmagzat gondnoka

[A Ptk. 10. §-ához]

7. § (1) Méhmagzat részére a gondnokot a gyámhatóság rendeli ki.

(2)[3] A gondnokrendelést bármelyik szülő vagy nagyszülő, az ügyész, illetőleg az anya lakóhelye szerint illetékes községi, városi, fővárosi kerületi jegyző kérheti. Gondnokrendelésnek hivatalból is helye van.

(3) A gondnok abban az ügyben, amelyben kirendelték, olyan jogkörrel jár el, mint a gyám.

Cselekvőképességet érintő gondnokság

[A Ptk. 12-21. §-aihoz]

8. §[4] (1) A Ptk.-nak az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított 15/B. §-át az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő gondnokság alá helyezési eljárásokban, valamint felülvizsgálati eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény hatálybalépésekor gondnokság alá helyezés hatálya alatt álló személy esetén a Ptk.-nak az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel megállapított 15/B. §-át a Ptk. 14/A. §-a vagy 15. § (5) bekezdése szerinti felülvizsgálat, illetve a Ptk. 21. §-a szerinti per során kell először alkalmazni.

9. §[5]

10. §[6]

11. §[7]

12. §[8]

13. §[9]

14. §[10] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a)[11] az egyesület, a köztestület, az alapítvány és a közalapítvány beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére vonatkozó szabályokat,

b) a kiskereskedelmi árubeszerzés során szállított termékek tárolására szolgáló eszközök (göngyölegek) visz-szavételére és visszaszállítására vonatkozó szabályokat,

c) azokat a szerződési feltételeket, amelyek a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülnek, vagy amelyeket az ellenkező bizonyításig tisztességtelennek kell tekinteni

rendeletben állapítsa meg.

A cselekvőképesség korlátozása és kizárása gondokság alá helyezéssel[12]

14/A. § Ha a bíróság általános jelleggel vagy az érintett ügycsoportok tekintetében a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett személy cselekvőképességét korlátozta és jogszabály a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezés tényéhez jogkövetkezményeket kapcsol, ezek a jogkövetkezmények a gondnokság alá helyezésről szóló határozat jogerőre emelkedését követően alkalmazhatóak.

14/B. § A Ptk.-nak a cselekvőképességgel, gondnoksággal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2001. évi XV. törvénnyel megállapított 14/B. §-át, 15/A-16. §-át, 19-21. §-át a 2001. november 1-jét megelőzően elrendelt gondnokság alá helyezések tekintetében is alkalmazni kell, ha a jognyilatkozat megtétele vagy az intézkedés szükségessége 2001. november 1-jét követően következik be.

Holtnak nyilvánítás

[A Ptk. 23-25. §-aihoz]

15. §[13] Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy a holtnak nyilvánítási eljárást, valamint a halál tényének bírósági megállapításával kapcsolatos kérdéseket rendelettel szabályozza.

Állami vállalat

[A Ptk. 36. §-ának (2) bekezdéséhez]

16. §[14]

[A Ptk. 38. §-ának (4) bekezdéséhez]

17. §[15]

Az állami költségvetési szervek képviselete

[A Ptk. 36. §-ához][16]

18. §[17]

Szövetkezetek

[A Ptk. 43-67. §-aihoz]

19. §[18]

Egyesületek[19]

[A Ptk. 63. § (7) bekezdéséhez]

19/A. § A legfőbb szerv megismételt ülésének határozatképességére vonatkozó rendelkezés a megismételt taggyűlés esetében akkor is irányadó, ha az egyesület legfőbb szervének egyébként nem a taggyűlést, hanem az általa legfőbb szervként választott testületet kell tekinteni.

Szomszédjog

[A Ptk. 101. §-ának (2) bekezdéséhez]

20. § A közterületre áthajló ágakról lehulló gyümölcsöket - ha azokat a fa tulajdonosa fel nem szedi - bárki felszedheti.

[A Ptk. 106. §-ához]

21. §[20] A Ptk.-nak a szomszédjogra vonatkozó rendelkezéseitől eltérő szabályokat a települési önkormányzat rendelete is megállapíthat.

Méhraj befogása

[A Ptk. 127. §-ához]

22. § Ha a tulajdonos a kirepült méhraját két napon belül nem fogja be, azon birtokbavétellel bárki tulajdonjogot szerezhet.

Eljárás találás esetén

[A Ptk. 129-132. §-ához]

23. §[21] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a dolgok találása esetén követendő eljárás szabályait rendeletben megállapítsa.

Elővásárlási jog közös tulajdonban álló házingatlanra

[A Ptk. 145. §-ának (2) bekezdéséhez]

24. § Kisebb házingatlanban fennálló állami tulajdoni illetőség elidegenítése esetén a tulajdonostársat elővásárlási jog csak akkor illeti meg, ha a bérlő a külön jogszabályban biztosított elővásárlási jogával nem él.

24/A. §[22]

Gondoskodás a károsultak hozzátartozóiról

[A Ptk. 178. §-ának (1) bekezdéséhez]

25. §[23]

Birtokvédelem

[A Ptk. 191-192. §-aihoz]

26. §[24] A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valónak fogadja el.

27. § (1)[25] A hasznok, károk és költségek kérdésében hozott határozat végrehajtása a birtokvitában eljáró jegyző székhelye szerint illetékes járásbíróság (kerületi bíróság, a továbbiakban együtt: járásbíróság) hatáskörébe tartozik.

(2) A hasznok, károk és költségek kérdésében hozott határozat alapján végrehajtásnak nincs helye akkor, ha az érdekelt fél akár ebben a kérdésben, akár a birtoklás kérdésében keresetet indított.

(3) A bíróság a hasznok, károk és költségek kérdésében akkor is határoz, ha az érdekelt fél csak a birtoklás kérdésében indított keresetet.

(4) A bíróság elrendelheti a birtoklás kérdésében hozott határozat végrehajtásának felfüggesztését, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a határozat megváltoztatása várható.

28. § (1)[26]

(2) A határozatot sérelmesnek tartó fél az ellenérdekű fél ellen a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül indíthat keresetet. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye; az igazolás felől a bíróság dönt.

(3)[27] A keresetlevelet akár a jegyzőnél, akár e szerv székhelye szerint illetékes járásbíróságnál be lehet nyújtani. A jegyző a keresetlevelet az ügyre vonatkozó iratokkal együtt három napon belül köteles a járásbírósághoz áttenni.

(4)[28] Ha a keresetlevelet a járásbíróságnál nyújtották be, a járásbíróság az államigazgatási iratok beszerzése iránt intézkedik.

29. §[29] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárás részletes szabályait rendeletben meghatározza.

A dolog kiadásának megtagadására jogosult birtokos jogállása

[A Ptk. 193. §-ának (2) bekezdéséhez]

30. §[30]

Eltérés a szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől

[A Ptk. 200. §-ának (1) bekezdéséhez és 292. §-ának (2) bekezdéséhez)[31]

31. §[32]

[A Ptk. 207. §-ának (2) bekezdéséhez][33]

31/A. §[34]

Szolgáltatásnak az állam javára való megítélése

[A Ptk. 237. §-ának (4), és 361. §-ának (3) bekezdéséhez][35]

32. § (1) A bíróság köteles az ügyészt értesíteni, ha az iratok vagy a tárgyalás adatai alapján feltehető, hogy szolgáltatásnak (vagyoni előnynek) az állam javára való megítélésére kerül sor.

(2) Az ügyész az indítványt haladéktalanul, legkésőbb azonban az értesítés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül köteles megtenni.

(3) Az ügyész nyilatkozata előtt az értesítés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a per szünetelésének vagy a pert befejező határozat hozatalának nincs helye.

33. § Uzsorás szerződés esetében a bíróság a sérelmet szenvedő félnek a visszatérítést akkor is elengedheti, ha az ügyész a szolgáltatásnak az állam javára való megítélését indítványozza.

34. § Ha a Ptk. 237. §-ának (1) bekezdésében és 361. §-ának (3) bekezdésében szabályozott esetekben az ügyész a visszajáró szolgáltatásnak (vagyoni előnynek) az állam javára csak részben való megítélését indítványozza, a bíróságot az indítvány csak annyiban köti, hogy az abban megjelöltnél nagyobb összeget az állam javára nem ítélhet meg.

35. § A szolgáltatásnak (vagyoni előnynek) az állam javára való megítélését nem akadályozza az, hogy a szolgáltatást a sérelmet okozó fél már megkapta, illetőleg a vagyoni előnyt a gazdagodást előidéző fél már visszakapta.

36. §[36] Az állam javára megítélt szolgáltatások behajtásával és elszámolásával kapcsolatos pénzügyi kérdéseket az adópolitikáért felelős miniszter az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza.

36/A. §[37] Az ügyész

a) a semmis szerződéssel a közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében, továbbá

b) uzsorás szerződés esetén

a szerződés semmisségének megállapítása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt keresetet indíthat.

A szerződés alakja

[A Ptk. 217-218. §-ához]

37. §[38] (1) A jogerősen elítélt által elkövetett bűncselekménnyel kapcsolatban, sajtótermékben, médiaszolgáltatásban vagy kiadványban való megjelenés céljából tett nyilatkozatért vagy szerzői jogi oltalom alá eső más tevékenységért vagyoni előny nem köthető ki a jogerősen elítélt vagy rá tekintettel más személy javára mindaddig, amíg az elítélt a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesül. Az ezzel ellentétes megállapodás semmis.

(2) Az ügyész keresete alapján az állam javára kell megítélni az (1) bekezdés szerinti semmis megállapodás alapján

a) szolgáltatott és a szolgáltatást nyújtó félnek visszajáró vagy

b) a már nyújtott szolgáltatásért kikötött, de még nem teljesített

vagyoni előnyt.

38. § (1) Ha az okiratot több példányban állítják ki, a szerződés akkor is érvényes, ha mindegyik fél csak a másik félnek szánt példányt írja alá.

(2)[39] Ha jogszabály a szerződés érvényességéhez írásbeli alakot rendel, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában írásbeli alakban létrejött szerződésnek kell tekinteni a levélváltás, a táviratváltás, valamint a távgépírón és telefax útján történt üzenetváltás, továbbá a külön törvényben meghatározott maradandó eszközzel tett nyilatkozatváltás - így különösen fokozott biztonságú elektronikus aláírással aláírt okirat - útján létrejött megegyezést.

(3)[40] Ha a szerződésre a felek megállapodása rendel írásbeli alakot, a felek megállapodása kiterjedhet arra is, hogy az írásba foglalás követelményét a (2) bekezdés szerinti módok közül melyik alkalmazásával kell teljesíteni.

(4)[41] A közokirat minden más alakszerűséget pótol.

Ügyeinek vitelében akadályozott személy képviselete

[A Ptk. 224. §-ához]

39. § A gondnokrendelést bármely érdekelt és bármely hatóság kérheti és annak hivatalból is helye van.

40. § Az ügyeinek vitelében akadályozott személy gondnokának kirendelésére ennek a törvényerejű rendeletnek a gondnokság alá helyezett személy gondnokára vonatkozó rendelkezéseit (11. §) kell megfelelően alkalmazni.

41. §[42]

42. § (1) A gondnokot a gyámhatóság felmenti, ha a gondnokrendelés célja megvalósult vagy annak oka megszűnt.

(2) A gondnok működésére, felmentésére és elmozdítására a gyámra vonatkozó szabályokat is megfelelően alkalmazni kell.

Eseti gondnokság

[A Ptk. 225. §-ához]

43. § (1) A gondnokrendelést bármely érdekelt és bármely hatóság kérheti és annak hivatalból is helye van.

(2) A szülő, a gyám, illetőleg a gondnok - eseti gondnok kirendelése céljából - köteles a gyámhatóságnak haladéktalanul jelentést tenni, ha akár jogszabály, akár a gyámhatóság rendelkezése folytán, akár pedig tényleges akadály miatt nem járhat el.

44. §[43]

45. §[44]

Kamat

[A Ptk. 232. §-ához]

46. §[45]

Kötbér[46]

[A Ptk. 246. §-ának (2) bekezdéséhez]

46/A. §[47]

A zálogtárgy értékesítése

[A Ptk. 254. §-ának (1) bekezdéséhez és 260. §-ához]

47. §[48] (1)[49] A Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál (a továbbiakban: Kamara) vezetett nyilvántartás - az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgot terhelő jelzálogjoggal kapcsolatosan a felek által közjegyzői közreműködés nélkül tett zálogjogi nyilatkozaton alapuló bejegyzés kivételével - közhitelűen tartalmazza a nyilvántartásba bejegyzett ingó dolgot, illetve vagyont terhelő zálogjogot alapító zálogszerződés vagy a zálogjogviszony létesítésére irányuló bírósági határozat, illetve hatósági döntés létrejöttét. E nyilvántartásba (a továbbiakban: zálogjogi nyilvántartás) bárki betekinthet, a szerződő felek (5) bekezdés a) pontja szerinti személyes adatait azonban csak az ismerheti meg, aki ehhez fűződő jogát vagy jogos érdekét igazolja.

(2)[50] Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a zálogjogi nyilvántartásban bízva ellenérték fejében szerez jogot. A Ptk. 262. §-ának (6) bekezdésében meghatározott esetekben jogot szerző harmadik személy rosszhiszeműségét azonban önmagában nem alapozza meg az a körülmény, hogy e személy a nyilvántartásba történő betekintéssel az oda bejegyzett adat, jog vagy tény fennállásáról tudomást szerezhetett volna, e rendelkezés az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgot terhelő jelzálogjog nyilvántartott adatai tekintetében nem alkalmazható.

(3) A zálogjogi nyilvántartást a Kamara a székhelyén vezeti. A nyilvántartás részeként rögzíti a jogszabállyal létesített közjegyzői állások törzsadatait és az azokban

beállott változásokat. A nyilvántartás vezetése - ideértve a nyilvántartási adatok archiválását is - számítógép útján, az adatbiztonsági követelményeknek megfelelően, történik.

(4)[51] Zálogjognak a zálogjogi nyilvántartásba történő bejegyzése alapjául a zálogszerződés vagy a zálogjogviszony létesítésére irányuló bírósági határozat, illetve hatósági döntés (a továbbiakban együtt: okirat) adatai szolgálnak. Az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgot terhelő jelzálogjoggal kapcsolatos bejegyzés alapjául a nyilatkozattételre jogosult által elektronikus úton tett zálogjogi nyilatkozatban foglalt adatok is szolgálhatnak.

(5) A zálogjogi nyilvántartás az okirat adatai közül a következőket tartalmazza:

a) a zálogkötelezett, továbbá - ha az nem azonos a zálogkötelezettel - a biztosított követelés kötelezettje (személyes kötelezett) és a zálogjogosult

1. természetes személy esetén: családi és utóneve, előző neve, születési ideje és - hozzájárulásával - lakcíme,

2. jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetén: elnevezése, székhelye és azonosító adatai (cégjegyzékszáma, ennek hiányában adószáma),

3. egyéb szervezet esetén annak azonosító adatai;

b) a zálogtárgy megjelölése;

c) a biztosított követelés jogcíme, pénzneme, lejárata, összege, illetve legmagasabb összege;

d) a bejegyzés alapjául szolgáló okirat megnevezése, kiállítója, kelte, ügyszáma, valamint a bejegyző közjegyző neve, székhelye és törzsszáma;

e) a zálogjog keletkezésének és módosulásának időpontja, ha ez a bejegyzés napjától eltér;

f) a törölt zálogjog ranghelyének fenntartása, illetve a ranghellyel való rendelkezés jogáról történő lemondás;

g) a zálogjog érvényesítésére irányuló, illetve a zálogkötelezettséget egyébként érintő bírósági vagy más hatósági eljárás megindításának időpontja, az eljárást elrendelő vagy azt folytató hatóság megnevezése és ügyszáma;

h) a vagyont terhelő zálogjog átalakítása.

(6) A bejegyzésben a zálogtárgyat az okirat, illetve annak melléklete szerint, vagy az okiratban, illetve annak mellékletéhen foglaltakra utalással kell rögzíteni. Vagyont terhelő zálogjog esetén, ha az a zálogkötelezett egész vagyonát terheli, az okiratban ezt, a vagyon meghatározott részét terhelő zálogjog esetében pedig az okiratban vagy annak mellékletében - szabatos körülírással - a vagyon e meghatározott körét kell feltüntetni.

(7)[52] Az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgot terhelő jelzálogjoggal kapcsolatos bejegyzésre irányuló zálogjogi nyilatkozatot - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a zálogjogi nyilvántartás felhasználójaként nyilvántartásba vett személy - az elektronikus személyazonosítását követően vagy elektronikusan aláírt - elektronikus nyomtatvány kitöltése útján tehet. Az elektronikus nyomtatvány alapján történő bejegyzésben az (5) bekezdés a)-c) és f) pontjában foglalt adatokat, a bejegyzés alapjául szolgáló nyilatkozat és a bejegyző személyének az (5) bekezdés a) pontja szerinti vagy elektronikus azonosító adatait, a bejegyzés időpontját, valamint annak sorszámát az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott módon kell feltüntetni.

47/A. §[53] (1) A zálogjog alapításának, változásainak és a zálogjogviszonyhoz kapcsolódó egyéb adatoknak a zálogjogi nyilvántartásba történő bejegyzéséről a közjegyző kérelemre - elektronikus adatátvitel útján - gondoskodik. A bejegyzés megtörténtéről és a bejegyzett adatokról a közjegyző a jelen lévő félnek azonnal, erre vonatkozó külön kérelem nélkül tanúsítványt ad. A nyilvántartásból az adatokat a zálogjog megszűnését követően haladéktalanul törölni kell. A bejegyzésre; illetve a bejegyzett adatok törlésére közjegyzői okirat alapján az okiratszerkesztő közjegyző, egyéb esetben bármely közjegyző illetékes.

(2)[54] Ha a jogszabály szerint valamely bejegyzés alapjául közokiratba nem foglalt jognyilatkozat is elegendő, azt - az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgot terhelő jelzálogjoggal kapcsolatos jognyilatkozat kivételével - olyan teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, amelyen a nyilatkozattevő fél aláírásának valódiságát közjegyző tanúsítja. Nem jegyezhető be a változás, ha az annak alapjául szolgáló magánokiratnak olyan alaki vagy tartalmi hiányossága van, amely miatt az abban foglalt jognyilatkozat nyilvánvalóan érvénytelen, vagy ha a bejegyzési kérelem az annak tartalmát meghatározó jogszabály rendelkezéseinek egyéb okból nem felel meg.

(3) Ha a zálogjog alapítására vonatkozó bejegyzésnek nyilvántartásból való törlését nem a zálogkötelezett kéri, erről a zálogkötelezettet a közjegyző azzal értesíti, hogy az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a törölt. zálogjog ranghelyén a közjegyzőnél új zálogjogot alapíthat, vagy a törléstől számított egyévi időtartamra a ranghely fenntartásának bejegyzését kérheti. Ha a zálogkötelezett ilyen kérelmet határidőn belül nem terjeszt elő, vagy bejelenti, hogy e jogával nem él, a közjegyző a bejegyzés törlése iránt intézkedik.

(4) A közjegyző a kérelem tárgyában - a mellékelt okiratok alapján, egyéb bizonyítás feltétele nélkül - végzéssel határoz. A kérelemnek helyt adó határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozatban foglaltak bejegyzéséről a közjegyző a határozat meghozatalával egyidejűleg intézkedik, és a nyilvántartás megváltozott tartalmáról szóló tanúsítványt a végzéssel együtt kézbesíti a feleknek. E szabályokat megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a közjegyző a bejegyzésről szóló határozatát kijavítja vagy kiegészíti.

(5) A közjegyző eljárására egyebekben-ha az eljárásra irányadó szabályokból vagy az eljárás nemperes jellegéből más nem következik - a Polgári perrendtartás rendelkezéseit kell alkalmazni:

(6)[55]

Jelzálogjog

[A Ptk. 266. §-ának (1) bekezdéséhez]

48. §[56] (1) Ha a zálogkötelezettel szemben felszámolási eljárás vagy a zálogtárgyra is kiterjedő bírósági végrehajtás folyik, a jogosult a Ptk 257. §-ában foglalt megállapodás szerinti jogait - felszámolási eljárás esetében a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől, bírósági végrehajtás esetében pedig a zálogtárgy lefoglalásától kezdve - nem gyakorolhatja; kielégítést a felszámolási eljárás, illetve a bírósági végrehajtás körében és annak szabályai szerint kaphat.

(2) Ha a zálogjog a zálogtárgynak felszámolási vagy végrehajtási eljárás keretében történő értékesítésével megszűnik, a zálogjogosult az eljárásra irányadó szabályok szerint - az értékesítés során befolyt vételár tekintetében - gyakorolhatja kielégítési jogát.

(3) Lakóingatlan elzálogosítása esetén - ha a felek eltérően nem állapodnak meg - a zálogjogosult a zálogjoga érvényesítése során az ingatlan kiürített állapotban való értékesítését követelheti.

(4) A Ptk. 257. §-a (3) bekezdésének alkalmazásában a felszámoló és az önálló bírósági végrehajtó árverés szervezésével hivatalból foglalkozó személynek minősül.

Lakóingatlan elzálogosítása esetén a szerződésben kell kikötni, hogy a zálogkötelezett az ingatlant kiürítve köteles a zálogjog érvényesítése során a kielégítés céljára rendelkezésre bocsátani.

48/A. §[57] (1) Az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgot terhelő jelzálogjog a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása nélkül is alapítható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jelzálogjog bejegyzésére az erre irányuló zálogjogi nyilatkozat alapján akkor kerülhet sor, ha a nyilatkozattevő a zálogszerződést tartalmazó okiratot elektronikus okirati formában az e célra biztosított tárhelyen elhelyezte, és a bejegyzéshez az ellenérdekű fél hozzájárult. A bejegyzett jelzálogjog törlésére - ha a törlésre irányuló nyilatkozatot a zálogkötelezett tette - akkor kerülhet sor, ha a zálogjogosult ahhoz hozzájárult, vagy a zálogkötelezettnek a zálogjog törlésére irányuló nyilatkozatától számított 30 napon belül nem tett a bejegyzés fenntartására irányuló nyilatkozatot.

(3) A zálogjogi nyilatkozatról az ellenérdekű fél a nyilatkozattal egyidejűleg elektronikus úton értesítést kap. A zálogkötelezett felel minden olyan kárért, amely azért következett be, mert a zálogszerződésben vállalt kötelezettsége ellenére nem járult hozzá a zálogjog bejegyzéséhez. A zálogjogosult felel viszont minden olyan kárért, amely azért következett be, mert annak ellenére nem járult hozzá a zálogjog törléséhez, illetve tett a bejegyzés fenntartására irányuló nyilatkozatot, hogy már nem áll fenn a zálogjoggal biztosított követelése vagy olyan jogviszony, amelyből zálogjoggal biztosított követelése keletkezhet.

(4) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a tárhelyen elhelyezett zálogszerződésbe a felek bármelyike által elektronikus formában megadott engedély alapján erre feljogosított személy elektronikus úton betekinthet.

(5) A zálogjognak a zálogjogi nyilvántartásba való bejegyzéséért, a változás bejegyzéséért, a zálogjog törléséért, valamint a nyilvántartásba való betekintésért a Kamara javára jogszabályban meghatározott költségtérítést kell fizetni.

(6) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a zálogjogi nyilvántartás vezetésének részletes szabályait, az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgot és egyedi azonosítására szolgáló adatainak körét, az e vonatkozásban joghatás kiváltására alkalmas zálogjogi nyilatkozatok fajtáit, az ilyen nyilatkozaton alapuló bejegyzés módját, továbbá a költségtérítés mértékét és a mentesség eseteit.

Óvadék

[A Ptk. 270. §-ának (1) bekezdéséhez][58]

49. §[59] (1) Óvadék tárgyául szolgáló hitelkövetelésen azt a követelést kell érteni, amely hitelintézettel - ideértve a 2006/48/EK irányelv 2. cikkében felsorolt, valamint a 4 cikk 1. pontját átültető EGT-állam jogszabályai szerint hitelintézetnek minősülő pénzügyi intézményeket is - kötött kölcsönszerződésből származik.

(2) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az óvadék tárgyát képező hitelköveteléssel szemben a beszámítási jog gyakorlása kizárható. Az erre irányuló szerződéses kikötés vagy joglemondó nyilatkozat érvényességéhez annak írásba foglalása szükséges.

Lakóhely

[A Ptk. 278. §-ának (1) bekezdéséhez]

50. § (1) A Ptk. alkalmazásában lakóhely az, ahol az állampolgárnak bejelentett lakása van.

(2) A cselekvőképtelen és a korlátozottan cselekvőképes személy lakóhelyét törvényes képviselője beleegyezésével választhatja meg.

(3) A jogi személy székhelye az a hely, amelyet a nyilvántartás székhelyként feltüntet, ennek hiányában pedig az, ahol a jogi személy központi tevékenységét kifejti.

Bírósági letétbehelyezés

[A Ptk. 287. §-ához]

51. § (1) A jogosult személye akkor tekinthető bizonytalannak, ha azt a kötelezett önhibáján kívül nem tudja megállapítani. Egymagában az, hogy harmadik személy magát jogosultságának valószínűsítése nélkül jelöli meg jogosultként, a bírósági letétbehelyezésre nem ad alapot.

(2) A jogosultnak a letét kiadására irányuló joga a letétbehelyezésről szóló értesítés kézhezvételétől számított öt év alatt évül el.

(3) Ha a jogosultnak a letét kiadására irányuló joga elévült, a kötelezett követelheti a letét visszaadását.

Fizetési késedelem jogkövetkezményei szocialista szervezetek terven alapuló viszonyában

[A Ptk. 301. §-ának (3) bekezdéséhez]

52. §[60]

Hibás teljesítés

[A Ptk. 305. §-ához]

53. §[61]

A kártérítés mérséklése

[A Ptk. 314. és 318. §-aihoz]

54. §[62]

Elévülés

[A Ptk. 324. §-ának (1) bekezdéséhez]

55. §[63]

A kötelezettek egyetemlegessége

[A Ptk. 334. §-ának (1) bekezdéséhez]

56. §[64]

A bírósági és ügyészségi jogkörben okozott kárért való felelősség

[A Ptk. 349. §-ának (4) bekezdéséhez]

57. §[65]

Járadék megállapítása kártérítésként

[A Ptk. 357. §-ának (2) bekezdéséhez]

58. §[66]

59. §[67]

Jogszabály által megállapított ár

[A Ptk. 366. §-ához]

60. §[68]

Állatszavatosság

[A Ptk. 383-385. §-ához]

61. §[69]

Alvállalkozás

[A Ptk. 388. §-ának (2) bekezdéséhez]

62. §[70]

Tervszerződések

[A Ptk. 409. §-ának (1) bekezdéséhez]

63. §[71]

Lakásbérlet

[A Ptk. 434-451. §-aihoz]

64. § A lakás bérlőjét mindaddig megilleti a birtokvédelem, amíg a lakás kiürítését elrendelő jogerős határozatot végre nem hajtják.

Haszonbérlet

[A Ptk. 459. §-ához]

65. §[72]

A szálloda felelősségének mértéke

[A Ptk. 468. §-ának (2) bekezdéséhez]

66. §[73] A kártérítésnek a Ptk. 468. §-a (2) bekezdésének első mondatában említett mértéke a napi szobaár összegének az ötvenszerese, kivéve, ha a kár ennél kevesebb.

Biztosítás

[A Ptk. 536-567. §-aihoz][74]

67. § A biztosítási szerződésben kiköthető, hogy ha a biztosítási esemény a szabályzatban meghatározott okból és ott megállapított időn belül következik be, a biztosító csak a befizetett díjaknak a szabályzatban meghatározott részét köteles kifizetni. A szabályzat hat hónapnál hosszabb időt nem állapíthat meg.

68. § (1)[75] [76]

(2) A biztosított (szerződő fél) követelheti, hogy a biztosító a szabályzatot bocsássa rendelkezésére.

69. § (1) A biztosított (szerződő fél) nyilatkozata a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységének (fiók, igazgatóság, főigazgatóság) jut tudomására. Ez a rendelkezés nem érinti a biztosítási ajánlatnak, illetőleg a biztosítási díjnak a biztosító képviselője részére történt átadásához fűződő joghatályt.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést kell alkalmazni a biztosító tudomásszerzésének joghatályára is.

Eltérés az egyes szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől[77]

[A Ptk. 365-597. §-aihoz]

70. §[78]

Közvégrendelet tétele bíróságnál

[A Ptk. 625. §-ának (1) bekezdéséhez]

71. §[79] Közvégrendeletet járásbíróság előtt lehet tenni.

Közérdekű meghagyás

[A Ptk. 642. §-ának (1) bekezdéséhez]

72. §[80] A közérdekű meghagyásról az annak célja szerint illetékes állami felügyelő szervet értesíteni kell.

Öröklési szerződés

[A Ptk. 644. és 656. §-ához]

73. § A házastársaknak ugyanabba az okiratba foglalt öröklési szerződése érvényes, ha mint örökhagyók kötnek harmadik személlyel szerződést.

A kötelesrész alapja

[A Ptk. 667. §-a (1) bekezdésének b) pontjához]

74. §[81]

III. FEJEZET

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

75. § (1) A Ptk. rendelkezéseit - ha ez a törvényerejű rendelet másként nem rendelkezik - a hatálybalépése előtt keletkezett jogviszonyokból eredő és jogerős határozattal még el nem bírált jogokra és kötelezettségekre is alkalmazni kell.

(2) Ha a Ptk. valamely jognyilatkozat érvényességéhez alakszerűséget kíván meg és ez a törvényerejű rendelet másként nem rendelkezik, a Ptk. hatálybalépése előtt ilyen alakszerűség nélkül tett jognyilatkozat érvényességét a korábbi jogszabályok rendelkezései alapján kell elbírálni.

[A Ptk. 9. §-ához]

76. § A fogamzás időpontját a gyermek érdeke ellenére csak akkor lehet bizonyítani, ha a fogamzás a Ptk. hatálybalépése után történt.

[A Ptk. 12. §-ához]

77. § A házasságkötés a Ptk. hatálybalépése előtt kötött házasságnál sem jár a nagykorúság megszerzésével, ha a bíróság a házasságot a cselekvőképesség hiánya vagy a kiskorúság okából szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt érvénytelennek nyilvánítja.

[A Ptk. 97. §-ához]

78. § Az épület tulajdonjogára vonatkozó rendelkezéseket a Ptk. hatálybalépésekor idegen földön már meglevő épületek tekintetében is alkalmazni kell.

[A Ptk. 110-111., 137. és 138. §-aihoz]

79. § A túlépítésre, a beépítésre, valamint a ráépítésre vonatkozó rendelkezéseket csak akkor lehet alkalmazni, ha az építkezés a Ptk. hatálybalépése után történt.

[A Ptk. 121-124., 165. és 167. §-aihoz]

80. § A Ptk. hatálybalépésekor folyamatban levő elbirtoklás esetében a jogszerzéshez további tíz év szükséges, kivéve, ha az elbirtoklási időből ennél kevesebb van hátra. Az elbirtoklásnak a Ptk. hatálybalépését megelőzően bekövetkezett nyugvására és megszakadására a korábbi jogot kell alkalmazni.

[A Ptk. 196-197. §-aihoz]

81. § A felelős őrzésre vonatkozó rendelkezéseket a Ptk. hatálybalépése előtt keletkezett tényállásokra csak a Ptk. hatálybalépésétől kezdve lehet alkalmazni.

[A Ptk. 232. §-ához]

82. § A kamat mértékére vonatkozó rendelkezéseket a Ptk. hatálybalépése előtt keletkezett jogviszonyból eredő kamatkövetelésre nem lehet alkalmazni.

[A Ptk. 236. §-ához]

83. § (1) A Ptk. hatálybalépése előtt létrejött szerződést a Ptk. hatálybalépésétől számított egy éven belül akkor is meg lehet támadni, ha a megtámadási határidő a Ptk. szerint már eltelt.

(2) Ezt a szabályt nem lehet alkalmazni, ha a megtámadási jog az érvényesítésével való indokolatlan késlekedés miatt a Ptk. hatálybalépése előtt megszűnt.

[A Ptk. 261. §-ához][82]

83/A. §[83]

[A Ptk. 270-271. §-ához][84]

83/B. § Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIX. törvény 1-3. §-ával megállapított Ptk. 270. § (1)-(3) és (6) bekezdését, 271. § (1) bekezdését és e törvényerejű rendelet 49. §-át a hatálybalépésüket követően kötött, óvadék alapítására irányuló szerződésekre kell alkalmazni.

[A Ptk. 306. §-ához]

84. § (1) A szavatossági jogok érvényesítésére vonatkozó határidőket a Ptk. hatálybalépése előtt létrejött szerződés esetében a Ptk. hatálybalépésétől kell számítani, a korábbi jogszabály által meghatározott határidők azonban nem hosszabbodhatnak meg.

(2) Ezt a szabályt nem lehet alkalmazni, ha a szavatossági jogok az érvényesítésükkel való indokolatlan késlekedés miatt a Ptk. hatálybalépése előtt megszűntek.

[A Ptk. 324-327. §-aihoz]

85. § (1) Ha az elévülés a Ptk. hatálybalépésekor folyamatban van, a követelés a Ptk. hatálybalépésétől számított öt éven belül érvényesíthető. Ezt a szabályt nem lehet alkalmazni, ha a követelés az érvényesítésével való indokolatlan késlekedés miatt a Ptk. hatálybalépése előtt megszűnt.

(2) Ezeket a rendelkezéseket az öt évnél rövidebb elévülési időkre nem lehet alkalmazni.

(3) Az elévülésnek a Ptk. hatálybalépését megelőzően bekövetkezett nyugvására, megszakadására és megrövidítésére a korábbi jogot kell alkalmazni.

[A Ptk. 378. és 380. §-aihoz]

86. § A Ptk. hatálybalépése előtt kikötött visszavásárlási és vételi jog a Ptk. hatálybalépésétől számított öt év elteltével megszűnik, kivéve, ha a kikötött időből ennél kevesebb van hátra.

[A Ptk. 383-385. §-aihoz]

87. § Az állatszavatosságra vonatkozó rendelkezéseket a Ptk. hatálybalépése előtt kötött szerződésre csak akkor lehet alkalmazni, ha a szerződést a Ptk. hatálybalépése után teljesítik.

[A Ptk. 408. §-ához]

88. § Az a megítélt kötbérkövetelés, amelynek elévülése a Ptk. hatálybalépésekor folyamatban van, a Ptk. hatálybalépésétől számított hat hónapon belül akkor is érvényesíthető, ha az elévülési időből ennél kevesebb van hátra.

[A Ptk. XLV. Fejezetéhez]

89. § A Ptk.-nak a biztosításra vonatkozó rendelkezéseit a hatálybalépése előtt létrejött, még fennálló biztosítási szerződésekből eredő jogokra és kötelezettségekre csak akkor kell alkalmazni, ha a jogok és kötelezettségek a Ptk. hatálybalépése után keletkeztek.

90. § (1) Ha a korábbi jogszabály, illetőleg a biztosítási szerződés által a szerződés létrejöttére, módosulására és megszűnésére, továbbá a kockázatviselés kezdetére és megszűnésére megállapított határidő a Ptk. hatálybalépésekor folyamatban van, azt a határidőt kell figyelembe venni, amely később jár le.

(2) A korábbi jogszabály által a biztosítási díj iránti követelés bírósági úton való érvényesítésére és a szerződés megszűnésére megállapított és folyamatban levő határidő legkésőbb a Ptk. hatálybalépését követő harmincadik napon jár le.

[A Ptk. 597. §-ához]

91. § A Ptk. hatálybalépésekor még fennálló alapítványokra a korábbi jogszabályokat kell alkalmazni.

[A Ptk. Ötödik Részéhez]

91/A. §[85]

91/B. §[86] (1) Az 1987. szeptember 1-je előtti alapítvány-rendelést közérdekű célra való kötelezettségvállalásnak kell tekinteni.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti alapítványrendelés végrendelettel történt, azt közérdekű meghagyásnak kell tekinteni.

(3) A kötelezett a közérdekű célra való kötelezettségvállalást az alapítvány létrehozására vonatkozó szabályok szerint alapítvánnyá alakíthatja át.

92. § (1) A Ptk.-nak az öröklési jogot szabályozó rendelkezéseit - ha ez a törvényerejű rendelet másként nem rendelkezik - csak a Ptk. hatálybalépése után megnyílt öröklésre lehet alkalmazni.

(2) A Ptk.-nak a végrendelet alakszerűségeire vonatkozó rendelkezéseit a Ptk. hatálybalépése előtt kelt végrendeletre is alkalmazni kell.

[A Ptk. 645. §-ához]

93. § Ha az öröklés a Ptk. hatálybalépése előtt nyílt meg, az utóöröklésre akkor is a korábbi jogot kell alkalmazni, ha az utóöröklés a Ptk. hatálybalépése után következik be.

[A Ptk. 655. §-ához]

94. § A Ptk. hatálybalépése előtt kelt öröklési szerződésre a korábbi jogot kell alkalmazni.

IV. FEJEZET

HATÁLYUKAT VESZTŐ, ILLETŐLEG HATÁLYBAN MARADÓ JOGSZABÁLYOK

95. § A felszabadulás előtt alkotott polgári jogi tartalmú jogszabályok, illetőleg a felszabadulás előtt alkotott jogszabályok polgári jogi tartalmú rendelkezései - az e törvényerejű rendelet mellékletében felsorolt kivételekkel - hatályukat vesztik.

96. § (1) Hatályukat vesztik a felszabadulás után alkotott következő jogszabályok, illetőleg a felszabadulás után alkotott jogszabályok következő rendelkezései:

a törvényes öröklésre vonatkozó egyes jogszabályok módosításáról szóló 1946. évi XVIII. törvény;

a szövetkezetekről szóló 1947. évi XI. törvény;

a szövetkezetekről szóló 1947. évi XI. törvény egyes rendelkezéseit módosító 1947. évi XXIV. törvény;

a szövetkezetekről szóló 1947. évi XI. törvény egyes rendelkezéseinek újabb módosításáról, illetőleg kiegészítéséről szóló 1948. évi XXXI. törvény;

az alapítványokra vonatkozó kérdések szabályozásáról szóló 1949. évi 2. törvényerejű rendelet 9-10. §-a;

a szövetkezetek felügyeletéről szóló 1949. évi 10. törvényerejű rendelet 2-3. §-a;

a múzeumokról és műemlékekről szóló 1949. évi 13. törvényerejű rendelet 27. §-a (2) bekezdése második mondatának a találó jutalmazására vonatkozó rendelkezése;

az állami vállalatról szóló 1950. évi 32. törvényerejű rendelet;

az állami vállalatról szóló 1950. évi 32. törvényerejű rendelet módosítása tárgyában kiadott 1952. évi 5. törvényerejű rendelet;

a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény hatálybalépése és végrehajtása, valamint a személyi jog egyes kérdéseinek szabályozása tárgyában kiadott 1952. évi 23. törvényerejű rendelet 11. §-a, 21-41. §-a;

az ipari termékek minőségének védelméről szóló 1953. évi 12. törvényerejű rendelet 11. és 16. §-a;

a kisajátításról szóló 1955. évi 23. törvényerejű rendelet 11. §-ának (2) bekezdése;

az egyesületek feletti felügyeleti jogkör gyakorlásáról szóló 1957. évi 3. törvényerejű rendelet;

a termelési és a terményértékesítési szerződésről szóló 1958. évi 17. törvényerejű rendelet;

a termelési és terményértékesítési szerződésről szóló 1958. évi 17. törvényerejű rendelet kiegészítése tárgyában kiadott 1958. évi 33. törvényerejű rendelet;

a részvénytársaságok és a szövetkezetek igazgatóságának és felügyelőbizottságának kiegészítése, valamint közgyűlésük megtartásának kivételes engedélyezése tárgyában kibocsátott 3.100/1945. (VI. 18.) ME rendelet;

a vasút kártérítési kötelezettségének módosításáról szóló 2.830/1946. (III. 23.) ME rendelet;

a kereskedelmi társaságokra vonatkozó egyes rendelkezésekről szóló 4.370/1946. (IV. 21.) ME rendelet;

a szövetkezetek alapszabálymódosító közgyűlésére vonatkozó hirdetmény tartalmáról szóló 11.000/1947. (IX. 14.) Korm. rendelet;

a Magyar Szövegírók, Zeneszerzők és Zeneműkiadók Szövetkezetéről szóló 12.110/1947. (X. 15.) Korm. rendelet;

a halászati szövetkezetekről szóló 12.440/1947. (X. 24.) Korm. rendelet;

egyes hitelintézetek jogi helyzetének rendezéséről szóló 12.810/1947. (XI. 8.) Korm. rendelet;

a kölcsönös biztosító társaságok, mint szövetkezetek tárgyában kibocsátott 12.820/1947. (XI. 8.) Korm. rendelet;

a Magyar Szőlősgazdák Országos Borértékesítő Szövetkezete, a "MEGA" Hegyvidéki Bortermelők Értékesítő Szövetkezete, valamint a Hegyközségek és Szőlősgazdák Országos Szövetkezete működésének szabályozásáról szóló 12.850/1947. (XI. 8.) Korm. rendelet;

a hitelszövetkezetekről és az Országos Szövetkezeti Hitelintézetről szóló 12.890/1947. (XI. 19.) Korm. rendelet 1-40. §-a, 54. §-a, 57. §-a, 61. §-a, 65-67. §-a;

a biztosító magánvállalatok alaptőkéjének és biztosítási alapjának újabb szabályozásáról szóló 5.900/1942. ME rendeletben és a biztosító magánvállalatok életbiztosítási díjtartalékának gyűjtésével kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 8.830/1939. ME rendeletben pengőben meghatározott összegeknek forintértékre átszámítása tárgyában kibocsátott 1.120/1948. (I. 29.) Korm. rendelet;

az állami érdekeltségű biztosító magánvállalatok üzletvitelének egységes irányításáról szóló 6.430/1948. (VI. 11.) Korm. rendelet;

az ipari központokról szóló 7.210/1948. (VII. 3.) Korm. rendelet;

a megszűnő szövetkezet vagyonának bejelentéséről, átruházásáról és iparjogosítványáról szóló 7.890/1948. (VII. 27.) Korm. rendelet;

a földművesszövetkezetekről szóló 8.000/1948. (VIII. 13.) Korm. rendelet 1-3. §-a, 4. §-ának (2) és (3) bekezdése, 5-14. §-a, 15. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja, valamint (2) bekezdése, 16. §-a, 17. §-ának (3) bekezdése, 18. §-a (2) bekezdésének harmadik mondata és (3) bekezdése, 19-28. §-a, 32. §-a, 34-38. §-a;

egyes szövetkezeteknek közigazgatási úton való feloszlatásáról szóló 10.160/1948. (X. 5.) Korm. rendelet;

a földbérlő szövetkezetekről, továbbá a földművesszövetkezetekről szóló 8.000/1948. (VIII. 13.) Korm. rendelet egyes rendelkezéseinek módosítása, illetőleg kiegészítése tárgyában kibocsátott 12.000/1948. (XI. 7.) Korm. rendelet;

a háború folytán szükségessé vált kivételes holtnak nyilvánítási szabályok megállapításáról szóló 12.200/1948. (XII. 4.) Korm. rendelet;

a földbérlő szövetkezetek tagjaira vonatkozó rendelkezések kiegészítéséről szóló 13.010/1948. (XII. 19.) Korm. rendelet;

az ügyleti biztosítékadás szabályozásáról szóló 870/1949. (I. 29.) Korm. rendelet;

a nem ipari állami vállalatok kezelése és közvetlen irányítása céljából központok létesítése tárgyában kiadott 980/1949. (I. 29.) Korm. rendelet;

a 4.800/1926. ME rendelet állományátruházást szabályozó rendelkezéseinek az állami érdekeltségű biztosítókra való alkalmazásáról szóló 1.360/1949. (II. 12.) Korm. rendelet;

a termelőszövetkezeti csoportok egyes vagyoni kérdéseiről szóló 2.550/1949. (III. 19.) Korm. rendelet;

a Magyar Országos Szövetkezeti Központ, az Országos Szövetkezeti Tanács és a szövetkezeti felügyelői állások megszűnéséről szóló 4.049/1949. (V. 22.) Korm. rendelet 1-2. §-a, 3. §-ának (2) bekezdése, 4-14. §-a;

a Szövetkezetek Országos Szövetségének alakulásáról szóló 4.050/1949. (V. 22.) Korm. rendelet 1-2. §-a, 3. §-ának (1)-(3) bekezdése, 4. §-a, 6. §-a, 7. §-a (2) bekezdésének f) pontja, valamint (3) és (4) bekezdése, 8-9. §-a, 14-16. §-a, 17. §-ának (2) bekezdése, 19. §-a;

a természetben járó magánjogi tartozások teljesítésének szabályozásáról szóló 4.224/1949. (IX. 6.) MT rendelet;

a földművesszövetkezetekről szóló 8.000/1948. (VIII. 13.) Korm. rendelet kiegészítése tárgyában kibocsátott 4.236/1949. (IX. 16.) MT rendelet 2-4. §-a;

az alapítványokra vonatkozó kérdések szabályozásáról szóló 1949. évi 2. törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában kibocsátott 4.245/1949. (IX. 20.) MT rendelet 5. §-a;

a volt kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter szövetkezeti hatáskörének átszállásáról szóló 4.325/1949. (XI. 20.) MT rendelet;

a bírói úton érvényesíthető kamat legmagasabb mértékének megállapításáról szóló 4.360/1949. (XII. 30.) MT rendelet;

az egyesülésekről szóló 102/1950. (IV. 4.) MT rendelet 1. §-ának (3) bekezdése, 10. §-a, 12-14. §-a;

a holtnak nyilvánítási eljárás során kibocsátott hirdetmény közzétételének korlátozásáról szóló 130/1950. (V. 3.) MT rendelet;

a központi fűtő- és melegvízszolgáltató berendezések üzemben tartásáról szóló 177/1950. (VI. 25.) MT rendelet 10. §-ának (2) bekezdése;

a feloszlatott egyesületek egyes vagyoni viszonyainak rendezéséről szóló 231/1950. (IX. 7.) MT rendelet;

az állami ingatlanvagyon tulajdonjoga, kezelése, nyilvántartása és forgalma tárgyában kibocsátott 244/1950. (X. 1.) MT rendelet 4. §-ának a Ptk. 169. §-ával ellentétes rendelkezései;

a trösztökről szóló 122/1951. (VI. 17.) MT rendelet 1. §-ának (3) bekezdése, 9. §-a;

a biztosítási díj fizetésének szabályozásáról szóló 152/1951. (VIII. 11.) MT rendelet;

a hitelrendszerről szóló 19/1952. (III. 13.) MT rendelet 6. §-ának (3) bekezdése;

a törvényes zálogjog vagy visszatartási jog címén a szálloda birtokában levő ingóságok értékesítéséről szóló 70/1952. (VIII. 23.) MT rendelet 1. és 2. §-ának a visszatartási joggal kapcsolatos rendelkezése, 4-5. §-a;

a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) hatálybaléptetése folytán szükséges rendelkezések tárgyában kibocsátott 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet 10. §-a;

az állami szervek jogi képviseletéről szóló 50/1953. (X. 23.) MT rendelet;

a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény hatálybaléptetése tárgyában kibocsátott 105/1952. (XII. 28.) MT rendeletet módosító 46/1954. (VIII. 1.) MT rendelet 3. §-a;

a szállítási szerződésekről szóló 50/1955. (VIII. 19.) MT rendelet 13. §-ának (1) bekezdése, valamint 16. §-ának (3) bekezdése;

a döntőbizottságokról és a döntőbizottsági eljárásról szóló 51/1955. (VIII. 19.) MT rendelet 28. §-ának (2) bekezdése, 42. §-ának (1)-(6) és (8) bekezdése;

az állami kiskereskedelmi vállalatok árurészletügyleteiről szóló 5/1956. (II. 21.) MT rendelet 2. és 3. §-a;

a lakásbérletről szóló 35/1956. (IX. 30.) MT rendelet 13. §-ának (2)-(4) bekezdése, 15. §-a, 17. §-ának (2) bekezdése, 21. §-ának (3) bekezdése, 23. §-a, 29. §-a, 44. §-a (2) bekezdés b) pontjának a bérlet felmondásával kapcsolatos rendelkezése;

az egyesületek feletti felügyelet és ellenőrzés szabályozásáról szóló 3/1957. (I. 20.) Korm. rendelet;

a lakásbérletről szóló 35/1956. (IX. 30.) MT rendelet végrehajtása tárgyában kibocsátott 15/1957. (III. 7.) Korm. rendelet 31. §-a;

új szövetkezeti törvény megalkotásáról szóló 1008/1956. (IX. 4.) MT határozat;

egyes szövetkezetek feloszlatása szempontjából tekintetbe jövő körülményekről szóló 101.400/1947. (V. 1.) KSzM rendelet;

a földművesszövetkezetek alapszabálymintájának közzétételéről szóló 122.000/1948. (XI. 7.) KSzM rendelet;

a holtnak nyilvánításra vonatkozó hirdetmények és végzések közléséről szóló 100.000/1949. (XII. 16.) IM rendelet;

a szállítási kötelezettséget elmulasztó szerződéses sertéshizlalók és tenyésztők kártérítési felelősségéről szóló 4/1954. (III. 27.) BgyM rendelet;

a magánkereskedés gyakorlásáról szóló 1957. évi 17. törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában kibocsátott 1/1957. (III. 12.) BkM rendelet 8. §-ának második mondata;

a szállodákban (pensiókban) érvényesíthető árak és díjak megállapításáról szóló 1/1957. (V. 15.) BkM-ÁH rendelet 6. §-a (1) bekezdésének első mondata;

a hagyatéki eljárásról szóló 6/1958. (VII. 4.) IM rendelet 1. §-ának (3) bekezdése.

(2) Hatályukat vesztik a különféle szabályzatoknak a Ptk., valamint e törvényerejű rendelet szabályaival ellentétes rendelkezései.

97. § (1) Ha valamely jogszabály e törvényerejű rendelettel hatályon kívül helyezett jogszabályra, illetőleg valamely jogszabálynak e törvényerejű rendelettel hatályon kívül helyezett rendelkezésére utal, ehelyett a Ptk.-t, vagy e törvényerejű rendeletet, illetőleg ezek megfelelő rendelkezését kell érteni.

(2) Ha valamely jogszabály pénztartozás késedelmes fizetése esetére kötbérfizetési kötelezettséget ír elő, az ilyen rendelkezést késedelmi kamatfizetési kötelezettséget előíró rendelkezésnek kell tekinteni.

(3) Ha valamely jogszabály a határidőszámítással kapcsolatban vasárnapot vagy ünnepnapot említ, ezek helyett munkaszüneti napot kell érteni.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

98. § Ez a törvényerejű rendelet az 1960. évi május hó 1. napján lép hatályba.

Melléklet az 1960. évi 11. törvényerejű rendelethez

1. Hatályban maradnak a felszabadulás előtti következő jogszabályok, illetőleg a felszabadulás előtti jogszabályok következő rendelkezései:[87]

a kereskedelmi törvényről szóló 1875. évi XXXVII. törvény 4. §-ának első bekezdése, a 105/1950. (IV. 8.) MT rendelettel módosított 7. §-a, 10-12. §-a, 13. §-a a betéti társaságra vonatkozó rendelkezés kivételével, 14-15. §-a, 17-18. §-a, 21. §-a, 23-24. §-a, az 1200/1948. (II. 20.) Korm. rendelettel módosított 25. §-a, 26. §-ának első bekezdése, 27. §-a a betéti társaságra vonatkozó rendelkezés kivételével, 29-30. §-a, 37-44. §-a, 45. §-a azzal, hogy ez a rendelkezés a külkereskedelem körében nem alkalmazható, 46-47. §-a, 61. §-ának 1. és 3. pontja, 64-65. §-a, 66. §-ának első bekezdése, 67-103. §-a, 104. §-ának első és második bekezdése, 105-109. §-a, 110. §-ának első, második és harmadik bekezdése, 111-121. §-a, 147-176. §-a, az 1922. évi XVII. törvény 21. §-ával kiegészített 177. §-a, 178. §-a, 9650/1938. ME rendelettel módosított és az 1922. évi XVII. törvény 21. §-ával kiegészített 179. §-a a 4. pont kivételével, 180. §-a, 181. §-ának első bekezdése, 182-198. §-a, 200-212. §-a, a 3420/1942. ME rendelettel kiegészített 213. §-a, 214-217. §-a, 221. §-a, 291-298. §-a, 434. §-a, 436-452. §-a, 515-520. §-a, 524. §-a, 528-531. §-a, 533. §-a - cégjegyzékbe történt bejegyzés közzétételével kapcsolatos rendelkezések a 2280/1949. (III. 12.) Korm. rendelet 1. §-a szerinti módosítással;

a váltótörvényről szóló 1876. évi XXVII. törvény 1. §-ának első bekezdése, 2-36. §-a, 38-41. §-a, az 1925. évi VIII. törvény 53. §-ával kiegészített 42. §-a, az 1925. évi VIII. törvény 53. §-ával módosított 43. és 44. §-a, 45-84. §-a, az 1925. évi VIII. törvény 53. §-ával módosított 85. és 86. §-a, 87-97. §-a, az 1930. évi XXXIV. törvény 132. §-ával módosított 98. §-ának első mondata, 99-111. §-a, a hatályukat vesztő §-okra utaló rendelkezések kivételével, az 1925. évi VIII. törvény 53. §-ával módosított 113. §-a, 114. §-a;

az uzsoráról és a káros hitelügyletekről szóló 1883. évi XXV. törvény 22. §-ának az 1928. évi II. törvény 7. §-ával módosított első bekezdése;

a halászatról szóló 1888. évi XIX. törvény 12. §-ának első bekezdése, 16. §-a;

a távirda, távbeszélő és egyéb villamosberendezésekről szóló 1888. évi XXXI. törvény 6-8. §-a, 9. §-a második bekezdésének első mondata és utolsó bekezdése, 14. §-ának első, második és harmadik bekezdése;

a csekkről szóló 1908. évi LVIII. törvény 1-18. §-a, 20-21. §-a, 22. §-a az 5. pont kivételével, 23. §-a, valamint az 1925. évi VIII. törvénynek a 19. § helyébe lépő 53. §-a;

az erőhatalomnak a váltón, a kereskedelmi utalványon és a csekken alapuló jogokra gyakorolt hatásáról szóló 1912. évi LXIV. törvény 1-2. §-a;

a tisztességtelen versenyről szóló 1923. évi V. törvény 1. §-ának első és második bekezdése, 2-4. §-a, 6-15. §-a, 30. §-a első bekezdésének első mondata, valamint második és harmadik bekezdése, 31. §-a, 36-37. §-a;

a társasház-tulajdonról szóló 1924. évi XII. törvény;

a belvízi hajók lajstromozásáról és az azokra vonatkozó egyes jogviszonyokról szóló 1927. évi IX. törvény 1-10. §-a a 273/1950. (XI. 12.) MT rendelet és a 2/1954. (X. 13.) KPM rendelet szerinti módosításokkal;

a gyógyfürdőkről, az éghajlati gyógyintézetekről, a gyógyhelyekről, az üdülőhelyekről és az ásvány- és gyógyvízforrásokról szóló 1929. évi XVI. törvény 1-4. §-a, 19. §-ának első és második bekezdése, 20. §-ának első, második, negyedik és ötödik bekezdése, 23. §-ának első bekezdése, 24. §-a, 25. §-ának az előbb említett §-okra vonatkozó rendelkezése, 34-36. §-a, 37. §-ának első és harmadik bekezdése;

a korlátolt felelősségű társaságról és a csendes társaságról szóló 1930. évi V. törvény 1. §-a a második bekezdés első mondata kivételével, 2-9. §-a, 10. §-ának első bekezdése, 11. §-ának első és második mondata, 12-33. §-a, 34. §-ának első, második és harmadik bekezdése, 35-56. §-a, 58-59. §-a, 60. §-ának első bekezdése, 61-82. §-a, a 4024/1949. (V. 7.) Korm. rendelettel módosított 83. §-a, 84-102. §-a, a 45000/1931. IM rendelet 27-29. §-ával kiegészített 103. és 104. §-a, 106-107. §-a, a 4024/1940. (V. 7.) Korm. rendelettel módosított 108. §-a, 109. §-a, 114. §-a - a cégjegyzékbe történt bejegyzés közzétételével kapcsolatos rendelkezések a 2280/1949. (III. 12.) Korm. rendelet 1. §-a szerinti módosítással;

az üzleti hirdetések korlátozása és a tisztességtelen versenyről szóló 1923. évi V. törvény módosítása tárgyában kiadott 1933. évi XVII. törvény 1-2. §-a, 9-10. §-a;

a postáról szóló 1936. évi XXXV. törvény 8. §-a, valamint 9. §-a a talált tárgyakkal kapcsolatos rendelkezések kivételével;

a városrendezésről és építésügyről szóló 1937. évi VI. törvény 3. §-ának (4) bekezdése, 5. §-a, 7. §-a a (4) bekezdés második mondatának kivételével, 8-11. §-a, 12. §-ának (1), (4) és (5) bekezdése, 13. §-ának (1) és (2) bekezdése, valamint (3) bekezdése a kisajátítási jog engedélyezésére vonatkozó rendelkezés kivételével, 14. §-a, 15. §-a a (10) bekezdés második mondatának kivételével, 17. §-ának (1) és (2) bekezdése, 18-21. §-a, 24. §-ának (1)-(4) bekezdése;

a belvízi hajók lajstromozásáról és az azokra vonatkozó egyes jogviszonyokról szóló 1927. évi IX. törvény életbeléptetése és végrehajtása tárgyában kiadott 100127/1928. KM rendelet 2-7. és 10-18. §-ai a 273/1950. (XI. 12.) MT rendelet és a 2/1954. (X. 13.) KPM rendelet szerinti módosításokkal;

a gyógyfürdőkről, az éghajlati gyógyintézetekről, a gyógyhelyekről és az ásvány- és gyógyvízforrásokról szóló 1929. évi XVI. törvény életbeléptetése és végrehajtása tárgyában kiadott 500/1931. NMM rendelet 3-4. §-a, 45-48. §-a, 49. §-ának (1) és (3) bekezdése, 57. §-ának (1) bekezdése;

villamosművek céljára alapítható használati szolgalom és építményi jog szabályairól szóló 60000/1934. KM rendelet 1-18. §-a azzal, hogy az építményi jog alatt használati jogot kell érteni, az építményi jog alapján létesített építmény pedig továbbra is a használati jog jogosultjának tulajdonában marad;

vasúti pályatesteknek villamosművek létesítésével és bővítésével kapcsolatos keresztezéséről és megközelítéséről szóló 60002/1934. KM rendelet 9-10. §-a;

közutaknak villamosművek létesítésével és bővítésével kapcsolatos keresztezéséről és megközelítéséről szóló 60003/1934. KM rendelet 9-16. §-a;

a nemzetközi légi fuvarozásra vonatkozó 1929. évi varsói nemzetközi egyezmény rendelkezéseinek a belföldi légi fuvarozásra való kiterjesztéséről szóló 42481/1940. KKM rendelet;

2. Továbbra is hatályban maradnak a szellemi alkotásokkal (Ptk. 84. §), az erdő- és természetvédelemmel, a vízjoggal, a bányászati kutatással és bányaműveléssel, az osztatlan közös legelőkkel, a jelzáloggal, a telekkönyvvel, a biztosító egyesületekkel, valamint a dologi honvédelmi szolgáltatásokkal kapcsolatos - még hatályban levő és a Ptk.-val, valamint e törvényerejű rendelettel ellentétben nem álló - rendelkezések.

3. Továbbra is hatályban maradnak a még érvényben levő, polgári jogi tartalmú nemzetközi egyezmények, illetőleg a nemzetközi egyezmények még érvényben levő polgári jogi tartalmú rendelkezései.