A Győri Ítélőtábla Pf.20132/2022/6. számú határozata biztosítási szolgáltatás tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 556. § (1) bek., (3) bek.] Bírók: Maurer Ádám, Menyhárdné dr. Sarmon Hedvig, Mészáros Zsolt

A határozat elvi tartalma:

Az egyébként szabályosan közlekedő, a veszélyhelyzet kezdő szituációja előálltában vétlen biztosított által a veszélyhelyzet elhárítása során hozott döntéssel és az emiatt elkövetett közlekedési szabálysértéssel (az úthiba kikerülése miatt a záróvonal átlépésével) felvállalt kockázat (és bekövetkezett baleset) nem a kockázat nélküli továbbhaladással szemben, hanem a másik két, ugyancsak baleseti kockázattal járó helyzettel szemben értelmezendő, s ennek kapcsán vizsgálandó, hogy mennyiben minősülhet a balesetbiztosítási szerződés keretében a biztosított biztosító mentesülését megalapozó súlyos gondatlanságának.

***********

Győri Ítélőtábla

Pf.III.20.132/2022/6/I.

A Győri Ítélőtábla a Keglovics Ügyvédi Iroda (cím10, ügyintéző ügyvéd: dr. Keglovics Andrea) által képviselt Felperes1 (cím2) I.r., Felperes2 (cím2) II.r., Felperes3 (cím2) III.r., Felperes4 (cím2) IV.r. és Felperes5 (cím2) V.r. felpereseknek dr. Lak Edit ügyvéd (cím12) által képviselt Alperes1 (cím1) alperes ellen biztosítási szolgáltatás kifizetése iránt indított perében a Székesfehérvári Törvényszék 2022. május 31. napján kelt 32.P.20.283/2018/114. számú ítélete ellen az alperes által 115. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I.r. felperesnek 77.240 (hetvenhétezer-kettőszáznegyven) forint, a II-V.r. felpereseknek személyenként 104.472 (egyszáznégyezer-négyszázhetvenkettő) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

I.

[1] Az elsőfokú bíróság által megállapított releváns tényállás szerint néhai név1 2015. május 22. napján halálos közlekedési balesetet szenvedett. Az I. r. felperes a néhai házastársa, a II-V. r. felperesek a néhai gyermekei, valamennyien a néhai - egyenlő arányú - törvényes örökösei. A néhai a baleset időpontjában több, élet- illetve balesetbiztosítási kockázatra is kiterjedő szerződéssel rendelkezett az alperesnél, melyekből a módosított kereset szempontjából releváns szerződések az alábbiak voltak.

[2] N-N003 Talizmán típusú (kötvényszám1 kötvényszámú) szerződéshez kapcsolódó NN 905 típusú kiegészítő baleseti halál esetére vonatkozó biztosítás. A közlekedési balesetből eredő halál esetére irányadó biztosítási összeg 8.800.000 forint.

[3] A 441 jelű (kötvényszám2 kötvényszámú) Kockázati Életbiztosításhoz kapcsolódó 905. jelű kiegészítő biztosítás esetében a közlekedési balesetből eredő halál esetére kifizetendő biztosítási összeg 6.205.000 forint.

[4] A 027 Euro Alap befektetési egységekhez kötött életbiztosításba beépített kiegészítő balesetbiztosítás baleseti halál esetére (kötvényszám3 kötvényszám) biztosítási összege 1.000 euró. Az ugyanezen életbiztosításhoz kapcsolódó 975 jelű kiegészítő biztosítás alapján közlekedési baleseti halál esetén kifizetendő összeg 10.405 euró volt.

[5] A baleset akként következett be, hogy a néhai 2015. május 22-én 16 óra 30 perckor az frsz.1 forgalmi rendszámú motorkerékpárral a országút1 jelű országúton közlekedett ország1ban, megye1 megyében, település1 felől település2 irányába. Az országút 116+20 km szelvényénél lévő kanyarban áthaladt a szemközti forgalmi sávba, ott ütközött a szemből közlekedő frsz.2 forgalmi rendszámú kisteherautó bal oldalával. A kisteherautó vezetőjével szemben - a gondatlanságból elkövetett emberölés bűncselekménye miatt - indult nyomozati eljárást a román hatóságok bűncselekmény hiányában megszüntették arra hivatkozással, hogy a kisteherautó vezetője az útviszonyoknak megfelelően, megengedett sebességgel haladt a megfelelő forgalmi sávban, ahová a néhai túlzott sebessége miatt sodródott át.

[6] A felperesek, mint néhai örökösei több - a módosított keresettel részben már nem érintett - biztosítási szerződés alapján kérték az alperestől a biztosítási összegek megfizetését. Az alperes a módosított keresetekkel nem érintett biztosítási szerződések alapján a felperesek részére 2017. január-február hónapjában teljesített.

[7] A módosított kereset szerinti valamennyi szerződés háttérszabályának minősülő Általános Életbiztosítási Szabályzat (ÁÉSZ) 2. §-a a baleset fogalmát akként határozta meg, hogy az hirtelen fellépő, egyszeri, külső fizikai/vagy kémiai behatás, amely a biztosítottat akaratától függetlenül kockázatviselés ideje alatt éri és amellyel összefüggésben a biztosított az egyes kockázatoknál meghatározott időn belül meghatározott károsodást szenvedett.

[8] A baleset és egészségbiztosítási fedezetre vonatkozó általános kockázatkizárások - jelen jogvitával kapcsolatba hozható - 18. §. (1) bekezdése értelmében a biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre ... ha a biztosítási eseményt a szerződő ... a biztosított ... jogellenesen, szándékos, vagy súlyos gondatlan magatartással okozta. A súlyos gondatlan magatartások példálózó felsorolását az ÁÉSZ 18. § (2) bekezdése tartalmazta. Az ÁÉSZ 18. § (2) bekezdés e) pontja értelmében a biztosított súlyos gondatlanul járt el, ha a baleset bekövetkeztekor legalább kettő közlekedésrendészeti szabályt szegett meg. Az ÁÉSZ 18. § (4) bekezdése értelmében az (1)-(3) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket a kármegelőzési és a kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

[9] Az első pontban megjelölt alatti kiegészítő biztosítás 1.a alpontja, a második pontban megjelölt kiegészítő biztosítás különös feltételei 3. pontja, a harmadik pontban megjelölt életbiztosításba beépített kiegészítő balesetbiztosítás, valamint az ahhoz kapcsolódó 975 jelű baleseti halál kiegészítő biztosítás 1.f. pontja egyaránt az ÁÉSZ baleseti fogalmára utalással, vagy azzal összhangban álló módon határozta meg a baleset, illetve a baleseti halál fogalmát.

[10] A kizárások kapcsán az első pontban megjelölt kiegészítő biztosítás 2.b. pontja értelmében a baleseti összeg nem kerül kifizetésre, ha a balesetet a biztosított szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartása idézte elő. A második pontban megjelölt kiegészítő biztosítás 13. pontja a kizárások kapcsán az ÁÉSZ 18-22. §-aira utalt. A harmadik pontban megjelölt befektetési egységhez kötött életbiztosítási feltételek 7. pontja szerint a kockázatviselésből kizárt kockázatokat az ÁÉSZ 18., 19. és 20. §-a tartalmazza. Az e biztosításhoz kapcsolódó 975 jelű kiegészítő biztosítás 18. pontja értelmében is ez volt az irányadó.

[11] A mentesülés körében az ÁÉSZ a Ptk. 565. § (3) és (4) bekezdésében foglaltakat ismételte meg, utalva arra, hogy a biztosító mentesülésének egyéb eseteit a különös feltételek tartalmazzák. A különös feltételek közül az első pontban megjelölt szerződés mentesülési szabályt nem tartalmazott, a második pontban megjelölt szerződéshez kapcsolódó 905. jelű kiegészítő biztosítás 12. pontja is csak az ÁÉSZ 17. §-ára utalt vissza. A harmadik pontban megjelölt befektetési egységekhez kötött életbiztosításba beépített baleseti halál esetére szóló 6. pont szerint baleseti halál vonatkozásában a biztosító mentesül a szolgáltatás alól, amennyiben bizonyítja, hogy a biztosítási eseményt a biztosított jogellenesen szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozta. A biztosított súlyosan gondatlanul jár el a balesetbiztosítási szolgáltatások vonatkozásában, különösen, ha - egyebek mellett - a baleset bekövetkeztekor közlekedésrendészeti szabályt szegett meg. Az e szerződéshez kapcsolódó 975 jelű kiegészítő biztosítási feltételek 7.a. pontja szerint a biztosító mentesül a fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a biztosítási eseményt jogellenesen a biztosított, illetve a szerződő fél szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozták, a 7.b. pont utalt arra, hogy a mentesülés további szabályait az ÁÉSZ 17. §-a tartalmazza.