A Miskolci Törvényszék P.22567/2012/53. számú határozata kártérítés (SZERZŐDÉSSZEGÉSSEL okozott kár megtérítése) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 205. §, 215. §, 318. §, 339. §]

Kapcsolódó határozatok:

*Miskolci Törvényszék P.22567/2012/53.*, Debreceni Ítélőtábla Pf.20213/2015/5., Kúria Pfv.22066/2015/4. (BH 2017.1.15)

***********

Miskolci Törvényszék

10.P.22.567/2012/53. szám.

A Miskolci Törvényszék a dr. Páricsi Viktor ügyvéd (3525 Miskolc, Dózsa Gy. u. 18. fszt/12. szám alatti székhelyű) által képviselt felperes neve (felperes lakcíme) felperesnek a Dr. Danka Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Danka János ügyvéd - 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 7. II/2. szám alatti székhelyű) által képviselt alperes neve (alperes lakcíme) alperes ellen szerződésszegésből eredő kártérítés megfizetése és jár. iránt indított perében meghozta az alábbi

ítéletet:

A törvényszék a felperes keresetét elutasítja.

Megállapítja, hogy a felperes helyett 1.500.000.- (Egymillió-ötszázezer) forint le nem rótt eljárási illetéket, valamint 285.382.- (Kétszáznyolcvanötezer-háromszáznyolcvankettő) forint szakértői költséget az Állam visel.

Kötelezi a törvényszék a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek tizenöt napon belül 668.500.- (Hatszázhatvannyolcezer-ötszáz) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt nap alatt a Debreceni Ítélőtáblához címzett fellebbezésnek van helye, melyet három példányban a Miskolci Törvényszéknél kell benyújtani vagy jegyzőkönyvbe mondani.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, a felek azonban tárgyalás tartását kérhetik, ha

 a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik;

 a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos;

 a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik (1952. évi III. tv. 220. §-ának (3) bekezdése, 256/A. §-a (1) bekezdésének b)-d) pontja).

Az ítélőtábla előtti eljárás jogi képviselő köteles.

Indokolás:

A Miskolci Törvényszék az előtte P.előzmény szám alatt folyamatban volt eljárás iratanyagából, felperes keresetleveléből, az általa becsatolt írásbeli szerződésekből, "Nyilatkozat" elnevezésű okiratból és egyéb okirati bizonyítékokból, az alperes érdemi ellenkérelméből, valamint az általa becsatolt okirati bizonyítékokból, a peres felek személyes előadásából, továbbá tanú.1 és tanú.2 érdektelen tanúk vallomásából, továbbá a beszerzett szakértői véleményből az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes és az alperes több évre visszanyúlóan üzleti-gazdasági kapcsolatban álltak egymással, közös cégük is volt - bár az alperes anyósának neve alatt.

A felperes és a jelen perben nem álló akkori házastársa, V.A. mint adóstársak és egyúttal zálogkötelezettek 2006. január 10. napján "Jelzálogtípusú kölcsönszerződés" elnevezésű megállapodást kötöttek az pénzintézet.1-vel és az pénzintézet.2-vel közjegyzői okiratban azzal, hogy a pénzintézet 28.145.000.- forint devizavételi árfolyamon nyújtott kölcsönt folyósít az adósok részére. A kölcsönszerződés biztosítékául jelzálogjog, továbbá elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésére is sor került a felperes hrsz.1, a természetben ingatlan.1 alatti ingatlanára a pénzintézet javára 45.032.000.- forint erejéig.

A perbeli kölcsönt japán yenben [JPY] tartották nyilván.

A fenti kölcsönt 300 hónapon keresztül 2032. december 31. napjáig voltak kötelesek az adósok visszafizetni azzal, hogy az induló törlesztőrészlet 41.049 japán yennek az esedékesség napját megelőző napon érvényes deviza eladási árfolyam alapján meghatározott forintösszege.

A pénzintézet az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét maga számára fenntartotta.

A felperes és akkori házastársa között az életközösség 2010 kora őszén megszakadt, ettől az időponttól a felperes házastársától különváltan élt és a havi törlesztőrészletek összegének megfizetését - mely akkoriban már havi 200.000.- forint felett volt - a felperes vállalta különélő házastársa helyett is. Ennek az volt az indoka, hogy megállapodásuk szerint később az ingatlan a házastársi vagyonközösség megosztása eredményeként a felperes tulajdonába fog kerülni.

A kölcsön törlesztésével a felperes időnként késedelembe esett, mely abban nyilvánult meg, hogy vagy nem az adott esedékességi időpontban, vagy pedig nem a meghatározott összegben fizette meg a törlesztőrészleteket.

A hitel visszafizetésének módjával és tartalmával kapcsolatosan az alperesnek tájékoztatást nem adott abban a körben, hogy a hitellel oly mértékű az elmaradás, hogy a pénzintézet felmondása esedékes lehet rövidesen.

Ezt követően 2010. szeptember 16. napján tanú.1 ügyvéd által ellenjegyzett okiratban a felperes és V.A. mint eladók, valamint az alperes mint vevő írásban megállapodtak, hogy a felperes és akkori házastársa eladják a ingatlan.1 alatt található, 1/2-1/2 arányú tulajdonban lévő ingatlanukat per, teher- és igénymentesség szavatolásával 45.000.000.- forint vételár ellenében.

A szerződésben rögzítették, hogy a tulajdoni lap III/9. része alatt 45.032.000.- forint erejéig jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom került bejegyzésre az pénzintézet.2. javára, továbbá azt is, hogy a banknál egyeztetési eljárást kezdeményeztek és megállapodtak arról, hogy a vevő fogja az ingatlant tehermentesíteni - az ügyintéző előadása szerint.

Rögzítést nyert, hogy a felek tudomással bírnak arról, hogy a kölcsönösszeg a szerződés aláírásának napján 45.000.000.- forint volt.

A felek rögzítették továbbá, hogy az eladók kötelesek haladéktalanul az ingatlan tehermentesítéséhez szükséges eljárást megindítani és mindent megtenni annak mielőbbi eredményes befejezése érdekében.