A Győri Törvényszék K.27114/2007/9. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. Bíró: Takács Lajos

Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság

10.K.27.114/2007/9.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVEBEN!

A megyei bíróság dr. Csák Máté ügyvéd által képviselt Kft. felperesnek, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség / 1066 Budaepest, Mészáros u. 58/A. / alperes ellen - környezeti hatásvizsgálat elrendelése ügyében hozott - közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perében meghozta az alábbi

ítéletet:

A megyei bíróság a felperes keresetét elutasítja.

r

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Állam javára, az Illetékhatóság felhívására és módon 16.500,- / tizenhatezer-ötszáz / Ft feljegyzett kereseti illetéket, továbbá alperes részére 15 napon belül 5.000,- / ötezer / Ft perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás:

A megyei bíróság a keresetlevél, alperes ellenkérelme és a becsatolt közigazgatási iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján a perrel összefüggésben az alábbi tényállást állapította meg:

A felperesi társaság 2005. január 13-i keltezéssel terjesztett elő az I.f hatósághoz környezeti hatásvizsgálati kérelmet, mellékelve a vizsgálati dokumentációt. Ez szerint a tervezett tevékenységre .....dűlőben a .... hrsz-en 20,3342 ha területen került sor, ahol is kavicsbányászatot kívánnak folytatni.

A dokumentációban többek között hivatkoznak arra, hogy a tervezett bányászat területe jelenleg szántó művelési ágú terület, ami azonban a bányászattal megszűnik. A talaj humusztartalma 3,8 %, túlnyomóan semleges, mésszel telített, jó víztartó és vízvezető képességű. A táj rendezéshez 10.000 m3 talaj deponálásra kerül, a bányászati tevékenység még 1.763.854 m3 homokos kavics kitermelését jelenti.

A felszíni vizek körében a dokumentáció / 15 oldal / leírja, hogy a bányatelek területén állandó vízfolyás nincs. A felszíni vizek a Lajta jobb parti csatorna irányába érhetők el. A tervezett bányászat következtében mintegy 17 ha területű bányató fog kialakulni, melynek vízszintje 122-123 mBf érték között várható.

A felszín alatti vizekről pedig megjegyzi a dokumentáció, hogy az egész Kisalföldre kiterjedő egységes víztest helyezkedik el, mely szerves kapcsolatban áll a felszíni vízfolyásokkal.

A külszíni bányászat hatására a csapadék szivárgási útja lerövidül, közvetlenül a talajvizet, a bányatavat táplálja. A kialakult szabad vízfelületen megnő a párolgás, így a talajvíz háztartási viszonyok megváltoznak.

A szükséges eljárási cselekmények elvégzését követően az I.f hatóság a 2006. augusztus 1-jén hozott H-1309-31/2006. sz. határozatával az előzetes vizsgálati eljárást lezárta és megállapította, hogy környezeti hatásvizsgálat elvégzése indokolt, vagyis a tevékenység csak a környezeti hatásvizsgálati eljárás eredményeként kiadott környezetvédelmi engedély birtokában kezdhető meg.

Határozatának indokolásában a már említett tényállásra utalt, továbbá a 314/2005 /XII.25/ Korm. r. felhívott rendelkezéseire, melyekből azt a következtetést vonta le, hogy indokolt a környezetvédelmi engedély kiadása előtt a környezeti hatásvizsgálat elvégzése.

Fellebbezés kapcsán az alperes döntése meghozatala előtt beszerezte a szükséges II.f. szakhatósági nyilatkozatokat, nevezetesen a növény- és talajvédelmi, a geológiai, a kulturális örökségvédelmi, a földhivatali , a közegészségügyi és a bányászati szakhatósági nyilatkozatokat, melyek kifogást nem emeltek.

Ezt követően a 2006. november 24-én hozott 14-5807-11/2006. sz. határozattal az I.f határozatot- annak indokolási részének megváltoztatásával - helyben hagyta.

Határozatának indokolásában arra utalt, hogy az I.f. határozat helytelenül jelölte meg jogalapként a 314/2005 /XII.25/Korm.r. 1.sz. mellékletének 11. pontját, mivel a hatóság döntése valójában ezen Korm. r. 3. sz. melléklet 19. pontján alapul.

Ennek lényege ugyanis, hogy az 1. sz. mellékletbe nem tartozó egyéb bányászati tevékenységek környezeti hatásvizsgálatánál kell a 3. sz. melléklet 19. pontja szerint eljárni.

A környezeti hatásvizsgálat elvégzése az engedély kiadása előtt azért indokolt, mert a tervezett bányászati tevékenység a felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny kategóriába sorolt területen történne, továbbá, hogy a 9-10 évre tervezett kavicskitermelést követően mintegy 17 ha-nyi területi bányató keletkezik, így mindenképpen indokolt ezen vízgazdálkodási szempontból érzékeny területen a tevékenység környezetre gyakorolt hatását részletesen megvizsgálni.

Ezt követően terjesztette elő a felperesi társaság keresetét a bíróságra jogszabálysértésre történő hivatkozással. Keresetében jogszabálysértésként arra hivatkozott, hogy környezetvédelmi engedély mindig egy adott bányatelekre kell kérni és a jogszabály a bánya tv. a környezetvédelmi engedély meglétét adott bányatelekre írja elő.