32000R2263[1]

A Tanács 2263/2000/EK rendelete (2000. október 9.) a Japánból származó fekete színezékképző vegyületek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről

A Tanács 2263/2000/EK rendelete

(2000. október 9.)

a Japánból származó fekete színezékképző vegyületek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre [1], és különösen annak 9. cikkére,

tekintettel a Bizottságnak a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatára,

mivel:

A. ELJÁRÁS

1. A vizsgálat kezdeményezése

(1) 1999. július 24-én a Bizottság az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában [2] közzétett két értesítéssel (a továbbiakban: a vizsgálat kezdeményezéséről szóló értesítések) bejelentette, hogy két dömpingellenes eljárást kezdeményez a Japánból származó One Dye Black 1 (a továbbiakban: ODB-1), illetve One Dye Black 2 (a továbbiakban: ODB-2) színezékképző vegyület a Közösségbe irányuló behozatalával kapcsolatban.

(2) Az eljárást azt követően kezdeményezték, hogy 1999 júniusában a Ciba Specialty Chemicals PLC az ODB-1, illetve ODB-2 - két fekete színezékképző vegyület - teljes közösségi termelését képviselő vállalat nevében a European Chemical Industry Council (Európai Vegyipari Tanács, a továbbiakban: CEFIC) két panaszt nyújtott be. A panasz megfelelően bizonyította az említett termékek dömpingjét és az ebből származó jelentős kárt, ami alapján úgy ítélték meg, hogy indokolt az eljárás kezdeményezése.

2. Vizsgálat

(3) A Bizottság hivatalosan értesítette az eljárás kezdeményezéséről a panaszos közösségi termelőt és annak közösségi képviseleti szövetségét, az exportőröket, a termelőket, az importőröket, az ismerten érintett felhasználókat és az érintett exportáló ország képviselőit. Az érdekelt feleknek lehetőséget biztosítottak arra, hogy írásban ismertessék álláspontjukat, és a kezdeményezésről szóló értesítésekben megállapított határidőn belül meghallgatást kérjenek.

(4) Az érintett országból egy exportáló termelő, valamint a közösségi termelő írásban ismertette álláspontját. Minden olyan félnek, amelyik a kitűzött határidőn belül kérelmezte a meghallgatást, és jelezte annak különleges indokait, lehetőséget biztosítottak a meghallgatásra.

(5) A Bizottság kérdőíveket küldött az ismerten érintett feleknek, valamint azoknak a feleknek, akik a kezdeményezésről szóló értesítésekben kitűzött határidőn belül jelentkeztek. A kérdőívre válaszolt az egyetlen közösségi termelő, az ODB-1 és/vagy ODB-2 hat felhasználója, egy japán exportőrrel üzleti kapcsolatban álló importőrök egy csoportja és két olyan vállalat, amelyek székhelye Japánban van.

(6) Egyik exportáló termelő sem működött együtt a vizsgálatban. Ezért, és a 384/96/EK rendelet (a továbbiakban: az alaprendelet) 18. cikkének (1) bekezdése alapján a megállapításokat a rendelkezésre álló tényekre alapozták. Mivel a kérdőívre nem érkezett megfelelő válasz, az alaprendelet 16. cikke (1) bekezdésének megfelelően nem tettek ellenőrző látogatást az exportáló termelők és a velük üzleti kapcsolatban álló importőrök telephelyein.

(7) A Bizottság összegyűjtötte és ellenőrizte az összes olyan információt, amelyet az okozott kár és a közösségi érdek meghatározása céljából szükségesnek tartott. A következő vállalatok telephelyein tettek ellenőrző látogatást:

a) Közösségi termelő

- Ciba Specialty Chemicals PLC, Macclesfield (Egyesült Királyság)

b) Közösségi felhasználók

- Jujo Thermal Ltd, Eura (Finnország)

- Torraspapel SA, Barcelona (Spanyolország)

- Zanders Feinpapiere AG, Bergisch Gladbach (Németország).

(8) A dömpinggel és az okozott kárral kapcsolatos vizsgálat az 1998. január 1-jétől 1999. június 30-ig tartó időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak vagy VI) terjedt ki. Az okozott kár meghatározása szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata az 1996. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: bázisidőszak) terjedt ki.

3. A termékkör pontosítása/kiterjesztése

(9) Az előzetes vizsgálat során megállapították, hogy az ODB-1-től és ODB-2-től eltérő fekete színezékképző vegyületek is ugyanolyan alapvető kémiai és fizikai jellemzőkkel rendelkeztek, és felhasználásukban is átfedések mutatkoztak (azaz azokat az indigó nélküli többmásolatos papír (a továbbiakban: indigó nélküli papír) bevonására, illetve a hőre érzékeny alkalmazásokhoz (hőpapír) használják fel).

(10) Ezért a dömpingellenes bizottsággal folytatott konzultációt követően a Bizottság szükségesnek tartotta, hogy az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában [3] értesítést tegyen közzé a dömpingellenes eljárások termékkörével kapcsolatban, amely szerint az említett tényállás részletesebb vizsgálata érdekében az összes, papírbevonatokban használt fekete színezékképző vegyületet (a továbbiakban: fekete színezékképző vegyület) bevonják a vizsgálatba.

(11) A panaszos közösségi termelőt és annak képviseleti szövetségét, az exportőröket, a termelőket, az importőröket, az ismerten érintett felhasználókat és az exportáló ország képviselőit hivatalosan értesítették az eljárásban érintett termékkör pontosításáról/kiterjesztéséről. Az érdekelt feleknek lehetőséget biztosítottak arra, hogy írásban ismertessék álláspontjukat, és az említett értesítésben kitűzött határidőn belül meghallgatást kérjenek.

(12) A Bizottság további kérdőíveket küldött valamennyi ismerten érintett félnek, valamint azoknak a feleknek, akik az értesítésben kitűzött határidőn belül jelentkeztek. Az egyetlen közösségi termelő, az egyik exportőrrel üzleti kapcsolatban álló importőr, három japán vállalat és a fekete színezékképző vegyületek hat felhasználója válaszolt a kérdőívekre.

(13) A japán exportáló termelők a vizsgálatnak ebben a szakaszában sem működtek együtt. Ezért az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdése alapján a megállapításokat a Japán egészével kapcsolatban rendelkezésre álló tényekre alapozták, és az alaprendelet 16. cikke (1) bekezdésének megfelelően nem tettek ellenőrző látogatást az exportáló termelők és a velük üzleti kapcsolatban álló importőrök telephelyein.

(14) A Bizottság tovább folytatta az összes olyan információ összegyűjtését és ellenőrzését, amelyet az okozott kár és a közösségi érdek meghatározása céljából szükségesnek tartott, aminek keretében ellenőrző látogatást tettek a következő felhasználó telephelyén.

- Papierfabrik August Koehler AG, Oberkirch (Németország)

(15) Az egyik érdekelt fél azzal érvelt, hogy a vizsgálatot nem lehet kiterjeszteni az összes, Japánból származó fekete színezékképző vegyületre, mivel a panaszt csak az ODB-1 és ODB-2 tekintetében nyújtották be, említést sem téve a többi fekete színezékképző vegyületről, jóllehet a közösségi iparágnak tudnia kellett ezek létezéséről.

(16) A dömpingellenes eljárás alá tartozó termékkör megállapítása nem a panaszos feladata. A terméket sokkal inkább a Bizottság és a Tanács gyakorlatában megtestesülő alkalmazandó jogszabályok alapján kell meghatározni, amit az Európai Bíróság esetjoga erősít meg. A jelenlegi esetben a Japánból származó ODB-1, illetve ODB-2 tekintetében nyújtották be a panaszokat, amelyek meggyőző bizonyítékkal szolgáltak a dömpinggel és az általa a közösségi iparágnak okozott kárral kapcsolatban. Azonban az e panaszok következtében kezdeményezett vizsgálat során gyűjtött információk alapján úgy ítélték meg, hogy a két eljárást össze kell vonni, és az így létrejött eljárás termékkörét ki kell terjeszteni az összes, papírbevonatokban használt fekete színezékképző vegyületre. Ezt arra alapozták, hogy ezek a fekete színezékképző vegyületek ugyanolyan alapvető kémiai és fizikai jellemzőkkel rendelkeztek, és felhasználásuk is átfedéseket mutatott. Továbbá a fekete színezékképző vegyületek említett két típusa tekintetében az eredeti panasznak a dömpingre és az ebből származó kárra vonatkozó meggyőző bizonyítékait reprezentatívnak tekintették a többi fekete színezékképző vegyülettel kapcsolatban is, mivel e két típus jelentős piaci részesedéssel rendelkezett a Közösségben. A megfelelő eljárás feltételei szerint az érintett felek jogait tiszteletben tartották azáltal, hogy az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel tájékoztatták őket, és lehetőséget biztosítottak számukra, hogy jelentkezzenek, ismertessék álláspontjukat vagy meghallgatást kérjenek.

B. TERMÉK

1. Általános megjegyzések

(17) A fekete színezékképző vegyületek a fluorén színezékképző vegyületek (festékek) egy különleges csoportját alkotják, amelyek, amennyiben az indigó nélküli papír, illetve a hőpapírok gyártása céljából papír bevonására használják, a saját kémiai tulajdonságaiknak köszönhetően fekete képet képeznek a papírfelületen, anélkül hogy egyéb színezékképző vegyületekkel kevernék őket.

(18) A felek által benyújtott információk szerint a fekete színezékképző vegyületekből több típus létezik, úgymint a Black 15, Black 100, Black 303, Black 305, Black 500, CF-51, ETAC, Fuji Black, ODB-1, ODB-2, ODB-7, PSD 150, PSD 184, PSD 300A, S-205 és a TH 107. A terméktípusok felsorolása nem teljes, mivel új terméktípusok rendszeresen jelennek meg a piacon. Azonban meg kell jegyezni, hogy a VI során a teljes közösségi fogyasztás több mint 90 %-át az ODB-1, ODB-2, Black 15 és az S-205 főbb típus képviselte.

(19) A vizsgálat megállapította, hogy az összes fekete színezékképző vegyület ugyanazokkal az alapvető kémiai jellemzőkkel, azaz ugyanazzal az alapmolekulával (C26H16N2O3) rendelkezik. Az alapmolekula úgy jön létre, hogy keto típusú benzofenon savat kénsavban szubsztituált difenilaminnal kondenzáltatnak. Az így keletkező ftálid terméket mossák, izolálják és tisztítják. Az alapmolekula mellett különböző helyettesítőket is hozzákötnek a gyűrűrendszerhez (R1-R5). A színezékképző reakciót egy olyan eljárás váltja ki a papíron, amelynek során hő vagy nyomás hatására az alapmolekula gyűrűje felbomlik. Ennek következtében pozitív maradéktöltés képződik, amely a gyűrűrendszer körül nem pozícióhoz kötötten (delokalizáltan) oszlik el. A delokalizációhoz szükséges energia a ráeső látható sugárzásból nyelődik el, aminek következtében a vegyület fekete színt kap. A színezékképző reakció jellegét tehát nem befolyásolják a gyűrűrendszer helyettesítői. Ezeket a helyettesítőket csupán a különböző kisebb eltérések és a végső papírtermék különleges tulajdonságainak (a háttér fehérsége, ellenállás a hőmérséklet-ingadozásnak, a kép állandósága) elérése érdekében alkalmazzák.

(20) Továbbá az összes fekete színezékképző vegyület ugyanazokkal a fizikai tulajdonságokkal rendelkezik, amennyiben mindegyik fehér vagy világos színű, szabadon folyó por.

(21) Végezetül az összes fekete színezékképző vegyületnek ugyanaz az alapvető felhasználása. A fekete színezékképző vegyületeket az indigó nélküli papírok vagy hőpapírok gyártása során a papír bevonására használják fel. A papír bevonása érdekében a fekete színezékképző vegyületeket egyéb vegyi anyagokkal keverik össze, és az így létrejött egyedi "receptúrák" az egyes papírgyártók által felhasznált színezékképző vegyület típusa szerint különböznek egymástól. Az együttműködő felhasználók által benyújtott információk szerint az indigó nélküli papírok vagy hőpapírok gyártásához felhasznált fekete színezékképző vegyületek különböző típusai nagymértékben felcserélhetőek. Ezenkívül maguk a felhasználók is egy rövid időszakon belül többféle fekete színezékképző vegyületet használtak ugyanazon végső papírtermék gyártásához.

2. Az érintett termék

(22) Az érintett termékek a Japánból származó fekete színezékképző vegyületek. A fent említettek alapján az érintett termék összes típusa ugyanazokkal az alapvető fizikai és kémiai jellemzőkkel rendelkezik, és az indigó nélküli papírok és/vagy a hőpapírok gyártása során a papír bevonására történő felhasználásukban is átfedések mutatkoznak. Ezért e vizsgálat alkalmazásában egy terméknek tekintendők, a továbbiakban: az érintett termék.

(23) Az egyik érdekelt fél azzal érvelt, hogy az ODB-1/ODB-2 és az S-205 nem ugyanazokkal az alapvető kémiai jellemzőkkel rendelkezik. Azzal érveltek, hogy nem ugyanazt az R1 és R2 helyettesítőt használták az ODB-1/ODB-2 és az S-205 vegyületeknél, ami az ODB-1/ODB-2 vegyülethez képest jelentősen megváltoztatja az S-205 jellemzőit. Meg kell jegyezni, hogy az érintett fél nem határozta meg, hogy mely jellemzőkre gondolt.

(24) A vizsgálat megállapította, hogy az ODB-1/ODB-2 és az S-205 ugyanazokkal az alapvető kémiai jellemzőkkel rendelkezik, azaz ugyanaz az alapmolekulájuk (lásd a (19) preambulumbekezdést), és fekete képet képeznek a bevont papírfelületen, anélkül hogy egyéb színezékképző vegyületekkel kevernék őket. A különböző R1 és R2 helyettesítőknek betudható különleges jellemzők tekintetében meg kell jegyezni, hogy a felhasználók ugyanazt a papírterméket állítják elő, függetlenül attól, hogy az ODB-1/ODB-2 vagy az S-205 vegyületet alkalmazzák, ami alapján arra lehet következtetni, hogy a fekete színezékképző vegyületek különböző típusainak használata nem, illetve csak kis mértékben változtatja meg a papír jellemzőit. Ráadásul egy másik érdekelt fél - miközben - azt állította, hogy a fekete színezékképző vegyületek egyes típusai különböző kiegészítő jellemzőkkel rendelkeznek - nem vitatta azt a tényt, hogy az alapvető kémiai jellemzőik megegyeznek.

(25) A felcserélhetőséggel kapcsolatban ugyanez az érdekelt fél azt állította, hogy az ODB-1 vegyületet általában nem használják hőpapír gyártására.

(26) A vizsgálat során azonban kiderítették, hogy legalább két közösségi felhasználó alkalmazta az ODB-1 vegyületet a hőpapír gyártására. Ugyanez a felhasználó azt is állította, hogy az indigó nélküli papír gyártásában az ODB-1/ODB-2 és az S-205 felcserélhetőek. Ezenkívül egy másik felhasználó az indigó nélküli papírok gyártása során az ODB-1-ről 1998-ban az ODB-2, a VI alatt pedig a Black 15 alkalmazására tért át.

(27) Ugyanez az érdekelt fél azzal is érvelt, hogy a hőpapírt vagy az ODB-2, vagy pedig az S-205 felhasználásával lehet gyártani. A késztermék minősége és jellemzői azonban eltérőek. Továbbá állítása szerint a végfelhasználók szempontjából az S-205 felhasználásával gyártott papírtermékek nem cserélhetők fel a más fekete színezékképző vegyületekkel gyártott papírokkal, mivel azoknak rosszabb a minősége, és kevésbé időtálló, illetve kevésbé stabil nyomtatást biztosít.

(28) Mivel legalább hat felhasználó gyárt hőpapírt a fekete színezékképző vegyületeknek az S-205-től eltérő típusai alkalmazásával, a hőpapírgyártáson belül pedig olyan szabványos termékeket is gyártanak, mint a faxpapír, nem lehet elfogadni ezt az érvet. Továbbá az egyik exportáló termelő és a vele üzleti kapcsolatban álló importőr azt állította, hogy ha az ODB-2 ára emelkedne, akkor az ODB-2-ről áttérnének az S-205-re, valamint hogy az S-205 és az ODB-2 felcserélhető termékek.

(29) Két érdekelt fél azzal érvelt, hogy a felhasználóknak új technológiát kell alkalmazniuk, ha másik fekete színezékképző vegyületre térnek át, különösen a receptúra és az összetétel tekintetében. Ezért nem lehet jelentős műszaki és gazdasági költségek nélkül áttérni az egyik fekete színezékképző vegyületről a másikra. Ezért azt állították, hogy mindegyik fekete színezékképző vegyület külön terméknek tekintendő.

(30) Meg kell jegyezni, hogy a vizsgálatban érintett termék hasonló vagy azonos végfelhasználása nem jelenti szükségszerűen azt, hogy minden felhasználónak képesnek kell lennie arra, hogy bárminemű kiigazítás elvégzése nélkül átálljon a szóban forgó terméktípus alkalmazásáról egy másikra. Ebben az esetben egyértelmű, hogy a fekete színezékképző vegyület egy másik típusának felhasználása a receptúra megváltoztatását vonja maga után. Meg kell jegyezni azonban, hogy a receptúra szükséges megváltoztatása műszakilag vagy gazdaságilag nem akadályozza egy másik típus felhasználását, amit az is bizonyít, hogy a felhasználók korábban áttértek az egyik típusról a másikra. Mindenesetre maguk a felhasználók is jelezték, hogy a fekete színezékképző vegyületek egyes típusai közötti átállás során nem kell lényegesen megváltoztatni a gyártósort, a gyártási eljárást és a know-how-t.

(31) A fentiek alapján azt a következtetést vonták le, hogy a Japánból származó fekete színezékképző vegyületek összes típusát egyetlen terméknek, azaz az érintett terméknek kell tekinteni.

3. Hasonló termék

(32) Megállapították, hogy az érintett termék és a (61) preambulumbekezdésben meghatározott közösségi iparág által a Közösségben gyártott és értékesített fekete színezékképző vegyületek ugyanazokkal az alapvető kémiai és fizikai jellemzőkkel rendelkeznek, és ugyanaz a felhasználásuk, mint a Japánból származó és a Közösségbe exportált vegyületnek. Ugyanezt állapították meg a japán hazai piacon gyártott és értékesített fekete színezékképző vegyületek esetében is, amelyek így az érintett termék hasonló termékei.

(33) Elhangzott az az érv, hogy mivel a közösségi iparág a fekete színezékképző vegyületeknek csupán két típusát, az ODB-1-t és az ODB-2-1 gyártja, az érintett termék meghatározását erre a közösségi iparág által gyártott két típusra kell korlátozni.

(34) Először is meg kell jegyezni, hogy a dömpingellenes eljárások alkalmazásában az érintett terméket és a hasonló terméket az alapvető fizikai, kémiai és/vagy műszaki jellemzők, illetve az alapvető felhasználás alapján határozzák meg. Miután meghatározták az érintett terméket (ebben az esetben a Japánból exportált terméket), azt kell megvizsgálni, hogy a belföldön gyártott és értékesített termék, illetve a közösségi iparág által a Közösségben gyártott és értékesített termék hasonlítanak-e az érintett termékhez. Ebből a szempontból lényegtelen, hogy egyes terméktípusokat nem gyártanak a Közösségben.

(35) Továbbá ha a termékkört és ezt követve a dömpingellenes intézkedéseket is leszűkítenék a jelenlegi esetben a közösségi iparág által gyártott termékekre, akkor figyelmen kívül hagynák azt a tényt, hogy a Közösségen kívül gyártott terméktípusok exportőreinek magatartása befolyásolja a közösségi iparág helyzetét, mivel termékeik hasonlóak. Egy ilyen korlátozás ahhoz vezetne, hogy a felhasználók a vizsgálatban nem érintett színezékképző vegyületeket alkalmaznák, így a dömpingellenes intézkedések hatástalanok lennének. A felhasználók szerint 5-15 %-os árkülönbség elegendő indok a fekete színezékképző vegyületek közötti típusváltásra.

(36) Ezért azt a következtetést vonták le, hogy a közösségi iparág által a közösségi piacon gyártott és értékesített fekete színezékképző vegyületek és a japán hazai piacon értékesített vegyületek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében az érintett termék hasonló termékei.

(37) A fenti következtetés alapján, amely szerint az összes fekete színezékképző vegyület egyetlen terméknek tekintendő, az ODB-1-re, illetve az ODB-2-re vonatkozó eredeti eljárásokat összevonták, és megerősítették, hogy az összevont eljárás termékköre az összes fekete színezékképző vegyületet magában foglalja. Ezért egy elemzés keretében vizsgálták a dömpinget, az okozott kárt és a közösségi érdeket.

C. DÖMPING

1. Együttműködés

(38) A panaszokban az ODB-1 és az ODB-2 tekintetében három japán termelőt neveztek meg. Az előzetes vizsgálat megállapította, hogy egy negyedik vállalat S-205-öt exportált. A négy vállalat közül egy sem működött együtt a vizsgálatban.

(39) A Nippon Soda Co. Ltd az eljárás kezdeményezésekor és a termékkör pontosítása/kiterjesztése után kijelentette, hogy nem válaszol a kérdőívekre.

(40) A Hodogaya Chemical Co. Ltd (a továbbiakban: Hodogaya) mind az ODB-1 és ODB-2 termelőire/exportőreire, mind pedig a fekete színezékképző vegyületek termelőire/exportőreire vonatkozó kérdőívet kitöltötte. A benyújtott információk alapján azonban nem lehetett egyéni megállapításokat tenni a vállalattal kapcsolatban. A Hodogayát tájékoztatták erről, ezzel kapcsolatban azonban nem foglalt állást.

(41) A Yamamoto Chemicals Inc. (a továbbiakban: Yamamoto) nem adott választ az ODB-1 és ODB-2 termelői/exportőrei számára készített kérdőív fő részére. Csupán a kérdőívnek "az érintett termék értékesítésében részt vevő, üzleti kapcsolatban álló vállalatokra vonatkozó kérdőív" című részét válaszolta meg a kereskedelmi társaságok egyik csoportja (a továbbiakban: Mitsui-csoport) [4]. A Yamamoto azt nyilatkozta, hogy a teljes közösségi piaci értékesítését a Mitsui-csoporton keresztül bonyolította le, és kizárólag az exportár és a kárkülönbözet tekintetében kérelmezte a vállalatra vonatkozó egyéni megállapításokat. A fekete színezékképző vegyületekre vonatkozó kérdőívre a Yamamoto kizárólag az okozott kárral és a közösségi érdekkel kapcsolatban nyújtott be kiegészítő adatokat. Ezért e vállalat esetében nem tudtak egyéni dömpingkülönbözetet meghatározni.

(42) A Yamada Chemical Co. Ltd (a továbbiakban: Yamada) és kapcsolt vállalata, a Fukui Yamada Chemical Co. Ltd (a továbbiakban: Fukui Yamada) alapvetően hiányos választ nyújtott be a fekete színezékképző vegyületek termelői/exportőrei számára készített kérdőívre. A vállalatokat tájékoztatták erről, és lehetőséget biztosítottak számukra, hogy az alaprendelet 18. cikkének (4) bekezdésével összhangban további magyarázatokkal szolgáljanak. A vállalatokat tájékoztatták arról, hogy kielégítő válaszok hiányában a benyújtott információ nem teszi lehetővé az egyéni megállapításokat. Konkrétan nem lehetett megállapítani a vállalati struktúrát, mivel a vállalatok csak az egyik részvényes személyazonosságának nyilvánosságra hozatalát fogadták el; nem ismertették a termelési eljárást és a termelési költségeket; valamint a vállalat üzleti titokra hivatkozva nem bocsátotta a Bizottság rendelkezésére az ellenőrzött elszámolásokat és az egyéb pénzügyi kimutatásokat. 2000. július 13-án és 17-én, több mint két hónappal a kérdőívek megválaszolására megállapított határidő után a Yamada/Fukui Yamada ismertette az S-205 termelési költségeit és három pénzügyi év pénzügyi kimutatásait. Ezek a jóval a kitűzött határidő lejárta után rendelkezésre bocsátott beadványok nem változtattak annak jogi megítélésén, hogy a vállalatok nem működtek együtt a vizsgálatban. A beadványokat nem lehetett az alaprendelet 18. cikkének értelmében rendelkezésre álló információként felhasználni, mivel a vizsgálat előrehaladott szakaszában adták át, és nem lehetett megfelelően figyelembe venni azokat.

(43) A meghatározott határidőn belül nem jelentkezett több olyan termelő, amely az érintett terméket exportálta a Közösségbe.

(44) 2000. július 17-én és 18-án egy japán exportőr, a Nagase & Co. Ltd első alkalommal két beadványt nyújtott be. Ezek a jóval a kitűzött határidő lejárta után rendelkezésre bocsátott beadványok azonban nem tették jóvá azt, hogy a vállalat kezdetben nem működött együtt a vizsgálatban. Ugyanez érvényes a vele üzleti kapcsolatban álló németországi vállalatra is, amely jelentkezett, és független importőrként együttműködött a vizsgálatban. A Nagase & Co. Ltd beadványait nem lehetett az alaprendelet 18. cikkének értelmében rendelkezésre álló információként felhasználni, mivel a vizsgálat előrehaladott szakaszában adták át, és nem lehetett megfelelően figyelembe venni azokat.

(45) Az exportáló termelők együttműködésének hiányában a dömpingre vonatkozó megállapításokat az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdése alapján a Japán egészével kapcsolatban rendelkezésre álló tényekre alapozták. A rendelkezésre álló információk szerint a Japánból származó fekete színezékképző vegyületek behozatalának túlnyomó többségét az ODB-1, ODB-2 és az S-205 vegyület alkotta. Ezért azt a következtetést vonták le, hogy az említett három terméktípus tekintetében tett, dömpingre vonatkozó megállapítások megfelelően reprezentálják az érintett termék behozatalát.

2. Rendes érték

(46) Az együttműködés elmaradása miatt az ODB-1 és ODB-2 tekintetében az egyetlen rendelkezésre álló információforrásnak a panaszok tekinthetőek. A panaszok a belföldi árak alapján becsülték meg a rendes értéket. A kérdőívekre adott hiányos válaszok sem a belföldi értékesítéssel, sem a termelési költségekkel kapcsolatban nem tartalmaztak információt.

(47) Az S-205 tekintetében a Yamada/Fukui Yamada kérdőívre adott válasza volt az egyetlen rendelkezésre álló információ. Az ebben megadott belföldi értékesítést reprezentatívnak tekintették, mivel az a közösségi értékesítési volumen több mint 5 %-át tette ki. Mivel az S-205 termelési költségeivel kapcsolatban nem állt rendelkezésre információ, azt a panaszoknak az ODB-1-re és ODB-2-re vonatkozó adatai alapján becsülték meg. Ennek alapján a Yamada bejelentett ügyletei nyereségesnek tűntek. Ezért az S-205 rendes értékét a Yamada által VI tekintetében bejelentett, független fogyasztók felé történő teljes belföldi értékesítésének súlyozott átlagára alapján határozták meg.

3. Exportár

(48) A három terméktípus exportárát a következőképpen határozták meg:

3.1. ODB-1

(49) Az exportárat a Mitsui-csoport és az Eurostat adatai alapján határozták meg.

(50) A Mitsui-csoporttól kapott információkkal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a csoport összes vállalatáról megállapították, hogy üzleti kapcsolatban állnak egymással. Az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése alapján a közöttük folyó értékesítések árát nem megbízható adatként figyelmen kívül hagyták, helyettük az importált ODB-1 független vásárlók felé felszámított első viszonteladási árát használták. Az árakat kiigazították a behozatal és az újraértékesítés során felmerülő valamennyi költség figyelembevétele érdekében, beléértve az egyes üzleti kapcsolatban álló vállalatoknak felszámított adókat és vámokat, valamint az értékesítési, általános és igazgatási költségeket és az 5 %-os forgalmi nyereséget. Mivel a közösségi független importőr nem működött együtt a vizsgálatban, az 5 %-os haszon megfelel annak a haszonkulcsnak, amelyet egy vegyipari termékkel kapcsolatos korábbi eljárásban [5] ésszerűnek ítéltek.

(51) Mivel a VI alatt az ODB-1 külön TARIC-kód alá tartozott, a fennmaradó közösségi piaci értékesítés értékét és mennyiségét úgy állapították meg, hogy a Mitsui & Co. Ltd (Japán) által a VI tekintetében bejelentett kivitelek mennyiségét és CIF-értékét levonták az Eurostat-statisztikák alapján meghatározott megfelelő összmennyiségből és összértékből.

3.2. ODB-2

(52) Az exportárat a Mitsui-csoport és a panasz adatai alapján határozták meg.

(53) A Mitsui-csoport bejelentett kiviteleinek árai tekintetében az (50) preambulumbekezdésben meghatározott módszert használták.

(54) A fennmaradó értékesítéssel kapcsolatban az Eurostat adatait nem lehetett megbízható információforrásnak tekinteni, mivel az a TARIC-kód, amely alatt az ODB-2 behozatalát bejelentették, más vegyi anyagokra is vonatkozik, és az ODB-2 csak egy töredéke az e vámtarifaszám alatt bejelentett behozatal volumenének. Ezt a megállapítást az is megerősíti, hogy a panaszban felbecsült átlagos CIF-exportárhoz és a Mitsui-csoport által benyújtott adatokhoz viszonyítva az egységnyi átlagos CIF-érték lényegesen alacsonyabb volt. Ezért a fennmaradó ODB-2 behozatal mennyiségét és értékét úgy állapították meg, hogy a Mitsui & Co. Ltd (Japán) VI tekintetében bejelentett kiviteleinek mennyiségét és CIF-értékét levonták a kérelemben megadott becsült összmennyiségből és összértékből, mivel nem állt rendelkezésre más információforrás.

3.3. S-205

(55) A Fukui Yamada azt állította, hogy az összes terméket a Yamadának szállította, amely aztán egy független japán kereskedőn keresztül exportálta az S-205-öt a Közösségbe. A megadott exportár megegyezett azzal a CIF-árral, amelyet egy közösségi kapcsolt vállalatnak számlázott az említett kereskedő. Ezeket az árakat ezért nem megbízható adatként figyelmen kívül hagyták, helyettük az első független közösségi vásárlók által megadott eladási árat használták. Az árakat kiigazították, hogy figyelembe vegyék a behozatal és az újraértékesítés során felmerülő összes költséget, valamint az 5 %-os forgalmi haszonkulcsot.

4. Összehasonlítás

(56) A rendes érték és az exportárak gyártelepi paritáson történő megfelelő összehasonlítása érdekében kiigazították az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségeket. Ezeket a kiigazításokat az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése szerint a jutalékok, a szállítási, biztosítási, anyagmozgatási, rakodási és járulékos költségek tekintetében végezték el, amelynek során a panaszban (az ODB-1 és az ODB-2 esetében), valamint a Yamada által (az S-205 esetében) megadott információkat használták fel.

5. Dömpingkülönbözet

(57) Az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdésével összhangban mindhárom terméktípus tekintetében összehasonlították a súlyozott átlag rendes értéket a súlyozott átlag exportárral.

(58) Az alaprendelet 2. cikkének (12) bekezdése alapján terméktípusonként megállapították a dömpingkülönbözet súlyozott átlagát, és úgy ítélték meg, hogy ez az érték a Japánból származó összes fekete színezékképző vegyület esetében reprezentatívan mutatja a dömping mértékét.

(59) Az így meghatározott, a behozatalok közösségi határparitáson számított CIF-értékének százalékában kifejezett dömpingkülönbözet 49,8 %.

D. KÖZÖSSÉGI IPARÁG

(60) A VI alatt a fekete színezékképző vegyületek egyetlen közösségi termelője a Ciba Specialty Chemicals PLC volt.

(61) Ezért az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése alapján ez a vállalat alkotja a közösségi iparágat.

E. AZ OKOZOTT KÁR

1. Előzetes megjegyzések

(62) A fent említettek alapján az okozott kár meghatározása szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata az 1996. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra terjedt ki.

(63) Az egyik érdekelt fél azzal érvelt, hogy a kiválasztott időszak nem reprezentatív és aránytalan, ezért az elemzést az 1992. évtől kellene elkezdeni, amikor is a panaszos megkezdte a fekete színezékképző vegyületek gyártását a Közösségben.

(64) Először is meg kell jegyezni, hogy a dömpingellenes eljárások szokásos gyakorlata szerint a közösségi iparág helyzetének alakulását egy három-öt éves időszakra vonatkozóan vizsgálják.

(65) Másrészt a VI tekintetében bizonyítani kell az okozott kárt és a dömpinget. A VI-t megelőző időszak kizárólag arra szolgál, hogy bemutassa a közösségi iparág helyzetének alakulását, aminek alapján meg lehet határozni, hogy a VI alatti helyzet károsnak tekinthető-e. Ebben a tekintetben a közösségi iparág által a VI során elszenvedett kárt bármely kezdő időpont alapján megállapították volna.

(66) Ennek alapján az okozott kár összefüggésében a tendenciák elemzésekor figyelembe vett időszak kiterjesztését nem tekintették indokoltnak.

2. Közösségi fogyasztás

(67) Mivel az exportáló termelők nem működtek együtt a vizsgálatban, az Eurostat behozatallal kapcsolatos adatai pedig pontatlanok voltak, a közösségi fogyasztást a közösségi iparág által bejelentett közösségi piaci értékesítés volumene, az együttműködő felhasználók által a Japánból és az USA-ból származó behozatal tekintetében megadott adatok, valamint a közösségi iparág által a panaszokban megadott adatok alapján határozták meg.

(68) 1996 és 1998 között a hőpapír termelésének növekedése következtében a közösségi fogyasztás 18 %-kal nőtt. 1998 és a VI között a közösségi fogyasztás 1 %-os enyhe csökkenését tapasztalták. Ez arra vezethető vissza, hogy két közösségi felhasználó megszüntette a papírgyártást.

3. A Japánból származó behozatal

3.1. Az érintett behozatalok volumene és piaci részesedése

(69) Mivel az exportáló termelők nem működtek együtt a vizsgálatban, az Eurostat behozatallal kapcsolatos adatai pedig pontatlanok voltak, ezt a tényezőt a rendelkezésre álló információk, tehát az együttműködő felhasználók, illetve a közösségi iparág által a panaszokban megadott adatok alapján határozták meg.

(70) Ennek alapján az érintett termék behozatalának volumene az 1996-os 100-as indexről 1997-ben 123-ra, 1998-ban 131-re, a VI alatt pedig 141-re nőtt, ami több mint 40 %-os folyamatos növekedésnek felel meg. Ez a növekedés az érintett termék piaci részesedésben is megmutatkozott, amely az 1996-os 36,0 %-ról 1997-ben 41,7 %-ra, 1998-ban 40 %-ra, a VI alatt pedig 43,4 %-ra emelkedett.

3.2. Az érintett behozatal árai

a) Az érintett behozatal árainak alakulása

(71) Az együttműködő felhasználó és egy importőr által benyújtott adatok szerint a Japánból importált összes fekete színezékképző vegyület átlagos egységára (kilogrammonkénti ECU/EURO-ban) 19 %-kal csökkent a bázisidőszak alatt. Az ár az 1996-os 24,9 ECU/kg-ról 1997-ben 22,1 ECU/kg-ra, 1998-ban 21,6 ECU/kg-ra, a VI alatt pedig 20,2 ECU/kg-ra csökkent [6]. A fekete színezékképző vegyületek különböző típusainak ára eltérő mértékben ugyan, de folyamatosan csökkent a bázisidőszak alatt: az ODB-1 átlagára 13 %-kal, míg az ODB-2 átlagára 19 %-kal, az S-205 átlagára pedig 15 %-kal csökkent a bázisidőszak alatt [7].

b) Áralákínálás

(72) A fekete színezékképző vegyületek közösségi piacán kevés beszállító és korlátozott számú felhasználó működik. Ezen a piacon az árképzés egy olyan árfolyamrendszer keretében történik, ahol a felhasználók árajánlatot kérnek mindegyik beszállítótól, és a további tárgyalásokra a beszállítók által ajánlott árak alapján kerül sor.

(73) A fentiek alapján az áralákínálást a beszállítók és a közösségi felhasználók közötti ártárgyalások alapján határozták meg. Mivel a japán exportáló termelők nem működtek együtt, az áralákínálás elemzése a közösségi iparág által az ártárgyalásokkal kapcsolatban benyújtott információkon alapult; ezek a tárgyalások a közösségi iparág teljes értékesítésének körülbelül 50 %-át képviselték. Ezeket az információkat lehetőség szerint az együttműködő felhasználókon ellenőrizték.

(74) Az ODB-1 esetében a vizsgált ártárgyalások az ODB-1 közösségi piaci értékesítésének körülbelül 45 %-át érintették a VI alatt. A kezdeti árajánlat és az egyezményes végső ár összehasonlításával megállapították, hogy a közösségi iparág által kezdetben ajánlott áraknak a japán ajánlat 5-8 %-kal alákínált.

(75) Az ODB-2 esetében a vizsgált, árra vonatkozó tárgyalások az ODB-2 közösségi piaci értékesítésének körülbelül 70 %-át érintették a VI alatt. A fekete színezékképző vegyületek e típusával kapcsolatban is hasonló magatartás volt megfigyelhető, 1-5 %-os ár-alákínálási különbözettel.

(76) A fentiek nemcsak azt mutatják egyértelműen, hogy az árajánlatok során az érintett termék árai milyen mértékben kínáltak alá a közösségi iparág árainak, hanem azt is, hogy a dömpingelt behozatalok összességében mekkora nyomást gyakoroltak a közösségi iparág értékesítési áraira, hiszen megállapították, hogy az alacsony árajánlatok szükségszerűen befolyásolják az összes további árat, amelyről a későbbi ügyletek során ugyanazzal a fogyasztóval tárgyalnak.

(77) Következésképpen a japán árajánlatok és ügyletek által gyakorolt árnyomás arra kényszerítette a közösségi iparágat, hogy maga is ehhez az árszinthez igazítsa az árait. Ez 1998 és a VI között 3 %-kal szorította le a közösségi iparág árait.

(78) Az egyik érdekelt fél azzal érvelt, hogy az áralákínálás megállapításához használt módszer hibás. Azt állította, hogy a kereskedelmi tárgyalásokon a kezdeti árajánlat ritkán felel meg a piaci árszintnek, gyakran inkább túl magas árajánlatot tesznek, mivel az ajánlattevő tudja, hogy a tárgyalások során engedményeket kell tennie.

(79) A közösségi iparág által benyújtott információk szerint a közösségi iparág kezdeti árajánlata megfelelt annak az árszintnek, amiben a korábbi ártárgyalások során megegyeztek az adott vásárlóval. Meg kell jegyezni ezenkívül, hogy ez az ár eleve annyira alacsony volt, hogy a közösségi iparág csak csekély nyereséget ért el. Ezért azt a következtetést vonták le, hogy az áralákínálás megállapításakor a kezdeti árajánlat figyelembevételén alapuló módszer nem hibás.

4. A közösségi iparág helyzete

4.1. Általános megjegyzések

(80) Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban a dömpingelt behozatalok a közösségi iparágra gyakorolt hatásának vizsgálata során figyelembe vették az összes olyan fontosabb gazdasági tényezőt és mutatót, amely befolyásolhatta az iparág helyzetét, többek között az értékesítés, a nyereség, a termelés, a piaci részesedés, a termelékenység, a beruházások megtérülése és a kapacitáskihasználás csökkenését, a közösségi árakat befolyásoló tényezőket, a készpénzforgalmat, a készleteket, a foglalkoztatást, a béreket, a növekedést, a tőkebevonási képességet vagy a beruházásokat. Meg kell jegyezni, hogy e tényezők nem feltétlenül adnak egyértelmű iránymutatást.

4.2. Termelés, kapacitás, kapacitáskihasználás és készletek

(81) 1996 és 1997 között a termelés 19 %-kal nőtt, ami egybeesett a fogyasztás növekedésével. 1997 és 1998 között 2 %-kal, 1998 és a VI között pedig további 18 %-kal csökkent. Ez a visszaesés egybeesett a fogyasztás enyhe csökkenésével és az értékesítések erős visszaesésével ebben az időszakban.

(82) A termelőkapacitás vizsgálata során figyelembe kell venni azt a tényt, hogy mind a fekete színezékképző vegyületek, mind pedig a színes színezékképző vegyületek gyártására ugyanazokat a gyártóberendezéseket használják. Ezért a fekete színezékképző vegyületekkel kapcsolatos termelőkapacitást úgy becsülték fel, hogy az adott gyártósorra vonatkozó kapacitásból levonták a színes színezékképző vegyületekből gyártott mennyiséget.

(83) Ennek megfelelően a kapacitáskihasználás az 1996-os 72 % után 1997-ben érte el a 79 %-os legmagasabb értéket, majd 1998-ban 69 %-ra esett vissza, és a VI alatt ezen a szinten maradt.

(84) A készletek elemzésével kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a fekete színezékképző vegyületeket megrendelésre gyártják, ezért a készletek azokat az árukat jelentik, amelyek a vásárlókhoz való elszállításra várnak. Ezért a készletek értékelése a közösségi iparág gazdasági helyzetének elemzése szempontjából nem tűnik lényegesnek. Azonban a teljesség érdekében alább következik a készletek alakulásának elemzése.

(85) A közösségi iparág záró készletei 58 %-kal csökkentek 1996 és a VI között; ez az érték 1997-ben volt a legmagasabb, 1998-ban pedig az 1996-os szintre esett vissza. A közösségi iparág teljes termelési volumenéhez viszonyítva a záró készletek a bázisidőszak alatt is 58 %-kal csökkentek: 1996-ban a teljes termelési volumen 20,7 %-át, az VI alatt pedig 8,7 %-át tették ki.

(86) A készletek VI alatti visszaesése egy a készletek csökkentésére irányuló projekt bevezetésére vezethető vissza. Ezenkívül három tényező járult hozzá a késztermékek készleteinek csökkenéséhez: a megrendelések és az értékesítési előrejelzések jobban összhangban voltak; a termékek őrlése 1999-ben feltorlódott, aminek következtében félkész termékeket (csomagolatlan fekete színezékképző vegyületek) halmoztak fel, a késztermékek készleteit pedig leépítették; végezetül 1999-ben a közösségi iparág amerikai értékesítő szervezete az Amerikai Egyesült Államokban megkezdte a raktárkészlet létrehozását, így az Amerikai Egyesült Államokba irányuló szállítások következtében csökkentek a közösségi készletek.

4.3. Értékesítési volumen, piaci részesedés és növekedés

(87) A közösségi iparág független közösségi feleknek történő értékesítése 5 %-kal csökkent a bázisidőszak alatt. Az értékesítési volumen 1996 és 1997 között 2 %-kal csökkent. 1997 és 1998 között a fogyasztás növekedésével összhangban 15 %-kal nőtt az értékesítés. 1998 és a VI között hirtelen visszaesett az értékesítés, miközben a fogyasztás csak kis mértékben csökkent (1 %-os csökkenés).

(88) Ennek következtében a közösségi iparág piaci részesedése az 1996-os 45,0 %-ról 1997-ben 41,6 %-ra esett vissza, majd 1998-ban 43,1 %-ra emelkedett, ezt követően pedig ismét 36,5 %-ra csökkent a VI alatt. Így a fekete színezékképző vegyületek fogyasztásának jelentős növekedéséből a közösségi iparág nem tudott részesülni. A közösségi iparág piaci részesedésének általános csökkenése egybeesett az érintett termék piaci részesedésének növekedésével. Fontos megjegyezni, hogy a fekete színezékképző vegyületek fogyasztásának a bázisidőszak alatti 17 %-os általános növekedése ellenére a közösségi iparág nem részesült a növekvő értékesítésekből. Ellenkezőleg, az említett időszak alatt a közösségi iparág veszített az értékesítési volumenéből (5 %-os visszaesés) és piaci részesedéséből.

4.4. Értékesítési árak és az árakat befolyásoló tényezők

(89) A közösségi iparág által a közösségi piacon értékesített érintett termék egységára összességében 16 %-kal csökkent a bázisidőszak alatt. Az 1996 és 1997 közötti 6 %-os csökkenés után 1997 és 1998 között további 7 %-kal estek vissza az árak, amit 1998 és a VI között további 3 %-os csökkenés követett.

(90) Az árakat befolyásoló tényezőkkel kapcsolatban megvizsgálták a termelési költségeket. 1996 és a VI között a gyártási költségek 8 %-kal csökkentek, elsősorban a nyersanyagok árának csökkenése következtében, amely egyébként a teljes termelési költség 60-75 % [8] -át teszi ki. A teljes termelési költség 7 %-kal csökkent.

(91) A bérek részletesebb vizsgálata kimutatja, hogy a Ciba Specialty Chemicals PLC-vel kapcsolatban rendelkezésre álló adatok szerint a bérek 26 %-kal nőttek a bázisidőszak alatt. Figyelembe véve, hogy a foglalkoztatottak becsült száma 15 %-kal nőtt a fekete színezékképző vegyületek ágazatában, 10 %-os béremelkedés történt a bázisidőszakban, ami átlagosan évi 2,8 %-os bér- és fizetésemelkedésnek felel meg. Meg kell jegyezni azonban, hogy a bérköltségek a teljes termelési költségeknek csupán egy kis hányadát teszik ki. A bérek mérsékelt emelkedése egybeesett a közösségi iparág hatékonyságának növekedésével, azaz csökkent a termelési ciklushoz szükséges idő ("tételidő"), és nőtt a gyártási tételenkénti hozam.

(92) Ezért azt a következtetést vonták le, hogy a közösségi iparág árainak csökkenése jóval meghaladta a költségek csökkenésének mértékét (-7 %) a bázisidőszak során. A súlyos árleszorítás (-16 %) komoly veszteséget okozott a közösségi iparágnak (lásd az alábbiakban).

4.5. Nyereségesség, készpénzforgalom és a beruházások megtérülése

(93) A közösségi iparág nyereségessége a közösségi piaci nettó értékesítés rendkívüli ráfordítások nélküli és adózás előtti hozama alapján negatív volt: 1996-ban még fedezte a költségeket, azonban 1997-ben csupán -5 % és -7 % között, 1998-ban -7 % és -9 % között, a VI alatt pedig -8 % és -10 % között volt [9].

(94) 1996 és 1997 között tehát romlott a közösségi iparág nyereségessége, és a kezdeti megtérülés után negatív tendenciát követett. Ez egybeesett a közösségi iparág értékesítési volumenének visszaesésével (-2 %) és értékesítési árainak hirtelen csökkenésével (-7 %), miközben a közösségi iparág költségei állandóak maradtak. 1997 és 1998 között a közösségi iparág árainak csökkentésével (-7 %) próbálta visszaszerezni piaci részesedését, és újra növelni értékesítési volumenét, ez azonban további veszteséget okozott, mivel a költségei csak 6 %-kal csökkentek. 1998 és a VI között tovább nőtt a közösségi iparág vesztesége, mert az értékesítési árak 3 %-kal csökkentek, miközben a költségei csak 1 %-kal.

(95) Az egyik érdekelt fél azzal érvelt, hogy a közösségi iparágat nem érte jelentős kár, mivel a színezékképző vegyületek ágazatának egésze nyereséges volt az említett időszakban, de még a VI után is.

(96) Meg kell jegyezni, hogy a jelenlegi eljárás termékköre a fekete színezékképző vegyületeket tartalmazza, nem pedig általában a színezékképző vegyületeket. A vizsgálat kimutatta, hogy a közösségi iparágat jelentős veszteség érte a fekete színezékképző vegyületek közösségi piaci értékesítése során a VI alatt. Ezért az, hogy a közösségi iparág más termékek, például a színes színezékképző vegyületek piacán nyereséges, nem jelenti azt, hogy a jelenlegi eljárás összefüggésében nem érte kár.

(97) A készpénzforgalmat csak a Ciba Specialty Chemicals Inc.-re, a Ciba Specialty Chemicals PLC svájci anyavállalatára vonatkozóan lehetett megállapítani, és azt is csak 1997-től kezdődően, amikor az anyavállalatot megalapították. Azonban a fekete színezékképző vegyületek az anyavállalat teljes forgalmának csak 0,4 %-át teszik ki. A fentiek alapján úgy ítélik meg, hogy ez a tényező nem ad iránymutatást a fekete színezékképző vegyületek közösségi iparágának sajátos helyzetéhez.

(98) A beruházások megtérülésére vonatkozó mutató csak a Ciba Specialty Chemicals PLC szintjén állt rendelkezésre, a fekete színezékképző vegyületek viszont a Ciba Specialty Chemicals PLC teljes forgalmának csupán 3,5 %-át teszik ki. A fentiek alapján úgy ítélik meg, hogy ez a tényező nem ad iránymutatást a fekete színezékképző vegyületek közösségi iparágának sajátos helyzetéhez.

4.6. Beruházások és tőkebevonási képesség

(99) A bázisidőszak alatti beruházások volumene az 1996-os 100-as indexről 71-re esett vissza a VI alatt. A közösségi iparág bázisidőszak alatti forgalmának körülbelül 9 %-át tették ki.

(100) A tőkebevonási képességet csak a Ciba Specialty Chemicals PLC szintjén lehetett vizsgálni. Mivel azonban a fentiek szerint a fekete színezékképző vegyületek a Ciba Specialty Chemicals PLC teljes forgalmának mindössze körülbelül 3,5 %-át teszik ki, úgy ítélik meg, hogy ez a tényező nem ad iránymutatást a fekete színezékképző vegyületek közösségi iparágának sajátos helyzetéhez.

4.7. Foglalkoztatás és termelékenység

(101) A közösségi iparágnak a fekete színezékképző vegyületekkel kapcsolatos foglalkoztatása 15 %-kal, az 1996-os 48 alkalmazottról a VI alatt 55 alkalmazottra nőtt. Mivel az alkalmazottak a fekete színezékképző vegyületek és a színes színezékképző vegyületek gyártásában egyaránt részt vesznek, az alkalmazottak számát olyan arányban osztották el, amely megegyezik a fekete színezékképző vegyületek termelési volumenének az összes színezékképző vegyület teljes termelési volumenéhez viszonyított arányával.

(102) A közösségi iparágnak az alkalmazott személyenkénti termelésben kifejezett termelékenysége 14 %-kal csökkent a bázisidőszak alatt. A termelékenységi adatok nagyjából tükrözik a foglalkoztatás meghatározásához használt elosztásokat.

5. Az okozott kárra vonatkozó következtetés

(103) 1996 és a VI között jelentősen nőtt a Japánból származó fekete színezékképző vegyületek behozatala (41 %), amelynek árai folyamatosan csökkentek ugyanezen időszak alatt (-19 %); ez jelentős nyomást gyakorolt a közösségi iparág áraira, mivel a behozatal árai alákínáltak a közösségi iparág által az ártárgyalások során ajánlott áraknak.

(104) Ugyanezen időszak alatt romlott a közösségi iparág helyzete, a termelés (-1 %), az értékesítés (-5 %) és a piaci részesedés (-8,5 százalékpont) szempontjából. A jelentős átfogó költségcsökkenés (-7 %) ellenére az árak hirtelen visszaesése (-16 %) komoly veszteségeket okozott. Bár a közösségi fogyasztás nőtt (17 %-kal), a közösségi iparág jelentősen veszített a piaci részesedéséből a bázisidőszak alatt (45,0 %-ról 36,5 %-ra csökkent).

(105) Különösen 1996 és 1997 között csökkent a közösségi iparág piaci részesedése, mégpedig 45,0 %-ról 41,6 %-ra. Ezen a helyzeten 1998-ban az értékesítési árak csökkentésével próbált javítani, hogy megtarthassa a piaci részesedését, tehát 6 %-kal csökkentette árait, aminek következtében a piaci részesedése nőtt (az 1997-es 41,6 %-ról az 1998-as 43,1 %-ra), de a nyereségesség rovására, amely -5 % és -7 %, illetve -7 % és -9 % között ingadozott [10]. 1998 és a VI között a közösségi iparág csupán 3 %-kal tudta csökkenteni árait, aminek eredményeképpen visszaesett az értékesítési volumene (-18 %) és a piaci részesedése, amely 36,5 %-ra csökkent. Mivel a közösségi iparág árai a költségeit meghaladó mértékben csökkentek, az iparág egyre nagyobb veszteségeket szenvedett.

(106) A fentiek alapján azt a következtetést vonták le, hogy a közösségi iparágat az alaprendelet 3. cikkének (1) bekezdése értelmében súlyos kár érte, a termelés és értékesítés csökkenése, a piaci részesedés vesztés és az árak csökkenése formájában, amelyek együttesen komoly veszteségekhez vezettek.

F. OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS

1. Előzetes megjegyzések

(107) Az alaprendelet 3. cikkével összhangban megvizsgálták, hogy az érintett dömpingelt behozatal volumene és ára okozott-e olyan mértékű kárt a közösségi iparágnak, amely az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdése értelmében jelentős kárnak tekinthető. A vizsgálat során különös figyelmet fordítottak annak biztosítására, hogy azokat a dömpingelt behozataltól eltérő egyéb ismert tényezőket, amelyek ugyanebben az időszakban kárt okoztak a közösségi iparágnak, ne az érintett dömpingelt behozatalnak tulajdonítsák.

2. A dömpingelt behozatal hatása

(108) Az érintett termék dömpingelt behozatalának volumene és piaci részesedése jelentősen nőtt a bázisidőszak alatt. Ez egybeesett a közösségi iparág helyzetének romlásával, amely veszített értékesítési volumenéből és piaci részesedéséből. Ebben a tekintetben a közösségi iparág elveszített piaci részesedését alapvetően az érintett termék behozatala szerezte meg.

(109) Meg kell jegyezni, hogy a fekete színezékképző vegyületek piacán a verseny elsősorban árversenyt jelent. Ez annak köszönhető, hogy kevés piaci szereplő van, a különböző terméktípusok pedig nagymértékben felcserélhetőek.

(110) Ezzel kapcsolatban a vizsgálat kimutatta, hogy a közösségi iparág piaci részesedésének megtartása érdekében kénytelen volt csökkenteni az értékesítési árakat. Ezt az a megállapítás is bizonyítja, hogy a közösségi iparág árainak alákínált áron értékesítették az érintett terméket. 1996 és 1997 között a közösségi iparág árai 7 %-kal csökkentek, míg az érintett termék ára 10 %-kal. Ez egybeesett a közösségi iparág piaci részesedésének csökkenésével és az érintett termék piaci részesedésének 5,7 százalékpontos növekedésével. A piaci részesedés visszaszerzésére törekedve a közösségi iparág 1997 és 1998 között további 6 %-kal csökkentette az árait, aminek következtében piaci részesedése nőtt, és az érintett termék piaci részesedése kis mértékben csökkent. Az elszenvedett veszteségek miatt azonban a közösségi iparág csak 3 %-kal tudta tovább csökkenteni az árakat 1998 és a VI között, ezzel szemben a japán exportőrök 5 %-kal. Így a közösségi iparág veszített piaci részesedéséből, míg az érintett termék jelentős piaci részesedésre tett szert. Az árak leszorítása és a piaci részesedés, valamint ennek következtében a termelési volumen csökkenése negatívan érintette a közösségi iparág nyereségességét.

3. Egyéb tényezők hatása

3.1. Egyéb behozatalok

(111) Az egyéb harmadik országokból érkező behozatalok a közösségi fogyasztásnak valamivel több mint 20 %-át tették ki.

(112) Japán mellett elsősorban az Amerikai Egyesült Államokból exportálták a VI alatt a fekete színezékképző vegyületeket a Közösségbe. A fekete színezékképző vegyületek tekintetében egy belföldi amerikai termelő és két másik, a japán exportáló termelőkkel üzleti kapcsolatban álló termelő tevékenykedik a piacon.

(113) Az együttműködő felhasználók által megadott információk és a közösségi iparág becslése alapján az Amerikai Egyesült Államokból származó fekete színezékképző vegyületek behozatala az 1996-os 100-as indexről 1997-ben 93-ra esett vissza. 1998-ban az Amerikai Egyesült Államokból származó behozatal 105-re, majd a VI alatt 124-re nőtt. E behozatalok piaci részesedése az 1996-os 19,0 %-ról 1997-ben 16,7 %-ra csökkent, majd 1998-ban 16,9 %-ra, végül a VI alatt 20,1 %-ra nőtt.

(114) Az árakkal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az 1996-os árszínvonalról nem áll rendelkezésre adat, 1997-től kezdődően azonban jelentősen csökkentek az árak, az 1997-es 100-as indexről 1998-ban 82-re, majd a VI alatt 76-ra.

(115) Meg kell jegyezni, hogy az Amerikai Egyesült Államokból származó fekete színezékképző vegyületek behozatalának árai 1997 kivételével alacsonyabbak voltak a Japánból származó behozatal árainál.

(116) Az Amerikai Egyesült Államokból származó behozatalok alacsony ára alapján megállapították, hogy az Amerikai Egyesült Államokból származó fekete színezékképző vegyületek behozatala hozzájárulhatott a közösségi iparágnak a VI alatt okozott kárhoz. Azonban az amerikai behozatal alacsony árszínvonala ellenére az Amerikai Egyesült Államokból származó behozatalok piaci részesedése állandó maradt, így nem okozhatta a közösségi iparág piaci részesedésének csökkenését.

3.2. A közösségi iparág termelési költségeinek alakulása

(117) Megvizsgálták, hogy a termelési költségek növekedése jelentős mértékben hozzájárulhatott-e a közösségi iparág helyzetének romlásához, konkrétan a nyereségesség szempontjából.

(118) A fent említettek szerint a közösségi iparág termelési költségei a bázisidőszak alatt csökkentek (-7 %), ami elsősorban a nyersanyagköltségek csökkenésére vezethető vissza.

(119) Ezért azt a következtetést vonták le, hogy a közösségi iparág helyzetének a bázisidőszak alatti romlását nem okozhatta a termelési költségek növekedése.

4. Az okozati összefüggésre vonatkozó következtetés

(120) A fenti megállapítások egyértelmű okozati összefüggést mutatnak a dömpingelt behozatal és a megállapított jelentős kár között. Ezt elsősorban a közösségi iparág piaci részesedésének csökkenése bizonyítja - amely részesedést szinte teljes mértékben a japán behozatalok szereztek meg -, amihez hozzájárul a közösségi iparág árainak és nyereségességének visszaesése is. Ez egybeesett a Japánból származó behozatal volumenének növekedésével, a közösségi iparág árainak alákínált áron, ami jelentős nyomást gyakorolt azokra.

(121) Egyéb tényezők, például az Amerikai Egyesült Államokból származó behozatalok hozzájárulhattak ugyan a közösségi iparág romló helyzetéhez, de nem olyan mértékben, amely módosítaná a Japánból származó dömpingelt behozatal és a közösségi iparágnak okozott jelentős kár közötti okozati összefüggést, tekintettel az olcsó japán behozatal által megszerzett piaci részesedésre.

(122) Ezért azt a következtetést vonták le, hogy a Japánból származó dömpingelt behozatal az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdése értelmében jelentős kárt okozott a közösségi iparágnak.

G. A KÖZÖSSÉGI ÉRDEK

1. Előzetes megjegyzések

(123) Az alaprendelet 21. cikke szerint a benyújtott bizonyítékok alapján megvizsgálták, hogy a dömpingelt behozatal káros hatása ellenére létezik-e olyan kényszerítő ok, amely ebben az esetben a dömpingellenes intézkedések bevezetése ellen szólna. Ennek meghatározása során a különféle érdekeket összességében értékelték.

(124) Annak meghatározása érdekében, hogy az intézkedések bevezetése ellentétes-e a közösségi érdekkel, információkat kértek az összes érdekelt féltől, beleértve a belföldi iparágat, az importőröket/kereskedőket és a felhasználókat.

2. A közösségi iparág érdeke

2.1. A közösségi iparág életképessége

(125) A vizsgálat kimutatta, hogy az összes színezékképző vegyület tekintetében, amelyeket ugyanazokkal a gyártóberendezésekkel gyártottak, mint a fekete színezékképző vegyületeket, a közösségi iparág átfogó nyereségessége pozitív volt a bázisidőszakban. A közösségi iparág veszteséges helyzete a fekete színezékképző vegyületek ágazatában tehát a japán exportáló termelők tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatára vezethető vissza, amely káros hatással volt a közösségi iparágra.

(126) A bázisidőszakban megfigyelt fejleményekkel összhangban a fekete színezékképző vegyületek közösségi piaca várhatóan tovább fog növekedni a következő években. Bár az indigó nélküli papírok gyártása valószínűleg csökkenni fog, ezt a visszaesést nagyjából kiegyenlíti majd a hőpapírok gyártásának növekedése. Ebben a tekintetben a közösségi iparág az említett időszak alatti beruházásai és folyamatos erőfeszítései a K + F területén (44 %-os növekedés a bázisidőszak alatt) arra utalnak, hogy a közösségi iparág nem kíván kivonulni erről a piacról, és a tisztességes piaci feltételek helyreállítása esetén valószínűleg előnyére tudja fordítani a piac várható növekedését.

(127) Végezetül meg kell jegyezni, hogy a közösségi iparág jelentősen fokozta hatékonyságát. Jelentős erőfeszítéseket tett a termelési ciklus idejének csökkentése és a gyártási tételenkénti hozam növelése érdekében, ami hozzájárult a költségek csökkentéséhez.

2.2. Az intézkedések bevezetésének várható hatása

(128) Ami az intézkedések bevezetésének a közösségi iparágra gyakorolt várható hatását illeti, ez elsősorban a közösségi iparág közösségi piaci értékesítési volumenének növekedéséhez és/vagy az iparág által elérhető árak növekedéséhez vezethet.

(129) Ami a közösségi piac árainak növekedését illeti, valószínűsíthető, hogy az érintett termékre vonatkozó dömpingellenes intézkedések bevezetése következtében növekedni fognak a közösségi iparág árai, és ezáltal emelkedik a közösségi árszínvonal is.

(130) Mivel a károkozás legsúlyosabb tényezője a pénzügyi veszteségeket okozó árleszorítás volt, a közösségi iparágnak az árai növekedése révén valószínűleg előnye fog származni az intézkedések bevezetéséből.

(131) Az intézkedések bevezetése várhatóan az értékesítési volumen mérsékelt növekedéséhez is vezet. A közösségi értékesítési volumen, és ezáltal a termelés növekedése lehetővé teszi, hogy a közösségi iparág csökkentse az egységköltségeket, és így javítson nyereségességén.

(132) Ezért azt a következtetést vonták le, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetése esetén a közösségi iparág növelni tudja árait és értékesítési volumenét, és ezáltal javíthat pénzügyi helyzetén.

2.3. Az intézkedések elmaradásának várható hatása a közösségi iparágra

(133) Amennyiben az intézkedéseket nem vezetik be, valószínűleg folytatódni - és talán erősödni is - fognak az árakkal, a nyereségességgel és a piaci részesedéssel kapcsolatos negatív tendenciák.

(134) Amennyiben nem javul a közösségi árszínvonal, a közösségi iparág várhatóan nem tud további ésszerű fejlesztésekkel nyereségessé válni, tekintve a hatékonyság növelése érdekében eddig meghozott intézkedéseket. Továbbá a jelenlegi pénzügyi veszteségek mellett a közösségi iparág nem tud működőképes maradni. Amennyiben a jelenlegi árszínvonal állandósul vagy tovább csökken, a közösségi iparág végül arra kényszerülhet, hogy kivonuljon erről a piacról, ami a beruházások, a know-how és a munkahelyek elvesztéséhez vezet, ezáltal jelentősen csökkenne a közösségi piaci beszállítók száma, ez pedig negatívan befolyásolja a közösségi piaci versenyt. Amennyiben a közösségi iparág kivonul a piacról, valószínűleg nem fog újra belépni. Először is elveszítené a hitelét azon vásárlók szemében, akikkel szorosan együttműködött a K + F területén. Másrészt egy gyártóüzem kialakításához két-három év szükséges, és további egy év telik el a termelési ciklusonkénti szükséges stabilitás eléréséig. Végezetül pedig elveszítené szakképzett munkaerejét és a K + F területén az évek során megszerzett eredményeit.

2.4. Következtetés

(135) A fentiek alapján azt a következtetést vonták le, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetése kedvezne a közösségi iparágnak, mivel emelkednének árai, bizonyos mértékben nőne az értékesítési és termelési volumene, és így javulna a pénzügyi helyzete. Ezzel szemben az intézkedések elmaradása középtávon a közösségi iparág e piacról történő kivonulásához vezethet.

3. Az importőrök/kereskedők érdeke

(136) A négy érintett importőr/kereskedő közül három, amelyek az érintett termék teljes behozatali volumenének közel 60 %-át képviselték, nem válaszolt a Bizottság kérdőívére, azonban közölt néhány általános információt.

(137) Egyikük azzal érvelt, hogy a dömpingellenes vámok kivetése ahhoz vezethet, hogy ki kell vonnia az érintett terméket a közösségi piacról, azonban sem állítását, sem pedig az említett eseménynek a vállalat működésére gyakorolt hatását nem bizonyította.

(138) Meg kell jegyezni, hogy bár a közösségi iparág jelentős tartalékkapacitással rendelkezik, ez nem elegendő a teljes közösségi piaci kereslet ellátására. Ezért a kereslet kielégítéséhez szükség van a behozatalra. A fentiek alapján nem valószínű, hogy az intézkedések bevezetése következtében az érintett termék teljesen kiszorulna a közösségi piacról, sokkal inkább valószínű, hogy az említett behozatalokat tisztességes áron értékesítenék.

(139) Az egyetlen együttműködő importőr/kereskedő által benyújtott információk alapján megállapították, hogy az importőrök/kereskedők a fekete színezékképző vegyületektől eltérő termékekkel is kereskednek, amelyek aránya 8 % és 12 % közötti [11]. Mivel a dömpingellenes intézkedések várhatóan elsősorban az árak, és csak kis mértékben a közösségi iparág értékesítési volumenének emelkedéséhez vezetnek, nem valószínű, hogy az importőröket/kereskedőket negatív hatás éri az értékesítési volumen jelentős csökkenése formájában.

(140) Következésképpen a Japánból származó fekete színezékképző vegyületek behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedés bevezetése valószínűleg nem befolyásolja jelentős mértékben az importőrök/kereskedők gazdasági helyzetét.

4. A felhasználók érdeke

4.1. Előzetes megjegyzések a felhasználói iparág szerkezetével kapcsolatban

(141) A fekete színezékképző vegyületeket az indigó nélküli papírok és a hőpapírok gyártásában bevonatként használják. A fekete színezékképző vegyületeket egyéb vegyi anyagokkal keverik össze egy "receptúra" szerint, és ezt viszik fel az alappapírra.

(142) A rendelkezésre álló információk szerint a Közösségben 15 felhasználó van, akik hőpapírt és/vagy indigó nélküli papírt gyártanak; közülük nyolc működött együtt az eljárásban. Két felhasználó mindkét terméktípust gyártja, három csak az indigó nélküli papírt, három pedig csak a hőpapírt. A vállalatok mérete szempontjából a papírbevonatot gyártó iparág nem egységes: nagyvállalatokból és középvállalkozásokból áll. Ezenkívül vannak olyan vállalatok, amelyek csak a papírbevonat gyártásában érintettek, míg mások egyéb (bevonat nélküli) papírtípusokat is gyártanak. Végezetül meg kell jegyezni, hogy a legtöbb vállalat az alappapírt maga gyártja, míg az egyik együttműködő felhasználó megvásárolja a bevonandó alappapírt.

(143) A fekete színezékképző vegyületek teljes közösségi fogyasztásának közel 40 %-át az indigó nélküli papírok gyártása során használják fel bevonatként. E papírtípus tekintetében a közösségi termelés 1998-ban körülbelül 1000000 tonna volt.

(144) Öt együttműködő felhasználó tevékenykedik ebben az ágazatban. A legfontosabb termelő a közösségi termelés több mint 30 %-át képviseli. A második és harmadik legnagyobb termelőnek együttesen közel 25 %-os részesedése van a közösségi termelésben, a másik két vállalat pedig egyenként 10 %-kal járul hozzá a közösségi termeléshez.

(145) Az indigó nélküli papírokat tekintve a behozatalok piaci részesedése rendkívül alacsony (1-2 %). A jelentések szerint ez az ágazat hanyatlik az új technológiák, különösen az elektronikus levelezés, a tintasugaras és lézernyomtatók térhódítása miatt, mivel ezeknek köszönhetően nincs akkora szükség a többmásolatos nyomtatványokra, amelyek az indigó nélküli papírok fő felhasználási területét jelentették.

(146) A fekete színezékképző vegyületek teljes közösségi fogyasztásának közel 60 %-át a hőpapírok gyártása során használják fel bevonatként. E papírtípus tekintetében a közösségi termelés a VI alatt körülbelül 200000 tonna volt.

(147) Öt együttműködő felhasználó tevékenykedik ebben az ágazatban. A legfontosabb termelő a közösségi termelés 35-45 % közötti részével rendelkezik [12]. A második és harmadik legnagyobb termelő a legfontosabb termelőre eső részesedés közel egyharmadát képviseli, a piac fennmaradó részén pedig körülbelül öt további vállalat osztozik.

(148) E papírokat tekintve a behozatal piaci részesedése rendkívül alacsony, kevesebb mint 7 %. A jelentések szerint a hőpapíroknak a jegyekben és a címkézéses alkalmazásokban való használata miatt az ágazat évi 4-5 %-os növekedést mutat.

4.2. Az együttműködő felektől gyűjtött adatok

(149) Az együttműködő vállalatok közel 2000 millió EUR forgalmat bonyolítanak le, amelynek felét a bevont papírok teszik ki. Az együttműködő vállalatok teljes foglalkoztatása a VI során 10000 fő körül volt.

(150) A hőpapírokat gyártó termelők súlyozott átlag nyereségessége 5 % és 7 % között [13] mozgott a VI alatt, míg az indigó nélküli papírokat gyártó termelők súlyozott átlag nyereségessége 0,5 % és 2 % közötti volt a VI alatt.

(151) A VI alatt az együttműködő termelőknek az importőröktől/kereskedőktől vásárolt bejelentett beszerzései az érintett termék teljes behozatali volumenének 77 %-át tették ki. Ők vásárolták fel a közösségi iparág által gyártott fekete színezékképző vegyületek 72 %-át is.

(152) A vizsgálat kimutatta, hogy a fekete színezékképző vegyületek az indigó nélküli papírokat gyártó termelők teljes termelési költségének 1,1 %-át képviselik. A hőpapírokat gyártó termelők esetében a fekete színezékképző vegyületek a teljes termelési költség 7,9 %-áért felelnek. A teljes felhasználói iparágra vonatkozóan a súlyozott átlag 4,2 %-ot jelent.

4.3. A dömpingellenes intézkedések hatása a költségekre

(153) A fentiek alapján a tervezett mértékben kivetett dömpingellenes vám feltételezhetően legfeljebb 0,21 %-kal növelné meg az indigó nélküli papírokat gyártó termelők teljes termelési költségét. A hőpapírokat gyártó termelők esetében a termelési költség legnagyobb feltételezett növekedése 1,49 % lenne.

(154) Azonban ez az intézkedés feltételezett legnagyobb hatása, amely csak akkor lépne fel, ha a dömpingellenes vám hatását teljes mértékben a felhasználókra hárítanák. A fenti értékek nem veszik figyelembe a felhasználók jelentős vásárlóerejét, a helyettesítő beszerzési forrásokat (Amerikai Egyesült Államok), amelyekre nem vonatkoznak intézkedések, és azt, hogy áremelkedés ugyan várható, de az valószínűleg nem lesz egyenlő a vám javasolt mértékével, mivel a közösségi iparág is részesülni fog az értékesítési volumen mérsékelt növekedéséből.

4.4. A felhasználók érvei a dömpingellenes intézkedések bevezetésével kapcsolatban

a) A fekete színezékképző vegyületekkel kapcsolatos költségek emelkedésének elutasítása

(155) Néhány felhasználó azt állította, hogy a fekete színezékképző vegyületek ára nem emelhető, mert kiélezett a verseny a papírgyártók között, a késztermék tényleges ára pedig alacsony.

(156) A vizsgálat kimutatta, hogy a fekete színezékképző vegyületek csak kis részét teszik ki a termelők teljes termelési költségének, és a papírgyártók költségeit elsősorban a papíripari rostanyagok ára befolyásolja, amely erősen ingadozó, és a bevont papír teljes előállítási költségének 50 %-át vagy annál is nagyobb hányadát teszi ki. A papíripari rostanyagok árainak 1996 és a VI közötti havi értékelése azt mutatja, hogy a papíripari rostanyagok árai havonta akár 28 %-nyit is ingadoztak.

(157) Mivel a papíripari rostanyagok ára a bevont papír teljes termelési költségének 50 %-át vagy annál nagyobb hányadát is kiteheti, a papíripari rostanyagok árának ingadozása rendkívül jelentős hatást gyakorol a teljes termelési költségre mind az indigó nélküli papír, mind pedig a hőpapír esetében.

(158) E tekintetben az együttműködő felhasználók által benyújtott információk szerint a fő nyersanyag árának ingadozása tükröződik a bevont papír árában is. A rendelkezésre álló információk szerint akár 12 %-os áringadozás is nagymértékben a fogyasztókra hárítható.

(159) Ezért azt a következtetést vonták le, hogy a javasolt dömpingellenes intézkedések következtében esetlegesen fellépő mérsékelt áremelkedés valószínűleg nem veszélyezteti az érintett felhasználók gazdasági tevékenységét.

b) A beszerzési források korlátozása

(160) Az egyik felhasználó azt állította, hogy a dömpingellenes vámok kivetése korlátozza a közösségi felhasználók számára hozzáférhető beszerzési forrásokat, és ezzel megszünteti, illetve korlátozza a versenyt a Közösség piacán.

(161) A vizsgálat kimutatta, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetésének legvalószínűbb következménye a fekete színezékképző vegyületek közösségi árának mérsékelt emelkedése lesz, nem pedig az, hogy a japán behozatalok kiszorulnak a közösségi piacról, mivel a közösségi iparág nem tudná ellátni az egész közösségi piacot. Ezenkívül a közösségi iparág és Japán mellett az Amerikai Egyesült Államok is egy lehetséges beszerzési forrás.

(162) Ezért azt a következtetést vonták le, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetése valószínűleg nem korlátozza a közösségi felhasználók számára hozzáférhető beszerzési forrásokat. Ezzel szemben, ha nem vezetik be a dömpingellenes intézkedéseket, akkor az érintett termék dömpingelt behozatala által okozott jelentős veszteségek miatt a fekete színezékképző vegyületek egyetlen közösségi termelője középtávon kiszorulhat a közösségi piacról, ami csökkentené a Közösségben rendelkezésre álló beszerzési forrásokat.

c) A Közösségen kívülre irányuló kivitelek versenyképességének elvesztése

(163) Az egyik felhasználó azzal érvelt, hogy a dömpingellenes vámok kivetése veszélyeztetné a Közösségen kívülre irányuló kivitelét, mivel a Közösségen kívüli versenytársakhoz képest emelkednének a költségei.

(164) Egyrészt megállapították, hogy a fekete színezékképző vegyületek közösségi piacát jellemző kiélezett verseny következtében a közösségi árak lényegesen alacsonyabbak, mint a többi főbb papírgyártó piacokon, azaz az Amerikai Egyesült Államokban és Japánban. Ezért az indigó nélküli papírok és a hőpapírok Közösségen kívüli termelői a közösségi felhasználók által fizetett árnál akár 20 %-kal is magasabb áron szerzik be a fekete színezékképző vegyületeket. Másrészt meg kell jegyezni, hogy a dömpingellenes vámokat nem kell befizetni, ha az érintett terméket aktív feldolgozási eljárás keretében importálják, illetve azokat visszatérítik, ha az érintett terméket változatlan formában vagy egy másik termékbe beépítve újraexportálják.

(165) A fentiek alapján nem valószínű, hogy a dömpingellenes vám bevezetése következtében a közösségi felhasználók veszítenének versenyképességükből az exportpiacokon.

5. Következmények a közösségi piaci verseny tekintetében

(166) Az alaprendelet 21. cikkének (1) bekezdése szerint külön figyelmet fordítottak a káros dömping kereskedelmet torzító hatásának megszüntetésére és a hatékony verseny helyreállítására a Közösségben.

(167) A fekete színezékképző vegyületek világpiacával kapcsolatban megállapították, hogy világszerte három fő termelő ország van: az Európai Közösség, ahol a Ciba az egyetlen termelő; Japán, ahol négy ismert termelő gyártja a fekete színezékképző vegyületeket; és az Amerikai Egyesült Államok, ahol három ismert termelő gyártja az érintett terméket (közülük kettő a két fő japán exportáló termelő leányvállalata, egy pedig független termelő).

(168) A Ciba mind a fekete, mind pedig a színes színezékképző vegyületeket gyártja a Közösségben. Piaci részesedése a VI alatt 36,5 % volt, míg az érintett termék behozatala 43,4 %-os piaci részesedéssel, az Amerikai Egyesült Államokból származó behozatal pedig 20,1 %-os piaci részesedéssel rendelkezett. Meg kell jegyezni, hogy a becslések szerint az Amerikai Egyesült Államokból származó behozatal 15 %-a a két fő japán exportáló termelő amerikai leányvállalatától származott. A közösségi piac, amely a fekete színezékképző vegyületek legnagyobb piaca (a fekete színezékképző vegyületek becsült világszintű teljes fogyasztásának 38 %-a), igen nyitott a behozatalok térhódítása előtt (a teljes fogyasztás 64 %-a).

(169) A két japán termelő, akik a közösségi piacra irányuló kivitel fő exportőrei, a termelőkapacitás több mint 70 %-át birtokolja. A fekete színezékképző vegyületek japán piaca zárva van a közösségi kivitel előtt, mivel az indigó nélküli papírokat nem fekete, hanem színes színezékképző vegyületek felhasználásával gyártják, az ODB-2-t pedig a közösségi iparág szabadalmi korlátozások miatt nem exportálhatja. Ennek következtében Japánba nem importálják a fekete színezékképző vegyületeket.

(170) Az Amerikai Egyesült Államokban a két fő japán termelő leányvállalatai rendelkeznek a legnagyobb termelőkapacitással (több mint 50 %). Az amerikai piacon magas vámokat vetnek ki a fekete színezékképző vegyületek behozatalára (11,6 %). Ezenkívül egy helyi termelő felvásárlása révén az Amerikai Egyesült Államokban az egyik japán exportőr leányvállalatát hosszú távú ellátási szerződés köti a legnagyobb amerikai felhasználóhoz, amely az Amerikai Egyesült Államokban a fekete színezékképző vegyületek piacának 40-50 %-át képviseli. Így a behozatalok jelenléte az Amerikai Egyesült Államok piacán csak 17 %.

(171) Tehát a közösségi piacon a legnagyobb a behozatalok piaci részesedése, és a világon itt a legalacsonyabbak az árak. Az érdekelt felek által benyújtott információk szerint az Amerikai Egyesült Államokban és Japánban a közösségi áraknál több mint 20 %-kal magasabbak voltak az árak a VI alatt.

(172) A közösségi piaci versennyel kapcsolatban a vizsgálat kimutatta, hogy a bázisidőszak során az érintett termék dömpingelt behozatala következtében a közösségi iparág jelentősen veszített piaci részesedéséből, veszteségei pedig egyre nőttek. Az elvesztett piaci részesedését a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat folytán elsősorban az érintett termék szerezte meg. Ez azért is fontos tényező, mert a japán exportáló termelők - akár a Japánból, akár pedig az Amerikai Egyesült Államokból származó behozatalok révén - ezt megelőzően is magas piaci részesedéssel rendelkeztek a közösségi piacon.

(173) A dömpingellenes intézkedések elfogadása valószínűleg biztosítaná, hogy a közösségi iparág a piacon maradjon, és így járuljon hozzá a verseny erősödéséhez. Másrészt a közösségi iparág korlátozott termelőkapacitása és a felhasználók jelentős vásárlóereje miatt nem valószínű, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetése kiszorítaná az érintett termék behozatalát a közösségi piacról.

(174) Elképzelhető, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetése nélkül a közösségi iparág kiszorulna a piacról, és így korlátozódna a verseny a Közösségben. A (134) preambulumbekezdésben ismertetettek szerint a közösségi iparág a magas piacra lépési költségek miatt nem tudna újra belépni a piacra, ha egyszer kiszorul onnan.

(175) Ezért azt a következtetést vonták le, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetése a gazdasági szereplők közötti egyenlő versenyfeltételek és némi mozgástér megteremtésével valószínűleg helyreállítaná a tisztességes versenyt.

6. A közösségi érdekre vonatkozó következtetés

(176) Megállapították, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetése kedvező hatást gyakorolna a közösségi iparág helyzetére, mivel várhatóan emelkednének az árak, és helyreállna az iparág nyereségessége. Az intézkedések elmaradása a negatív nyereségesség miatt középtávon valószínűleg ahhoz vezetne, hogy a közösségi iparágnak meg kellene szüntetnie tevékenységét.

(177) A dömpingellenes intézkedések bevezetése valószínűleg nem járna jelentős hátrányos hatással az importőrök/kereskedők szempontjából, mivel a fekete színezékképző vegyületeknek korlátozott hatása van általános kereskedelmi tevékenységükre.

(178) A felhasználók helyzetére az érintett termékre kivetett dömpingellenes vámnak valószínűleg csekély hatása lenne, mivel a fekete színezékképző vegyületeknek korlátozott hatása van átfogó költségeikre, a nyersanyagárak ingadozását be lehet építeni a papírtermékek árába, továbbá más beszerzési források is rendelkezésre állnak, például az Amerikai Egyesült Államokban. A tisztességes kereskedelem helyreállítása révén a dömpingellenes intézkedések bevezetése hozzájárulna a verseny erősödéséhez is a fekete színezékképző vegyületek közösségi piacán.

(179) A fentiek alapján a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy az adott körülmények között a közösségi érdek alapján nincs olyan kényszerítő ok, amely a jelenlegi esetben a dömpingellenes intézkedések elfogadása ellen szólna.

H. DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

(180) A végleges vám mértékének meghatározása céljából figyelembe vették a megállapított dömping mértékét és a közösségi iparágnak okozott kár megszüntetéséhez szükséges vámtételt.

1. A kár megszüntetéséhez szükséges szint

(181) Úgy ítélték meg, hogy a káros dömping hatásának megszüntetéséhez szükséges vámnak lehetővé kell tennie, hogy a közösségi iparág fedezze a termelési költségeit, és ésszerű nyereségre tegyen szert az értékesítések után. Úgy ítélték, hogy figyelembe véve azt a megtérülési rátát, amelyet a közösségi iparág a dömping káros hatása nélkül el tudna érni, a forgalom 7 %-ában meghatározott haszonkulcs ésszerű alapnak tekinthető. Ezt az értéket úgy állapították meg, hogy figyelembe vették az egyik független fél jelentésében a különleges vegyipari termékek ágazatában tevékenykedő számos európai vállalat tekintetében megadott, nyilvánosan hozzáférhető haszonkulcsot.

(182) A Yamamoto azt állította, hogy a Mitsui-csoport által benyújtott információk elegendőek voltak ahhoz, hogy lehetővé tegyék az egyéni kárkülönbözet megállapítását. A Mitsui-csoport által benyújtott információk általános adatokat tartalmaztak a csoport vállalatairól, azok beszerzési árairól és a közösségi piaci újraértékesítéseikről. A Yamamoto azzal érvelt, hogy vele kapcsolatban ez elégséges információ az egyéni exportár és az egyéni kárkülönbözet meghatározásához, mivel az összes közösségi értékesítését a Mitsui-csoporton keresztül bonyolította. Az alaprendelet 18. cikkének (4) bekezdése alapján a Yamamotót és az említett vállalatokat megfelelően tájékoztatták arról, hogy a benyújtott információk nem elégségesek, és lehetőséget kaptak további magyarázatok benyújtására. A Yamamoto és a Mitsui-csoport korrigálta a Mitsui-csoport válaszával kapcsolatos hiányosságokat, és tisztázták a Yamamoto és Mitsui & Co. Ltd (a továbbiakban: Mitsui (Japán)) közötti kapcsolatot, valamint a Mitsui (Japán) mint a Yamamoto termékeinek egyedüli exportőre szerepét. Azonban a Yamamoto nem válaszolt a kérdőív fő részére, amely az exportáló termelő vállalati struktúrájáról, termeléséről, közösségi exportértékesítéséről, belföldi értékesítéséről és termelési költségeiről kért információt.

(183) Úgy ítélték meg, hogy a termelő együttműködésének elmaradása miatt e tekintetben nem lehetett egyéni meghatározást végezni. Bár ellenőrizni lehetett, hogy a Mitsui-csoport vállalatai pontosan és kimerítően bejelentették a fekete színezékképző vegyületek közösségi piaci értékesítését, azonban a termeléssel, a vállalati struktúrával és az értékesítéssel kapcsolatos adatok hiánya miatt nem lehetett megállapítani, hogy a Mitsui-csoport által bejelentett értékesítés megfelel-e a Yamamoto teljes közösségi értékesítésének. A Yamamoto által Japánban gyártott fekete színezékképző vegyületeket más csatornákon keresztül, akár közvetlenül a kapcsolt feleken keresztül is exportálhatták a Közösségbe. Más termelők és/vagy kereskedők is kapcsolatban állhattak a Yamamotóval, és exportálhatták a japán fekete színezékképző vegyületeket a Közösségbe, ami egyetlen exportár és egyéni kárkülönbözet megállapítását tette volna szükségessé a vállalatcsoportra nézve. Az egyéni meghatározáshoz szükséges adatok hiánya ezért nemcsak a dömpingkülönbözetre, hanem a kárkülönbözetre is kihat.

(184) A fentiek alapján a jelenlegi dömpingellenes vizsgálat alkalmazásában a Yamamotót nem tekintették együttműködő félnek, és ezért a vállalatra nem határoztak meg egyéni kárkülönbözetet.

(185) Ennek megfelelően az ODB-1, illetve az ODB-2 tekintetében a kár megszüntetéséhez szükséges szint meghatározása érdekében a közösségi iparág által gyártott fekete színezékképző vegyületek egyes típusainak termelési költségét plusz az ésszerű haszonkulcsot összehasonlították az érintett termék hasonló típusainak értékesítési árával felhasználói szinten. A kárkülönbözet, azaz az érintett behozatal CIF-értékének százalékában kifejezett különbség átlagosan 18,9 % volt.

2. A végleges dömpingellenes intézkedések formája és mértéke

(186) Mivel megállapították, hogy a kárkülönbözet alacsonyabb a dömpingkülönbözetnél, az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdésével összhangban a kárkülönbözetnek megfelelő végleges vámot kell kivetni.

(187) A megállapított dömping és az ebből eredő kár alapján 18,9 %-os végleges ad valorem vámot kell kivetni a Japánból származó fekete színezékképző vegyületek behozatalára,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Végleges dömpingellenes vámot vetnek ki a Japánból származó, az ex29322980 KN-kód alá sorolt (a TARIC-kódot lásd a mellékletben) fekete színezékképző vegyületek behozatalára.

(2) A jelenlegi eljárás alkalmazásában a fekete színezékképző vegyület olyan kémiai színezékképző vegyület, amely, amennyiben az indigó nélküli többmásolatos papír bevonására, illetve a hőpapírok gyártására használják, a saját kémiai tulajdonságainak köszönhetően fekete képet hoz létre a papírfelületen, anélkül hogy egyéb színezékképző vegyületekkel kevernék, és a következő fluorénszerkezettel rendelkezik.

+++++ TIFF +++++

Az R1 és R2oldalláncok azonosak vagy eltérőek lehetnek, és azonos szubsztituált illetve nem szubsztituált alkil- vagy arilcsoportba kell tartozniuk. Az oldalláncok egy gyűrűrendszer részét is képezhetik. Az R3 oldallánc lehet hidrogén, szubsztituált illetve nem szubsztituált alkil-, aril- vagy alkoxicsoport, illetve halogén. Az R3 oldallánc jellemzően metil- vagy klórcsoport. Az R4 oldalláncnak szubsztituált illetve nem szubsztituált monoarilamino-csoportnak kell lennie. Amennyiben az R3 hidrogén, akkor az R4-nek a szubsztituált monoarilamino-csoportba kell tartoznia. Az R1, R2 és R4 nem lehet hidrogén. Az R5 hidrogén vagy halogén, jellemzően hidrogén. Az azonosított fekete színezékképző vegyületek jegyzékét a melléklet tartalmazza.

(3) Az (1) bekezdésben említett termék tekintetében a vámkezelés előtti, közösségi határparitáson számított nettó árra alkalmazandó dömpingellenes vám mértéke 18,9 %.

(4) Eltérő rendelkezés hiányában a hatályban lévő vámrendelkezéseket kell alkalmazni.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Luxembourgban, 2000. október 9-én.

a Tanács részéről

az elnök

H. Védrine

[1] HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 905/98/EK rendelettel (HL L 128., 1998.4.30., 18. o.) módosított rendelet.

[2] HL C 213., 1999.7.24., 2. és 3. o.

[3] HL C 94., 2000.4.1., 5. o.

[4] A válaszokat a japán Mitsui & Co. Ltd és annak kapcsolt importőrei (a Mitsui & Co. Deutschland GmbH, Mitsui & Co. UK plc, Mitsui & Co. España SA, Mitsui & Co. Scandinavia AB (Svédország) és a Mitsui & Co. France SA (a továbbiakban: Mitsui-csoport)) nyújtotta be. Az állítások szerint a Mitsui & Co. Ltd a Yamamotótól szerezte be az érintett terméket.

[5] Lásd az Amerikai Egyesült Államokból származó etanol-amin behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámok kivetéséről szóló, 1993. július 30-i 2172/93/EK bizottsági rendeletet (HL L 195., 1993.8.4., 5. o.) és a 229/94/EK tanácsi rendeletet (HL L 28., 1994.2.2., 40. o.).

[6] Az 1996 és 1998 közötti árak a Black 15 nélkül értendők, mivel ennek a típusnak a behozatalát a felhasználók nem jelentették. Azonban a VI alatti átlagára még a Black 15 árának kizárásával is 20,28 EUR/kg.

[7] A felhasználók csupán a VI tekintetében jelentették a Japánból származó Black 15 behozatalát, 1996 és 1998 között nem. Ezért ezzel a terméktípussal kapcsolatban nem lehetett meghatározni az árak alakulását.

[8] A tényleges adatokat az információk bizalmassága miatt indexekben fejezik ki.

[9] A tényleges adatokat az információk bizalmassága miatt százalékban fejezik ki.

[10] A tényleges adatokat az információk bizalmassága miatt százalékban fejezik ki.

[11] A tényleges adatokat az információk bizalmassága miatt százalékban fejezik ki.

[12] A tényleges adatokat az információk bizalmassága miatt százalékban fejezik ki.

[13] A tényleges adatokat az információk bizalmassága miatt százalékban fejezik ki.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

Kereskedelmi megnevezés | A Chemical Abstract Service nyilvántartása szerinti szám (CAS-szám) | Kémiai elnevezés | TARIC-kód |

Black 15 | 36431-22-8 | 3-(dietilamino)-6-metil-7-(2,4-dimetilfenilamino) fluorán | 2932298035 |

Black 100 | 68134-61-2 | 3-(dietilamino)-7-(3-trifluorometilfenilamino) fluorán | 2932298060 |

Black 303 | 92814-52-3 | 3-(N-etil-N-izopentilamino)-7-(2-klorofenilamino) fluorán | 2932298060 |

Black 305 | 129437-78-5 | 3-(dipentilamino)-6-metil-7-anilinofluorán | 2932298060 |

Black 500 | 93071-94-4 | 3-[N-etil N-(3-etoxipropil) amino]-6-metil-7-anilinofluorán | 2932298060 |

CF-51 | 102232-11-1 | 3-(N-tetrahidrofurfuril-N-etilamino)-6-metil-7-anilinofluorán | 2932298060 |

ETAC | 59129-79-2 | 3-(N-etil-N-p-tolilamino)-6-metil-7-anilinofluorán | 2932298040 |

Fuji Black | 85443-45-4 | 3-(dietilamino)-6-kloro-7-anilinofluorán | 2932298060 |

ODB | 29512-49-0 | 3-(dietilamino)-6-metil-7-anilinofluorán | 2932298060 |

ODB-2 | 89331-94-2 | 3-(dibutilamino)-6-metil-7-anilinofluorán | 2932298060 |

ODB-7 | 151019-95-3 | 3-(dietilamino)-6-metil-7-(3-metilfenilamino) fluorán | 2932298060 |

PSD 150 | 55250-84-5 | 3-(N-metil-N-ciklohexilamino)-6-metil-7-anilinofluorán | 2932298050 |

PSD 300A | 92409-09-01 | 3-(N-metil-N-propilamino)-6-metil-7-anilinofluorán | 2932298030 |

PSD 184 | 95235-29-3 | 3-(N-etil-N-izobutilamino)-6-metil-7-anilinofluorán | 2932298045 |

S 205 | 70516-41-5 | 3-(N-etil-N-izopentilamino)-6-metil-7-anilinofluorán | 2932298010 |

TH 107 | 82137-81-3 | 3-(dibutilamino)-7-(2-klorofenilamino) fluorán | 2932298025 |

Egyéb fekete színezékképző vegyületek | | | 2932298060 |