A Legfelsőbb Bíróság Bhar.966/2007/10. számú határozata emberölés bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 386. §] Bírók: Akácz József, Demeter Ferencné, Márki Zoltán
Kapcsolódó határozatok:
Szekszárdi Törvényszék B.185/2006/18., Pécsi Ítélőtábla Bf.111/2007/8., *Kúria Bhar.966/2007/10.* (BH 2009.12.351, BH+ 2009.7.298)
***********
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága mint harmadfokú bíróság Budapesten, a 2008. év június 17. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő
í t é l e t e t :
Az emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt a vádlott ellen folyamatban lévő büntetőügyben a Pécsi Ítélőtábla Bf.II.111/2007/8. számú ítéletét annyiban változtatja meg, hogy a halmazati főbüntetés tartamát 6 (hat) évre enyhíti. Egyebekben a másodfokú ítéletet helybenhagyja.
A másodfokú bíróság ítéletének kihirdetése napjától a mai napig előzetes letartóztatásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendeli.
A harmadfokú eljárás során a felmerült 7.200 (hétezer-kétszáz) Ft bűnügyi költséget az állam viseli.
I n d o k o l á s
A Tolna Megyei Bíróság a 2007. március 23. napján kihirdetett B.185/2006/18. számú ítéletével a vádlott bűnösségét emberölés bűntettének kísérletében, jármű önkényes elvételének bűntettében és ittas járművezetés vétségében állapította meg, ezért a vádlottat halmazati büntetésül 7 év és 6 hónapi börtönbüntetésre és a közügyektől 5 évi eltiltásra ítélte.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész súlyosításért, hosszabb tartamú fő-, és mellékbüntetés kiszabása végett, míg a vádlott és védő részben felmentés, illetve ezzel összefüggésben enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést.
A Pécsi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2007. szeptember 28. napján nyilvános ülésen hozott Bf.II.111/2007/8. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a jármű önkényes elvételének bűntette vonatkozásában az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az eljárást megszüntette. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A másodfokú ítélet ellen a vádlott és védője enyhítésért jelentett be fellebbezést.
A vádlott a fellebbezés írásbeli indokolásában a tényállás megalapozottságát vitatta és az emberölés bűntetteként értékelt cselekmény minősítésének megváltoztatását és a büntetés enyhítését kérte.
A Legfőbb Ügyészség BF.2511/2007. számú átiratában a fellebbezések tanácsülésen történő elutasítását indítványozta. Indokai szerint a Be. 386.§ (1) bekezdése értelmében a másodfokú bíróság ítéletének csak az elsőfokú bíróság határozatától a bűnösség vagy a kényszergyógykezelés tekintetében eltérő tartalmú rendelkezései ellen lehet helye fellebbezésnek, a terhelt és védője csupán a büntetés enyhítéséért fellebbezett. Ezek a fellebbezések tehát a törvényben kizártak.
A nyilvános ülésen: a vádlott és a védő a fellebbezést fenntartotta. A védő álláspontja szerint a vádlott élet elleni cselekménye életveszélyt okozó testi sértés bűntettét valósítja meg, ezért a büntetés enyhítése indokolt. A vádlott ölési szándékát vitatva, arra is hivatkozott, hogy az első ütést a sértett adta.
Az ügyész írásbeli nyilatkozatával egyező tartalommal szólalt fel, azzal a kiegészítéssel, hogy a harmadfokú eljárás megengedhetősége tekintetében a Be. 386.§-át szűken kell értelmezni.
A Legfelsőbb Bíróság nem értett egyet a Legfőbb Ügyészségnek a harmadfokú eljárás kizártságára hivatkozó érveivel.
A Be. 386.§ (1) bekezdésének rendelkezése szerint a másodfokú bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye a harmadfokú bírósághoz, ha a másodfokú bíróság a büntetőjog szabályainak megsértésével
a) olyan vádlott bűnösségét állapította meg, illetőleg olyan vádlott kényszergyógykezelését rendelte el, akit az elsőfokú bíróság felmentett, vagy vele szemben az eljárást megszüntette;
b) az első fokon elítélt vádlottat felmentette, vagy vele szemben a büntetőeljárást megszüntette.
A Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának 1/2007. BK véleményének B/II. pontjában az idézett törvényhelyhez fűzött jogértelmezés szerint a több bűncselekményes ügyben a másodfellebbezés joghatályossága szempontjából közömbös, hogy nem sérelmezi az eltérő rendelkezést. Tehát nem csupán a bűnösséget érintő eltérő döntés vagy azt is támadó fellebbezés nyitja meg a harmadfokú eljárás lehetőségét. Ha ugyanis a másodfokú bíróság ügydöntő határozata valamely bűncselekmény kapcsán a Be. 386.§-ának (1) bekezdése szerinti eltérő rendelkezést tartalmaz, akkor a harmadfokú eljárást a törvény a fellebbezés tartalmától függetlenül lehetővé teszi.
Az 1/2007. BKV B/II/1-2. részének kiegészítéséről szóló 63. büntető kollégiumi véleményben adott értelmezés szerint a Be. 386.§ (1) bekezdésének a) és b) pontja alkalmazásában "az eljárást megszüntette" fordulat - eltérő törvényi szabályozás hiányában - magában foglalja az eljárás megszüntetésének a Be. 332.§ (2) bekezdésében megállapított esetét is. Fellebbezésnek van helye ezért a másodfokú bíróság bűnösséget megállapító olyan rendelkezése ellen is, amellyel az elsőfokú bíróság e szakaszon alapuló eljárást megszüntető döntését változtatta meg, avagy - ellenkezőleg - az elsőfokú bíróság valamely bűnösséget kimondó rendelkezését e törvényhely alapján úgy változtatta meg, hogy az elsőfokon elítélt vádlottal szemben a büntetőeljárást valamely, a felelősségre vonás szempontjából jelentéktelennek ítélt cselekmény miatt megszüntette.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Jogkódex
Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása
A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges
Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!