T/1914. számú törvényjavaslat indokolással - Az üzletek nyitva tartásáról

2014. évi ... törvény az üzletek nyitva tartásáról

Az Országgyűlés abból kiindulva, hogy

- a kereskedelem a nemzetgazdaság meghatározó ága, amely ugyanakkor mindenkor ésszerű keretek között kell, hogy működjék,

- segítse a munkavállalók testi és lelki egészségének megőrzését, továbbá megfelelő pihenőidőt biztosítson,

- megfelelő egyensúlyt kell teremteni a kereskedelmi tevékenység gyakorlásának szabadsága, valamint a vasárnap, illetve munkaszüneti napokon dolgozók érdekei között,

- amikor a kereskedelem szabadságának érdekei és a magyar társadalom legfontosabb építőkövének, a családnak a védelméhez fűződő érdek összeütközésbe kerül, akkor a családi közösségek megtartó erejét kell erősíteni,

az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. A törvény hatálya

1. §

(1) E törvény hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kereskedelmi tevékenységre tejed ki, függetlenül attól, hogy e tevékenységet állandó jelleggel vagy esetenként, állandó vagy időszakonként változó helyszínen folytatják.

(2) E törvény hatálya nem terjed ki a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységre, a szálláshelyen végzett kereskedelmi tevékenységre, valamint a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenységre, továbbá

a) a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény hatálya alá eső tevékenységre, ideértve a dohányboltban árusított egyéb termékek értékesítését is;

b) a gyógyszertárak nyitva tartására;

c) a nemzetközi közforgalmú repülőtéren kialakított üzlet nyitva tartására;

d) a közforgalmú vasúti és autóbusz pályaudvarok területén kialakított üzlet nyitva tartására azzal, hogy kétség esetén a jegyző - a pályaudvar üzemeltetőjével egyetértésben - határozza meg azt, hogy a pályaudvar területe meddig terjed;

e) a büntetés-végrehajtási intézetek területén történő kereskedelmi tevékenységre;

f) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben meghatározott egészségügyi intézmények területén történő kereskedelmi tevékenységre;

g) a piacon, továbbá helyi termelői piacon folytatott kereskedelmi tevékenységre;

h) a vásárokon folytatott kereskedelmi tevékenységre;

i) az üzemanyagtöltő-állomások nyitva tartására;

j) a katonai objektumokon belül folytatott kereskedelmi tevékenységre.

(3) Az e törvényben, vagy a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben nem szabályozott kérdésekben a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 6. §-át kell alkalmazni.

2. Értelmező rendelkezések

2. §

(1) E törvény alkalmazásában a

a) kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenység;

b) kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenység;

c) helyi termelői piac;

d) piac;

e) vásár;

f) vendéglátás

fogalmán a Kertv.-ben meghatározott fogalmat kell érteni.

(2) E törvény alkalmazásában:

1. kereskedelmi tevékenység: a Kertv.-ben meghatározott fogalom, ide nem értve a vendéglátást, a szabadidő eltöltésével közvetlenül összefüggő szolgáltatási tevékenységet, valamint a kereskedelmi ügynöki tevékenységet;

2. üzlet: kereskedelmi tevékenység folytatása céljából létesített vagy használt épület, illetve önálló rendeltetési egységet képező épületrész, helyiség, ideértve az elsődlegesen raktározás, tárolás célját szolgáló olyan épületet vagy épületrészt is, amelyben kereskedelmi tevékenységet folytatnak; továbbá bármely olyan állandó vagy ideiglenes értékesítési hely, ahol kereskedelmi tevékenységet folytatnak;

3. általános zárva tartási időszak: az e törvény 3. és 4. §-ában meghatározott nyitva tartási időn túli időszak;

4. kereskedelmi nap: a vasárnap és a munkaszüneti napok kivételével a naptári hét többi napja, továbbá a külön jogszabály által meghatározott munkanap;

5. munkaszüneti nap: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (a továbbiakban: Mt.) meghatározott nap;

6. segítő családtag: az egyéni vállalkozónak, az egyéni cég tagjának, a gazdasági társaság legalább többségi befolyással bíró természetes személy tagjának a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott hozzátartozója, aki a kereskedelmi tevékenység folytatásában személyesen vesz részt;

7. újságot árusító üzlet: az az 50 négyzetmétert meg nem haladó árusítótérrel rendelkező üzlet, amelyben a keletkező árbevétel legalább kétharmada újság, napilap, folyóirat, periodikus kiadvány értékesítéséből származik;

8. virágot árusító üzlet: az a 150 négyzetmétert meg nem haladó árusítótérrel rendelkező üzlet, amelyben a keletkező árbevétel legalább kétharmada vágott virág (vágott zöld), illetve cserepes dísznövény értékesítéséből származik.

3. Az üzletek nyitva tartása

3. §

Üzlet - törvényben, vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott kivételekkel -

a) kereskedelmi napokon 6 órától 22 óráig tarthat nyitva,

b) vasárnap és munkaszüneti napokon zárva tart.

4. §

(1) A 3. §-tól eltérően az üzletek

a) minden naptári év öt vasárnapján 6 óra és 22 óra

b) december 24-én és december 31-én 6 óra és 12 óra között tarthatnak nyitva.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti öt vasárnapra vonatkozóan az üzlet nyitva tartási szándékát a kereskedő köteles előzetesen a kereskedelmi hatóságnak legalább 15 nappal az érintett (legelső) időpont előtt bejelenteni. A kereskedelmi hatóság a bejelentett időpontokról nyilvántartást vezet.

(3) Kereskedelmi tevékenységet üzletben csak a törvény által lehetővé tett nyitva tartási időben lehet folytatni. Mindazokat a vásárlókat, akik a nyitva tartási időn belül beléptek az üzletbe, a nyitvatartási időn túl - legfeljebb további fél órán belül - ki lehet szolgálni.

4. Különös rendelkezések az üzletek egyes csoportjaira nézve

5. §

(1) A 3. §-ban foglaltaktól eltérően, a kizárólag pékárut és tejterméket értékesítő üzlet

a) kereskedelmi napokon 5 órától,

b) vasárnap és munkaszüneti napokon 5 óra és 12 óra között

nyitva tarthat.

(2) A 3. §-ban foglaltaktól eltérően az újságot árusító üzlet, valamint a virágot árusító üzlet vasárnap és munkaszüneti napokon 6 óra és 12 óra között nyitva tarthat.

(3) Kormányrendelet az adott település (településrész) sajátosságaira - különösen az idegenforgalom kiszolgálásának igényére, a vásárlási szokásokra, a foglalkoztatottak számára és a lakókörnyezet érdekeire - tekintettel az üzletek nyitva tartására az e törvénytől eltérő szabályokat is megállapíthat.

6. §

Az az üzlet, amelynek árusítótere a 400 négyzetmétert nem haladja meg, az általános zárva tartási időszakban is nyitva tarthat, ha az általános zárva tartási időszakban kizárólag az üzletben kereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, egyéni cég tagja, vagy gazdasági társaság legalább többségi befolyással bíró természetes személy tagja maga, vagy az előbbiekben felsoroltak segítő családtagja folytatja a kereskedelmi tevékenységet.

5. A nyitva tartás ellenőrzése

5. §

(1) Az e törvényben foglalt rendelkezések megtartását a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi. Az e törvényben foglalt, a nyitva tartási időre, az általános zárva tartási időszakra és az az alóli kivételekre vonatkozó előírások a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.

(2) Az e törvényben, vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben előírtak megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság - a fogyasztóvédelemről szóló törvényben írt jogkövetkezmények bármelyikének alkalmazása mellett - köteles

a) az első jogsértés esetén legalább 5, legfeljebb 15 napra,

b) a második jogsértés esetén 30 napra,

c) a harmadik jogsértés esetén 90 napra,

d) bármelyik következő jogsértés esetén 365 napra

az üzlet ideiglenes bezárásáról határozni.

(3) Az újságot árusító üzletben, valamint a virágot árusító üzletben tevékenységet folytató köteles a fogyasztóvédelmi hatóság felhívására hitelt érdemlően igazolni, hogy az árbevételre vonatkozó e törvényben meghatározott követelményeknek - az ellenőrzés kezdőnapját megelőző éves időszak átlagában - megfelel.

(4) Arról, hogy az az üzletben kereskedelmi tevékenységet folytató személy a 6. §-ban foglaltaknak megfelel, a kereskedő az ellenőrzéskor köteles teljes bizonyító erejű magánokirati formában nyilatkozni, melyet - kétség esetén - a fogyasztóvédelmi hatóság felhívására köteles hitelt érdemlően - de legalább közokiratba foglalt nyilatkozattal - igazolni is.

(5) A kereskedelmi hatóság a fogyasztóvédelmi hatóság megkeresésére tájékoztatást ad az üzlet üzemeltetőjének a 4. § (2) bekezdése szerinti bejelentéseiről.

6. Hatályba léptető és felhatalmazó rendelkezések

8. §

(1) Ez a törvény 2015. március 15-én lép hatályba.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az adott település (településrész) sajátosságaira -különösen az idegenforgalom kiszolgálásának igényére, a vásárlási szokásokra, a foglalkoztatottak számára és a lakókörnyezet érdekeire - tekintettel az üzletek 3. §-tól eltérő nyitva tartása engedélyezésének részletes feltételrendszerét és a mérlegelés szempontjait, továbbá az eljárás részletes szabályait rendeletben megállapítsa.

7. Módosuló jogszabályok

9. §

(1) A Kertv. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

" (1) Az üzlet nyitvatartási idejét a vásárlási szokások, a foglalkoztatottak és a lakókörnyezet érdekeinek figyelembevételével - az üzletek nyitva tartásáról szóló törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok, valamint e törvény keretei között - a kereskedő állapítja meg."

(2) Hatályát veszti a Kertv. 6. § (3) bekezdése.

(3) A Kertv. 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A települési önkormányzat képviselő-testülete (Budapesten a kerületi önkormányzat képviselő-testülete, a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat közgyűlése) - a helyi sajátosságok figyelembevételével - rendeletben szabályozhatja

a) az üzletek éjszakai (22 és 6 óra közötti) nyitvatartásának az üzletek nyitva tartásáról szóló törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben foglalt feltételei további korlátozását, valamint

b) a világörökségi területen működő, szeszes italt kimérő, árusító kereskedelmi, illetve vendéglátó üzletek 24 és 6 óra közötti nyitva tartásával összefüggő - a közbiztonság, illetve a köztisztaság fenntartásához kapcsolódó - többletfeladatokhoz igazodó összegű felügyeleti díjat."

(4) A Kertv. 6. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A kereskedelmi hatóság bejelentés alapján vagy hivatalból - a lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében - a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű zaj esetén az üzlet éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitva tartását - korlátozhatja akkor is, ha az üzlet az üzletek nyitva tartásáról szóló törvény, vagy a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet rendelkezései alapján nyitva tarthat. A korlátozás keretében a kereskedelmi hatóság a jogsértő állapot megszüntetéséig kötelező éjszakai zárva tartási időszakot rendelhet el."

(5) A Kertv. 12. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Felhatalmazást kap a települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat képviselőtestülete, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat közgyűlése, hogy az üzletek éjszakai (22 és 6 óra közötti) nyitva tartásával összefüggő többletfeladatokhoz igazodó összegű felügyeleti díjra vonatkozó részletszabályokat, a befolyt összeg felhasználásáról szóló elszámolás módját, valamint a 2. § 31. pontjában foglaltak ellenőrzését rendeletben szabályozza."

(6) Az Mt. 101. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Vasárnapra rendes munkaidő

a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,

b) az idényjellegű,

c) a megszakítás nélküli,

d) a több műszakos tevékenység keretében,

e) a készenléti jellegű munkakörben,

f) a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben,

g) társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén,

h) külföldön történő munkavégzés során,

i) a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál, valamint

j) az üzletek nyitva tartásáról szóló törvény keretei között

foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be."

INDOKOLÁS

Általános indokolás

A törvényjavaslat egy régóta a közbeszéd középpontjában álló vita végére kíván pontot tenni annak meghatározásával, hogy az üzletek mikor lehetnek nyitva Magyarországon. Az előterjesztő álláspontja szerint mára már megérett a helyzet arra, hogy számos nyugat-európai példa - így az osztrák vagy német minta - alapul vételével hazánkban is törvény szabályozza a kereskedelmi elárusítóhelyek nyitva tartását.

A törvényjavaslat egyaránt törekszik arra, hogy a kereskedelmet - amely a nemzetgazdaság húzó ágazata - csak ésszerű mértékben, a nyilvánvaló kivételek alkalmazása mellett korlátozza, ugyanakkor elősegítse azt is, hogy a vasárnap valóban az ország döntő része számára pihenőnap legyen. Olyan szabadnap, amelyen a családi együttlétre nyitva álló rövid időt nem kurtítja még a vásárlással eltöltött idő is.

A családok számára azért jelentene hozzáadott értéket, ha a kereskedelemben dolgozó szülők a Munka törvénykönyve alapján járó heti 2 pihenőnapjuk egyikét vasárnap kapnák meg kötelezően, mert a gyermekek hétköznap iskolában vannak és csak a hétvége áll rendelkezésre ahhoz, hogy szülők és gyermekek együtt legyenek.

A javaslat kizárólag a vasárnap és a munkaszüneti napon tiltja meg az üzletek nyitva tartását; a többi esetben - így például szombaton is - kizárólag időbeli korlátok közé szorítja. Főszabály szerint az üzletek reggel 6 óra és este 10 óra között lehetnek nyitva Magyarországon.

Ezen törvényjavaslat esetében különösen indokolt a kivételek körének alapos meghatározása. A javaslat ezt egyrészt úgy oldja meg, hogy a törvény hatályát nem terjeszti ki egyes létesítményekre, tevékenységekre (pl. üzemanyagtöltő-állomás, gyógyszertárak, dohányboltok stb.), továbbá egyes tevékenységekre (pl. újságárus, virágárus, pék) eleve különös rendelkezéseket tartalmaz. Másrészt megteremti a lehetőséget arra is, hogy a Kormány - indokolt esetben - így különösen az érintett település(rész) sajátosságai, illetve turisztikai szempontok alapján kivételeket állapíthasson meg egy erre külön meghatározott eljárásrendben.

Fontos célkitűzése a javaslatnak, hogy nem kívánja korlátozni a kis családi üzletek nyitva tartását akkor, ha ezek nem jelentős alapterületű kereskedelmi egységes, és az egyébként tiltott időszakokban az üzlet tulajdonosai, illetve segítő családtagjaik maguk végzik a kereskedelmi tevékenységet.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

A törvényjavaslat pontosan meghatározza azon tevékenységek körét, amelyekre kiterjed a törvény hatálya.

A törvényjavaslat elsősorban a kereskedelmi törvényben meghatározott, kis- és nagykereskedelmi tevékenységre terjed ki, de nem terjed ki a vendéglátásra, és a szabadidő eltöltésével közvetlenül összefüggő szolgáltatási tevékenységekre. Azaz, a javaslat szerit vasárnap is lehet pl. étteremben étkezni, kávézóba, vagy éppen moziba menni. Ugyancsak nem terjed ki a törvény hatálya a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységre, valamint a szálláshelyen végzett kereskedelmi tevékenységre (amely a pihenési célok biztosításának szükségességével összefüggő kivételnek tekinthető).

A törvényjavaslat - más európai uniós országok szabályozásával összhangban - konkrétan is nevesíti azon létesítményeket, tevékenységeket, amelyek nem esnek a hatálya alá, és így az előírt szabályoktól eltérő időben is nyitva tarthatnak.

A dohányboltok, illetve gyógyszertárak jelenleg is külön ágazati szabályozás szerint működnek - nem a kereskedelmi törvény hatálya alatt - melyek specifikus termékek kiszolgálásával különös szabályozást indokolnak.

A nemzetközi forgalmú repülőterek, valamint az autóbusz és vasúti pályaudvarok a nemzetközi gyakorlat szerint indokolt kivételek az üzletek nyitva tartását szabályozó rendelkezések alól, különös tekintettel arra, hogy az itt bonyolított vásárlások elsősorban az utazás kényelmét, vagy egyéb, de semmiképpen sem a napi rendszeres bevásárlás céljait szolgálják.

Intézményi kivételt jelentenek az egészségügyi, büntetés-végrehajtási, illetve katonai objektumok, amelyekben eleve korlátozott a kereskedelmi tevékenység, de amelyekben e tevékenység folyamatos biztosításának lehetősége az intézmények jellegére tekintettel egyébként indokolt.

A gyakorlati kérdéseket, illetve a hagyomány szempontjait veszi figyelembe a törvényjavaslat akkor, amikor az üzemanyagtöltő-állomásokat, illetve a piacokat és vásárokat a kivételek közé sorolja. Az üzemanyagtöltő-állomások a nemzetközi gyakorlat szerint indokolt kivételt jelentenek, hiszen az itt folytatott kereskedelmi tevékenység döntően az üzemanyag értékesítésére irányul (és semmiképpen sem a napi rendszeres bevásárlás lehetőségét teremti meg). A piacokat és vásárokat pedig hagyományosan vasárnap is tartanak, s ezt a hagyományt a törvényjavaslat nem kívánja megtörni.

A 2. §-hoz

Értelmező rendelkezések.

A 3. §-hoz

A törvényjavaslat egyértelműen meghatározza, hogy a kivételekkel nem érintett üzletek hétköznapokon - ha azok között nincs munkaszüneti nap - valamint szombaton (ideértve azt is, ha a szombat munkanapnak minősül) reggel 6-tól este 10 óráig tarthatnak nyitva; vasárnap és munkaszüneti napokon zárva tartanak.

A 4. §-hoz

A törvényjavaslat különös rendelkezéseket tartalmaz az üzletek december 24-i és december 31-i nyitva tartására és meghatározza azt is, hogy az üzletben a zárórakor már bent tartózkodó személyek legfeljebb 30 percen belül szolgálhatóak ki. A törvényjavaslat lehetőséget biztosít továbbá arra is, hogy az adott naptári évben öt vasárnapon a kereskedő - saját döntése alapján - nyitva tarthassa az üzletet reggel 6 és este 10 óra között azzal, hogy a döntését köteles előzetesen a kereskedelmi hatóság felé bejelenteni.

Az 5. §-hoz

A törvényjavaslat indokolt kivételszabályokat állapít meg a pékárut és tejterméket árusító üzletekre, amelyek korábban is kinyithatnak, illetve vasárnap és munkaszüneti napokon is - korlátozott időben - nyitva tarthatnak. A virágboltok vasárnap és munkaszüneti napokon szintén - korlátozott időben - nyitva tarthatnak. A törvényjavaslat megteremti a lehetőségét annak is, hogy a Kormány - indokolt esetben - így különösen az érintett település(rész) sajátosságai, illetve turisztikai szempontok alapján kivételeket állapíthasson meg egy erre külön meghatározott eljárásrendben.

A 6. §-hoz

A törvényjavaslat deklarált célja, hogy a családi kisvállalkozások működését ne akadályozza akkor, ha a tevékenységet kisebb méretű boltban (400 nm-t meg nem haladó árusító területen) folytatják, és az általános zárva tartási időszakban a kereskedelmi tevékenységet a tulajdonosok, vagy segítő családtagjaik maguk gyakorolják.

A 7. §-hoz

Az üzletek nyitva tartására vonatkozó szabályokat - melyek a fogyasztóvédelmi törvény alkalmazása szempontjából fogyasztóvédelmi rendelkezésnek minősülnek - a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi. A törvényjavaslat szigorú, ismételt szabályszegés esetén kötelezően alkalmazandó üzlet-bezárást ír elő szankcióként, a fogyasztóvédelmi törvény által lehetővé tett egyéb szankciók alkalmazásának lehetősége mellett. A törvényjavaslat megteremti a lehetőségét annak, hogy a nyitva tartásra vonatkozó rendelkezések kapcsán a kereskedelmi és fogyasztóvédelmi hatóság együttműködjék.

A 8-9. §-okhoz

Hatályba léptető, felhatalmazó és átmeneti rendelkezések. A záró rendelkezések megteremtik az összhangot az üzletek nyitva tartásáról szóló különös törvényi rendelkezések, valamint a Kertv.-ben és az Mt-ben meghatározott általános rendelkezések között. Másrészt a kereskedelemről szóló törvény módosításával felhatalmazást ad a helyi önkormányzatoknak, hogy az éjszakai nyitvatartás feltételeire a helyi sajátosságok figyelembevételével további korlátozásokat állapíthassanak meg.