BH 2019.5.128 Akkor, ha az első- vagy a másodfokú bíróság a nem jogerős ügydöntő határozatának kihirdetését követően a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés fenntartásáról rendelkezett, a felülvizsgálat szempontjából irányadó hat hónapos határidőt ezen határozat időpontjától kell számítani.

Azonban a bíróságnak arra kell törekednie, hogy a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés a lehető legrövidebb ideig tartson, így erre is tekintettel nincs törvényi akadálya annak, hogy a kényszerintézkedés indokoltságát a törvényben kötelezően előírtakon túl is felülvizsgálja.

A kényszerintézkedés felülvizsgálatának végső határidejét megelőzően elvégzett felülvizsgálat azonban nem mentesíti a bíróságot attól, hogy a kényszerintézkedés indokoltságát a törvényes határidőben - azaz az elsőfokú határozat kihirdetését követően meghozott, a kényszerintézkedést fenntartó határozat időpontjától a felülvizsgálat szempontjából irányadó hat hónapos határidő betartásával - ismételten elvégezze [Be. 279. § (1) bek., 290. § (2) bek., 291. § (1) bek. b) pont, 291. § (3) bek.].

Pertörténet:

Debreceni Ítélőtábla Bf.688/2018/3., Kúria Bpkf.130/2019. (*BH 2019.5.128*)

***********

[1] A 2017. január 23. napjától őrizetben, 2017. január 26. napjától előzetes letartóztatásban lévő vádlott 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: korábbi Be.) szerinti előzetes letartóztatását a törvényszék a vádirat benyújtását követően a 2017. szeptember 6. napján meghozott végzésével az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetésig fenntartotta.

[2] A törvényszék a 2018. augusztus 27. napján meghozott ítéletével a vádlottat bűnösnek mondta ki emberölés bűntettében [Btk. 160. § (1) bek., (2) bek. d) és k) pont] és rablás bűntettében [Btk. 365. § (1) bek. a) pont]; ezért halmazati büntetésül életfogytig tartó szabadságvesztésre és tíz év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztésből legkorábban huszonöt év eltelte után bocsátható feltételes szabadságra.

[3] Az elsőfokú bíróság az ügydöntő határozat kihirdetését követően meghozott végzésével a vádlott letartóztatását a másodfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig, de legfeljebb a nem jogerősen kiszabott szabadságvesztés tartamáig fenntartotta. A törvényszék ezen végzése az ítélőtábla végzése folytán 2018. szeptember 27. napján emelkedett jogerőre.

[4] Az ítélet ellen bejelentett fellebbezések folytán másodfokú eljárás van folyamatban az ítélőtábla előtt.

[5] Az ítélőtábla a 2018. december 12. napján meghozott végzésével a vádlott letartóztatásának Be. 291. § szerinti időszakos felülvizsgálatát elvégezte és a vádlott letartóztatását továbbra is fenntartotta.

[6] Az ítélőtábla végzése ellen a vádlott indokolás nélküli fellebbezést jelentett be.

[7] A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint a vádlott letartóztatása továbbra is indokolt, a felülvizsgálat esedékességének időpontja azonban téves, azt idő előtt végezte el az ítélőtábla.

[8] Erre tekintettel azt indítványozta, hogy a Kúria a támadott határozatot helyezze hatályon kívül és utasítsa a másodfokú bíróságot arra, hogy a letartóztatás indokoltságának felülvizsgálatát annak esedékességekor végezze el.

[9] A Kúria a bejelentett fellebbezést és a Legfőbb Ügyészség indítványát nem találta alaposnak.

[10] Az ítélőtábla helyesen állapította meg, hogy a vádlottal szemben a legszigorúbb bíróiengedély-köteles kényszerintézkedés alkalmazása továbbra is indokolt, és a letartóztatás törvényi feltételei továbbra is fennállanak, indokolási kötelezettségének is eleget tett.

[11] Valóban tévedett az ítélőtábla, mikor azt állapította meg, hogy a letartóztatás Be. 291. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felülvizsgálatának esedékessége 2018. szeptember 6. napján lejárt.

[12] Ahogy azt a Kúria a korábbi, Bpkf.I.1572/2018/2. számú végzésben is kifejtette: a Be. 290. § (2) bekezdésére figyelemmel a 291. § (3) bekezdése alapján akkor, ha az első- vagy a másodfokú bíróság a nem jogerős ügydöntő határozatának kihirdetését követően a kényszerintézkedés fenntartásáról rendelkezett, a felülvizsgálat szempontjából irányadó hat hónapos határidőt ezen határozat időpontjától kell számítani.

[13] Jelen ügyben a vádlottal szemben az elsőfokú bíróság a letartóztatásról az ügydöntő határozat kihirdetését követően, 2018. augusztus 27. napján határozott, az ezt követő hathavonta esedékes további felülvizsgálatok esedékességét már ezen utóbbi időponttól kell számítani, így az 2019. február 26. napján lenne esedékes.

[14] A Kúria álláspontja szerint ugyanakkor nem indokolt a határozat hatályon kívül helyezése.

[15] A törvény a kényszerintézkedés felülvizsgálatának végső határidejét határozza meg. Azonban a Be. 279. § (1) bekezdése szerint a bíróságnak arra kell törekednie, hogy a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés a lehető legrövidebb ideig tartson, így erre is tekintettel nincs törvényi akadálya annak, hogy a kényszerintézkedés indokoltságát a törvényben kötelezően előírtakon túl is felülvizsgálja.

[16] Az érintettek törvényes jogaikat gyakorolhatták a vitatott eljárás során, a vádlott joghatályos fellebbezést jelentett be.

[17] A Kúria ugyanakkor nyomatékosan rámutat arra, miszerint a megtámadott határozat helybenhagyása nem mentesíti az ítélőtáblát attól, hogy a letartóztatás indokoltságát a törvényes határidőben - azaz az elsőfokú határozat kihirdetését követően meghozott, az azt fenntartó határozat időpontjától a felülvizsgálat szempontjából irányadó hat hónapos határidő betartásával - ismételten elvégezze.

[18] Erre figyelemmel a Kúria az ítélőtábla végzését - a Be. 614. § (4) bekezdése szerinti tanácsülésen - a Be. 605. § (1) bekezdése alapján helybenhagyta.

(Kúria Bpkf. I. 130/2019.)

* * *

TELJES HATÁROZAT