BH 1980.5.186 Az egyezség jóváhagyásának feltételeit a bíróság hivatalból - általában külön bizonyítási eljárás nélkül - vizsgálja. Nincs helye a fellebbezésben olyan kérelem előterjesztésének, hogy a fél beadványát - eredménytelensége esetén - a bíróság tekintse az egyezség megtámadása iránti keresetnek [Pp. 384. §, Ptk. 235. §, 236. §].

Egy budapesti óvoda-bölcsőde épületét az I. és II. r. alperes generálkivitelezők építették. A III. és IV. r. alperesek alvállalkozók voltak. Az épület műszaki átadás-átvétele 1973. december 31. napján történt. Az érdekeltek 1976. december 20-án jegyzőkönyvet vettek fel, amelyben a felperes kifogásolta, hogy a pincében víz van, továbbá a panelszerkezet mozgása, vakolat-leválások és tetőbeázások tapasztalhatók. A kivitelező a hibát nem ismerte el, ezért a felperes az I. és II. r. alperes elleni keresetében a hibák megszüntetésére kötelezésüket kérte.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Az I. r. alperes a jogelőd II. r. alperes ellen, a generálkivitelezők az alvállalkozók ellen keresetet terjesztettek elő és a kijavításra történő közvetlen marasztalásukat kérték.

A bíróság - a perek egyesítése után - szakértői bizonyítást rendelt el annak megállapítása iránt, hogy a hibák fennállanak-e és azokat mi okozta. A szakértő a hibákat megállapította és úgy nyilatkozott, hogy a pincében levő szennyvíz a lefolyóvezetékek szakszerűtlen szerelésének, a tömítés hiányának, a panelszerkezetben észlelt mozgás az épület süllyedésének a következménye, ami a megengedett határérték alatt van. A nagyobb mértékű fal- és födémrepedések, valamint a tetőbeázások azért keletkeztek, mert a várható mozgási síkban merev vagy részben merev kapcsolat készült, a mesterséges törésvonal kialakítása nem történt meg. Beázást idézett elő még az is, hogy a tetősíkból kiemelkedő szerkezeti sáv lefedése a tetőszigeteléssel nem kapcsolódik. A hibák kijavíthatok.

A felek a szakvéleményt elfogadták, majd egyezséget kötöttek. Eszerint az I. r. alperes vállalta a hibák megszüntetését és a perköltség viselését. A bíróság az egyezséget jóváhagyta és az I. r. alperest a perköltség viselésére kötelezte.

Az egyezséget jóváhagyó végzés elleni fellebbezésében az I. r. alperes az alperesi pertársak közvetlen marasztalását vagy az első fokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítását kérte. Azt a kérelmet is előterjesztette, hogy ha a Legfelsőbb Bíróság a fellebbezésnek nem ad helyt, a fellebbezését tekintse az egyezség megtámadása iránti keresetnek. A fellebbezést azzal indokolta, hogy a munkáját mint generálkivitelező akkor kezdte el, amikor az épület már összeszerelt állapotban volt. A hiba kijavítását tévedésből vállalta.