A Legfelsőbb Bíróság Pfv.21103/2009/5. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 48. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 78. §] Bírók: Kiss Mária, Kovács Zsuzsanna, Mészáros Mátyás

Pfv.IV.21.103/2009/5.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Farkas Márta ügyvéd által képviselt felperesnek a Szűcs Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Szűcs András ügyvéd) által képviselt I.r., II.r., III.r. és IV.r. alperes ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt a Bács-Kiskun Megyei Bíróság előtt 16.P.21.678/2008. számon megindult és a Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.078/2009/3. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által 15. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet részben - a felperes által a IV. rendű alperesnek fizetendő másodfokú perköltségre és a másodfokú eljárási illeték viselésére is kiterjedően - hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróság ítéletének a IV. rendű alperes terhére a jogsértést megállapító rendelkezését, valamint a perköltség és a le nem rótt kereseti illeték viselésére vonatkozó rendelkezéseit helybenhagyja. Egyebekben a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I-III. rendű alpereseknek személyenként 10.000 (Tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, a IV. rendű alperesnek pedig 10.000 (Tízezer) forint együttes másodfokú- és felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt 136.800 (Egyszázharminchatezer-nyolcszáz) forint fellebbezési és 12.000 (Tizenkettőezer) forint csatlakozó fellebbezési illetékből 24.000 (Huszonnégyezer) forintot a IV. rendű alperes, míg 112.800 (Egyszáztizenkettőezer-nyolcszáz) forintot a felperes köteles az államnak külön felhívásra megfizetni.

A le nem rótt 136.800 (Egyszázharminchatezer-nyolcszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetékből 20.000 (Húszezer) forintot a IV. rendű alperes, míg 116.800 (Egyszáztizenhatezer-nyolcszáz) forintot a felperes köteles az államnak külön felhívásra megfizetni.

Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes a perbeli időszakban a .. Egyházközség lelkésze volt. 2007-ben fegyelmi eljárás indult ellene, melynek során a .. Egyházmegye Bírósága felfüggesztette lelkipásztori tisztségéből. A felperes fellebbezése folytán eljárt .. Egyházmegye Bíróságának fegyelmi ügyben eljáró bírói tanácsa tagjaiként az I., II. és III. r. alperesek jártak el. Az eljárásban a fegyelmi hatóságot a IV.r. alperes, mint az egyházmegye jogtanácsosa képviselte. A IV.r. alperes az egyházmegyei bírósághoz intézett, 2008. április 22-én kelt beadványában bejelentette, hogy a fegyelmi eljárás lefolytatásához szükséges iratok egy része "a felperes ellen indult" büntetőügy iratai között találhatók. Indítványozta, hogy a büntetőeljárás jogerős befejezéséig a bíróság a fegyelmi eljárást és a felperest "a tisztségéből függessze fel". A .. Egyházmegye Bírósága a 2008. április 23-án kelt, 49/1-2/2008. számú határozatával a felperes lelkipásztori tisztségből való felfüggesztését a Budapest XIV. Kerületi Rendőrkapitányság előtt 469/2008.Bü. számon indult büntetőeljárás jogerős befejezéséig meghosszabbította. Határozatának indokolása szerint a hivatkozott büntetőeljárásban az egyházközösség iratainak jelentős része lefoglalásra került, így a fegyelmi eljárás lefolytatásához is nélkülözhetetlen iratok nem állnak rendelkezésre, s mivel a büntetőeljárás során olyan tényállás kerülhet megállapításra, amely felhasználható a fegyelmi eljárásban is, valamint a büntetőjogi felelősség esetleges megállapítása kihathat a fegyelmi ügy elbírálására, indokolt, hogy a felperes lelkipásztori szolgálatot a büntetőeljárás jogerős befejezéséig ne végezhessen.

A felperes módosított keresetében kérte annak megállapítását, hogy az I., II. és III. r. alperesek a határozatukban, a IV.r. alperes pedig az egyházmegyei bírósághoz intézett beadványában foglaltakkal megsértették a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát. Kérte az alperesek jogsértéstől való eltiltását akként, hogy jogsértő határozatukat vonják vissza, valamint az alperesek elégtétel adására, továbbá a határozathozatal időpontjától kezdődően havi 190.000 forint vagyoni és nem vagyoni kárának egyetemleges megfizetésére kötelezését. Kereseti álláspontja szerint a IV.r. alperes a beadványában valótlanul állította, hogy ellene büntetőeljárás van folyamatban, és közléseivel azt is sugallta, hogy a bűnössége nem kérdéses. Az I-III.r. alperesek határozata pedig azzal, hogy a büntetőeljárásban lefoglalt nagy tömegű iratra utal, arra a következtetésre ad alapot, hogy az ellene folyó büntetőeljárás olyan súlyos ügy, amelyben nagy mennyiségű bizonyíték áll rendelkezésre. Ezzel szemben a valóság az, hogy az alperesek által hivatkozott büntetőügyben ismeretlen tettes ellen indult nyomozás.

Az alperesek elsődlegesen a per megszüntetését kérték, arra hivatkozva, hogy a fegyelmi eljárásban nem természetes személyként, hanem a református egyház választott tisztségviselőiként jártak el, így "perbeli jogképességgel" nem rendelkeznek. Érdemben az I-III.r. alperes azzal védekezett: a sérelmezett határozat nem állítja, hogy a felperes ellen van folyamatban a büntetőeljárás. A IV.r. alperes pedig előadta, hogy miután nem volt jogosultsága a nyomozati iratokba betekinteni, mástól szerzett információ alapján tette a sérelmezett kijelentést, amely még alaptalansága esetén sem alkalmas a személyiségi jog megsértésére.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a IV.r. alperes a .. Egyházmegye Bírósága részére 2008. április 22. napján megküldött levelében, azon kijelentésével, mely szerint a felperes ellen büntetőeljárás indult, megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I., II. és III.r. alpereseknek, személyenként 15.000 forint részperköltséget. Rendelkezése szerint a le nem rótt kereseti illetékből a felperes 122.800 forintot, a IV.r. alperes 14.000 forintot köteles az államnak külön felhívásra megfizetni.

Az elsőfokú bíróság az alperesek per megszüntetésére vonatkozó indítványát nem találta alaposnak. Kifejtette, hogy az alperesek, mint természetes személyek a Pp. 48. § alapján rendelkeznek perbeli jogképességgel, a felperes pedig választása szerint velük szemben is érvényesíthette a személyiségi joga megsértése miatti igényét. Ezért nincs jelentősége annak, hogy az alperesek az egyházi szervezet tagjaként, az egyházi tevékenység gyakorlása során jártak el. Érdemben az I-III.r. alperesekkel szemben előterjesztett keresetet alaptalannak találta, mivel az általuk hozott határozat indokolása nem tartalmaz a felperes személyére vonatkozó valótlan, a Ptk. 76. §-ban védett jóhírnév megsértésére alkalmas tényközlést. Megállapította ugyanakkor, hogy a IV.r. alperes indítványában valótlanul állította, hogy a felperessel szemben büntetőeljárás van folyamatban. E valótlan tényállítás alkalmas a felperes társadalmi megítélésének negatív befolyásolására. Ezért a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogának megsértését a Ptk. 84. § (1) bekezdés a) pont alapján megállapította, a további jogkövetkezmények alkalmazását azonban nem látta indokoltnak. A Ptk. 84. § (1) bekezdés e) pont alkalmazásával a Ptk. 339. § (1) bekezdés alapján előterjesztett kárigényt alaptalannak találta, megállapítva, hogy a felperes kára nem a jogsértéssel, hanem a lelkészi tevékenységből való felfüggesztéssel áll okozati összefüggésben.