A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27653/2016/11. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 215. §, 339. §, 340. §, 1990. évi C. törvény (Htv.) 52. §, 2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) 165. §, 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 163. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §]

... KÖZIGAZGATÁSI ÉS

MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG

7.K.27.653/2016/11. szám

A ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Dr. Bánszegi Judit ügyvéd által képviselt felperesnek - a jogtanácsos által képviselt alperes ellen helyi adó tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében az alulírott napon meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 62.200,- (Hatvankettőezer-kettőszáz) forint perköltséget, valamint az elsőfokú adóhatóság felhívására térítsen meg az államnak 80.400,- (Nyolcvanezer-négyszáz) forint le nem rótt kereseti illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye további fellebbezésnek.

Indokolás

A bíróság a felek nyilatkozatai, valamint a csatolt közigazgatási iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

... Város Önkormányzat Jegyzője mint elsőfokú önkormányzati adóhatóság a felperesnél helyi iparűzési adó adónemben a 2012. év tekintetében adóellenőrzést tartott.

A revízió megállapította, hogy a felperes alvállalkozói teljesítések címén 400.000.000,- Ft ráfordítással csökkentette nettó árbevételét.

A revízió azon alvállalkozói teljesítményeket fogadta el adóalap csökkentő tényezőként, amely esetben fellelhető volt a megrendelővel, illetve az alvállalkozóval megkötött szerződésekben a tartalmi összekapcsolódás, továbbá teljesült a konjunktív, követő magatartás a szerződésekben és a számlázásban is egyaránt.

Az el nem fogadott tételek esetében azt tárta fel az elsőfokú adóhatóság, hogy a felperes a megrendelő felé benyújtott számlákat korábbi teljesítési határidővel állította ki, mint ahogy azt az alvállalkozó elvégezte volna. A felperes több esetben előlegszámlát, illetve részszámlát is kibocsátott a megrendelő felé a folyamatos minőségi problémák ellenére, ezzel szemben az alvállalkozó mindössze egy darab végszámlát állított ki 2012. december 28-án.

Az elsőfokú adóhatóság az ... ügyiratszámú határozatával a felperes terhére a 2012. év vonatkozásában iparűzési adó adónemben 1.224.000,- Ft adóhiányt állapított meg 612.000,- Ft adóbírságot és 162.094,- Ft késedelmi pótlékot is előírt.

Az elsőfokú határozattal szemben a felperes fellebbezéssel élt, amelyben vitatta azt az elsőfokú adóhatósági megállapítást, amely szerint az alvállalkozó által kiállított számlának időben okvetlenül meg kell előznie a felperes által a megrendelője felé kibocsátott számlát.

Álláspontja szerint ilyen jogszabályi előírás nincsen, az adóhatóság álláspontja szerződéses szabadság elvébe ütközik.

A gazdasági életben az adóhatóság által felvázolt logika teljes mértékben életképtelen, minden vállalkozót, alvállalkozót felszámolás szélére sodorna, hiszen úgy vállalnának fizetési kötelezettséget és úgy kellene, hogy számlát befogadjanak, hogy a saját teljesítésük még nem leigazolt.

Az alperes ... ügyiratszámú határozatával az elsőfokú határozatot lényegében helyes indokainál fogva helybenhagyta.

Indokolásában kiemelte a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 52. § 40. pontjába foglalt feltételrendszert és az elsőfokú adóhatósággal egyezően arra az álláspontra helyezkedett, hogy a továbbszámlázás követelményeinek nem felel meg a felperes által elszámolni kívánt azon számlák összessége, amelyek időben későbbi keletűek, mint a felperes által a megrendelő felé kibocsátott számlák.

Az alperes határozatával szemben a felperes keresettel élt, kérve az alperes határozatának megváltoztatását és az adókülönbözet, adóhiány, valamint a bírság és késedelmi pótlék törlését.

Indokolásában a fellebbezésben általa előadottakkal egyezően arra hivatkozott, hogy az adóhatóságok jogszabályi előírás nélkül követelik meg az alvállalkozói, vállalkozói számlák időbeli sorrendiségét, jóllehet a felperes által alkalmazott módszer maradéktalanul megfelel a Htv. 52. § 40. pontjában rögzített feltételrendszernek, hiszen a munkával elért eredmény az, amelyet a felperes az alvállalkozótól kapott, így a munkával elért eredmény az, amelyet tovább adhat.

Alperes a felperes keresetének elutasítását kérte, fenntartotta a másodfokú határozat indokolásában kifejtett jogi érvelését.

A felperes keresete megalapozatlan.

A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 339. § (1) bekezdése értelmében hatályon kívül helyezni, a (2) bekezdés g.) pontja alapján megváltoztatni a közigazgatási bíróság kizárólag a jogszabálysértő közigazgatási határozatot jogosult.

A jogszabálysértés vizsgálatának kereteit a felperes által a kereseti kérelemben megjelölt jogszabálysértés adja.