A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40415/2018/11. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 193. §, 209. §] Bírók: Bicskei Ildikó, Ócsai Beatrix, Senyei György

Fővárosi Ítélőtábla

20.Gf.40.415/2018/11.

A Fővárosi Ítélőtábla a .... Ügyvédi Iroda (cím.; ügyintéző: ... ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes cím) felperesnek - a ... jogtanácsos és ... jogtanácsos (cím.) által képviselt .... (cím.) alperes ellen, szerződés érvénytelensége iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2018. május 17. napján meghozott 10.G...../2017/15. számú ítélete ellen a felperes 16. sorszámon előterjesztett fellebbezése folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 (tizenöt) napon belül 12.700 (tizenkettőezer-hétszáz) forint másodfokú eljárási költséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A peres felek 2007. március 31-én deviza alapú kölcsönszerződést kötöttek személygépkocsi megvásárlása céljából, amely alapján az alperes 2.655.000 forint kölcsönt nyújtott a felperesnek. A kölcsönszerződés a törzskönyvvel kapcsolatban rögzítette, hogy annak jogosultja az alperes.

Rögzítették azt is, hogy a kölcsönszerződés egyedi része csak az .... általános szerződési feltételekkel, illetve annak esetleges módosításával (a továbbiakban: ÁSZF) együtt érvényes, amelynek a vételi jogra vonatkozó és az adásvételi szerződéssel együtt történő átvételét és megértését a felperes a szerződés aláírásával igazolta.

Az ÁSZF 4. pontja szerint a felperes egyebek mellett tudomásul vette, hogy a kölcsönszerződésből eredő tartozása maradéktalan kiegyenlítéséig nem jogosult a gépjármű törzskönyvébe vezetett korlátozásokat töröltetni, és ezen időpontig kizárólag az alperes jogosult a törzskönyv hatóságtól történő átvételére, őrzésére és az a feletti rendelkezésre. A 4. pont rögzítette azt is, hogy az alperes a törzskönyvet a szerződés megszűnését követően akkor bocsátja a felperes rendelkezésére, ha a felperes a szerződésből eredő valamennyi fizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tett.

A felek a kölcsönszerződés biztosítékául öt évre vonatkozó opciós megállapodást kötöttek, amely alapján az alperest megillető opciós jog 2012. március 31-én járt le.

Az opciós szerződés 9. pontja szerint: Amennyiben az alperes vételi jogával az öt éves időpontig nem élt és/vagy a felperesnek a kölcsönszerződés szerinti fizetési kötelezettsége maradéktalanul kiegyenlítésre kerül, az alperes vételi joga megszűnik. Amennyiben az alperes vételi joga ez alapján megszűnt, úgy a birtokában lévő, a vételi jog tárgyát képező gépjármű törzskönyvét haladéktalanul kiadja a felperesnek.

A kölcsönszerződés megkötésének napján a peres felek a gépkocsira vonatkozó adásvételi szerződést kötöttek, amelyben eladóként a felperes, vevőként az alperes szerepelt azzal a kikötéssel, hogy az adásvételi szerződés hatályba lépésének időpontja az azt követő nap, amikor a kölcsönszerződés azonnali hatállyal felmondásra kerül és az alperes javára alapított vételi jog nem gyakorolható, illetve megszűnt vagy az azt megelőző nap, amikor a felperes ellen indult végrehajtási eljárás során a gépkocsit lefoglalták. Amennyiben az adásvételi szerződés alapján az alperes a gépjármű tulajdonjogát nem szerzi meg, de a felperes a kölcsönszerződésből eredő valamennyi tartozását kiegyenlíti, akkor a szerződés megszűnik és ez esetben az alperes az adásvételi szerződés 11. pontja szerint haladéktalanul kiadja a törzskönyvet a felperes részére. Az adásvételi szerződésben rögzítették, hogy a gépjárművet a felperes a 11. pontban rögzített időpontig nem idegenítheti el, nem zálogosíthatja el és egyéb módon sem terhelheti meg.

Az alperes a kölcsönszerződést a 2015. május 29-i felszólítást követően a Ptk. 525. §-a alapján a fizetési kötelezettség elmulasztása miatt a 2015. június 15. napján kelt jognyilatkozatával felmondta.

A felperes módosított keresetében a kölcsönszerződés egyedi részének utolsó bekezdésében rögzített szövegrésze tekintetében kérte a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: r.Ptk.) 209. § (1) bekezdése és 209/A. § (2) bekezdése alapján annak megállapítását, hogy az adott szerződési kikötés tisztességtelen, ezért semmis. E körben utalt a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/1999. (II. 5.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. § (1) bekezdés j) és 2. § d) pontjára is. A felperes arra hivatkozott, hogy a támadott szerződési kikötés úgy deklarálja az általános szerződési feltételek felperes általi átvételét, hogy annak ténye nem történt meg.

Az általános szerződési feltétel az ügyletkötés helyén nem is állt rendelkezésre. Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a törzskönyv kiadására, és keresse meg a közigazgatási és elektronikus közszolgáltatások központi hivatalát a gépjármű vonatkozásában az alperes javára bejegyzett korlátozás törlése iránt. Előadta, hogy az igényét elsődlegesen arra alapozza, hogy az ÁSZF nem vált a szerződés részévé, mivel az a mód, ahogyan azt az alperes a szerződés részévé kívánta tenni tisztességtelen, ebből következően az alperesnek nincs joga a törzskönyvet magánál tartani. Arra az esetre, amennyiben az általános szerződési feltételek a szerződés részévé váltak volna hangsúlyozta, hogy az alperes nem tarthatta magánál a gépjármű törzskönyvét, mivel az opciós joga lejárt, a felek között ráutaló magatartással letéti szerződés jött létre, a letét pedig bármikor visszakövetelhető.

Arra is hivatkozott, hogy az alperesnek a perbeli kölcsönszerződésből fakadó követelés engedményezésekor a törzskönyv birtoklásához való jogosultsága megszűnt, és a követelés alperesre történt engedményezésével nem nyílt meg a joga a törzskönyv ismételt őrzésére.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a hivatkozott szerződési feltétel a szerződés részévé vált figyelemmel arra, hogy a felperes a szerződés szövege szerint azt megismerte és kifejezetten elfogadta. Állította, hogy a támadott rendelkezés a bizonyítási terhet nem fordítja meg, nem jogokat és kötelezettségeket határoz meg, hanem annak a felperes általi elismerését rögzíti, hogy az általános szerződési feltételeket átvette és megismerte. Nem vitatta, hogy a vételi jog alapítására vonatkozó megállapodáson alapuló vételi joga a Ptk. abban meghatározott 5 év elteltével megszűnt, erre tekintettel az alperes kiadta a felperesnek a gépjármű nyilvántartásba bejegyzett opciós jog törléséhez szükséges nyilatkozatát. Ebből következően az opciós megállapodásnak a jelen perben nincs jogi relevanciája. A felek azonban a törzskönyv őrzésének szabályait az opciós jogtól, annak fennállásától függetlenül állapították meg, így jogszerű az ÁSZF azon rendelkezése, amely szerint az alperes a törzskönyvet a tartozás maradéktalan kiegyenlítéséig jogosult őrizni.

Az alperes az ÁSZF 4. pontja mellett a hatályba lépett biztosítéki adásvételi szerződés alapján is jogosult a törzskönyv birtoklására. A hatályában felfüggesztett adásvételi szerződést a felek biztosítéki céllal a kölcsönszerződés biztosítékaként kötötték meg. Az alperes a kölcsönszerződést 2015. június 15. napján kelt jognyilatkozatával felmondta, melynek következményeként a felperesnek a kölcsönszerződésből eredő tartozása egy összegben esedékessé vált. A felek között létrejött hatályában felfüggesztett adásvételi szerződés 6. pontja alapján a kölcsönszerződés azonnali hatállyal történő felmondását követő napon hatályba lépett és ezzel az alperesnek a gépjárműre és annak törzskönyvére is kötelmi igénye áll fenn, melynek alapján jogszerűen tartja birtokában a gépjármű törzskönyvét.