A Szolnoki Törvényszék M.70063/2022/16. számú határozata illetmény tárgyában. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. §] Bírók: Nagy Józsefné, Szántóné Honti Erika, Szénási-Varga Nóra

...

Szolnoki Törvényszék

Az ügy száma: 15.M.70.063/2022/16. szám

A felperes: felperes1 cím1

A felperes meghatalmazott jogi képviselője: Dr. Palakovics Péter ügyvéd cím2

Az alperes: alperes cím3

Az alperes meghatalmazott jogi képviselője: Dr. Czifra Károly ügyvéd cím4.

A per tárgya: munkabér, illetmény és egyéb anyagi juttatások

Í T É L E T

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg felperesnek 1.358.095 (Egymillió-háromszázötvennyolcezer-kilencvenöt) forintot szabadság-megváltás jogcímén, továbbá ezen összeg után 2021. november 1. napjától kezdődően a kifizetésig minden naptári félévre a kifizetéssel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát.

A bíróság az alperes viszontkeresetét elutasítja.

A perben felmerült 131.100 (Egyszázharmincegyezer-egyszáz) forint eljárási illeték az Állam terhén marad.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 320.000 (Háromszázhúszezer) forint perköltséget.

Az ítélettel szemben a kézbesítéstől számított 15 nap alatt van helye fellebbezésnek, amelyet írásban, 3 példányban az elektronikusan kapcsolatot tartó fél írásban, elektronikus úton a Szegedi Ítélőtáblához címezve a Szolnoki Törvényszéken nyújthat be.

A jogi képviselő nélkül eljáró fél a fellebbezését az elsőfokú bíróságon az erre a célra meghatározott ügyfélfogadási időben szóban is előadhatja, az általa előadott fellebbezésben a fellebbezés alapjául szolgáló jogszabálysértés feltüntetése során mellőzhető a jogszabályhelyre hivatkozás.

A jogi képviselővel eljáró fél által jogi képviselő nélkül, továbbá az elektronikus úton kapcsolatot tartó fél által nem elektronikus úton, vagy elektronikus úton, de nem az elektronikus kapcsolattartás szabályainak megfelelő módon előterjesztett fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a másodfokú bíróság az ítélet elleni fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező fél tárgyalás tartását a fellebbezésében kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú ítéletet az eljárás megszüntetése vagy eljárási szabálysértés miatti kötelező hatályon kívül helyezési okból kell hatályon kívül helyezni, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, csak a teljesítési határidővel, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul.

I n d o k o l á s

1. A bíróság a felperes keresetlevele, az alperes viszontkeresete, az alperes keresetre előterjesztett ellenkérelme, a felperes viszontkeresetre előterjesztett ellenkérelme, a felek perben tett nyilatkozatai, a felperes munkaszerződése, bértörzs kartonja, a felperes munkaviszonyának megszűnésekor kelt munkáltatói igazolás, a Önkormányzat1 határozatszám1 számú határozata, a kiküldetési rendelvények, valamint tanú1 tanú vallomása alapján az alábbi tényállást állapította meg:

2. A felperes 2019. október 11. napján létesített munkaviszonyt az alperessel. Munkaviszonya 2021. október 31. napján szűnt meg. Munkaszerződése alapján a felperes munkavégzésének helye elsősorban a munkáltató székhelye, telephelye. A feladatellátás helye kiterjed Város1 város közigazgatási területére.

3. Felperes munkaviszonyának fennállása időtartama alatt több alkalommal a munkáját a munkáltató telephelyén, székhelyén kívül végezte. Munkaviszonya megszűnésekor 62 nap ki nem adott szabadsága volt, annak okán, hogy munkaviszonyának fennállása során egyetlen napot sem töltött szabadságon. Az alperes ezen szabadság értékét a munkaviszony megszűnésekor nem váltotta meg. A ki nem adott szabadság értéke 1.358.095. forint volt.

4. A felperes munkaszerződésének 7. pontja alapján, a felperes lakhelye és az alperes székhelye közötti utazási költségei és a munkaköre ellátásával összefüggésben felmerült költségei és készkiadásai fedezetére havonta bruttó 100.000 forint összegű költségtérítés járt. Ezen pont rögzítette, hogy "A jelen pont szerint költségtérítésen felül a Munkavállaló további költségtérítésre nem jogosult".

5. A munkaszerződés 10. pontja rögzítette, hogy "A Munkavállaló munkarendje kötetlen. A Munkavállalói a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésért díjazásra nem jogosult. Munkaidejének a beosztását, valamint a pihenőidő és szabadság igénybevételét saját maga állapítja meg a Munkáltató gazdasági érdekeinek fokozott szem előtt tartása mellett. A szabadság igénybevételét a Munkvállaló köteles legalább tizenöt nappal előre írásban bejelenteni a Munkáltatónak."

6. A Önkormányzat1 Képviselő-testülete határozatszám1 számú képviselő-testületi határozatával - a felperes munkaszerződésével összhangban - a felperes költségtérítését havi bruttó 100.000 forintban állapította meg. A felperes költségtérítésének célja a felperes lakóhelye és munkahelye közötti útiköltség megtérítését, valamint munkaköre ellátásával összefüggésben felmerült költségei és készkiadásai fedezetét szolgálta.

7. A felperes az általa vezetett kiküldetési rendelvények alapján, költségtérítésként, a maga számára, havonta nettó 100.000 forint kiutalásáról rendelkezett. Ezen kifizetés után az alperes járulékot nem fizetett.

8. A felperes keresetet terjesztett elő az alperessel szemben, mely kereseti kérelme jogalapjaként a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 125.§-át jelölte meg hivatkozva arra, hogy az alperesnek a munkaviszony megszűnésekor ki nem adott 62 nap szabadságát meg kellett volna váltania. Hivatkozott arra, hogy a részére megküldött munkavállalói kilépő papírokon szerepel, hogy 2021. évre vonatkozóan ki nem adott szabadság pénzbeli megváltásaként 547.619 forintot számfejtettek neki, ugyanakkor ezen összeget részére nem utalta ki az alperes. Kérte perköltsége megtérítését a közte és jogi képviselője között fennálló megbízási szerződés alapján, továbbá munkavállalói költségkedvezmény megállapítását.

9. Az alperes a kereset elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy a munkaszerződés 10. pontja szerint a felperesnek saját magának kellett szabadsága igénybevételéről gondoskodnia, mivel az alperes ügyvezetőjeként járt el, így nem hivatkozhat arra, hogy ezen jogát visszaélés szerűen gyakorolva, nem vette ki a szabadságot munkaviszonyának időtartama alatt.

Azt az alperes nem vitatta, hogy a felperes a munkaviszonyának időtartama alatt 62 nap szabadságra volt jogosult és ezen szabadság nem került számfejtésre a felperes részére.

Az alperes azon az állásponton volt, hogy azt, hogy ezen szabadság megváltását az alperes nem számfejtette a felperesnek az indokolta, hogy a felperes, mivel kötetlen munkarendben dolgozott, csak kevés alkalommal jelent meg munkavégzés céljából a munkavégzés helyén, ezért az alperes álláspontja szerint a távollévő időben szabadságát töltötte, amelyet nem dokumentált megfelelően. Erre hivatkozva a felperes megvalósította az Mt.7.§ (1) bekezdésében meghatározott joggal való visszaélést, melyet a törvény tilt, továbbá megszegte az Mt.6.§ (1) bekezdésében foglaltakat, azaz az általában elvárhatóság követelményét. Mivel felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat, kérte a felperes keresetének elutasítását.