31991L0439[1]

A Tanács irányelve (1991. július 29.) a vezetői engedélyekről

A TANÁCS IRÁNYELVE

(1991. július 29.)

a vezetői engedélyekről

(91/439/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 75. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 2 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 3 ),

mivel a közös közlekedéspolitika értelmében, a közúti forgalombiztonság javításának és a közlekedés megkönnyítésének elősegítéseként, valamint azon személyek mozgásának megkönnyítésére, akik a letelepedési helyüktől eltérő tagállamban tették le a járművezetői vizsgát, kívánatos a közösségi minta szerinti nemzeti vezetői engedély kölcsönös elismerése a tagállamok részéről az engedélyek cseréjének bárminemű kötelezettsége nélkül;

mivel ebben az irányban az első lépés megtételét a közösségi vezetői engedély bevezetéséről szóló, 1980. december 4-i 80/1263/EGK első tanácsi irányelv ( 4 ) jelentette, amely létrehozta a nemzeti vezetői engedély közösségi mintáját, és biztosította a nemzeti vezetői engedélyek kölcsönös elismerését a tagállamok részéről, továbbá lehetővé tette azon jogosultak vezetői engedélyeinek cseréjét, akik szokásos tartózkodási helyüket vagy munkahelyüket egyik tagállamból egy másikba helyezik át; mivel a megkezdett folyamatot folytatni kell;

mivel a nemzeti vezetői engedélynek a 80/1263/EGK irányelvvel létrehozott közösségi mintáját többek között a járműkategóriák és alkategóriák összehangolásának figyelembevétele, valamint az engedélyek Közösségen belüli és kívüli könnyebb érthetőségének érdekében ki kell igazítani;

mivel a közúti közlekedésbiztonság érdekében a vezetői engedély kiállítására vonatkozó minimumkövetelményeket rögzíteni kell;

mivel 80/1263/EGK irányelv 3. cikke kiköti, hogy az e cikkben említett járműkategóriák közösségen belüli általánosítására vonatkozó végső rendelkezéseket eltérés lehetősége nélkül kell elfogadni, csakúgy mint a vezetői engedélyek érvényességi feltételeit;

mivel rendelkezni kell az említett járműkategóriák további felosztásának lehetőségéről, különösen az ilyen járművek vezetéséhez való, a közúti közlekedésbiztonság szempontjait figyelembe vevő, fokozatos hozzáférés előmozdítása, valamint az egyes országokban kialakult helyzet figyelembevétele érdekében;

mivel különleges rendelkezéseket kell elfogadni annak érdekében, hogy a testi fogyatékos személyek számára könnyebb legyen a járművezetés;

mivel a 80/1263/EGK irányelv 10. cikke rendelkezik a járművezetői vizsgákra és a vezetői engedélyek kiadására vonatkozó szabályok részletesebb összehangolásáról; mivel ebből a célból meg kell határozni a gépi meghajtású járművek vezetésével kapcsolatos ismereteket, jártasságot és magatartást, és a vezetői vizsgát ezekre a koncepciókra kell alapozni, mivel újra kell fogalmazni az ilyen járművek vezetéséhez szükséges testi és szellemi alkalmassággal szemben támasztott minimumszabályokat;

mivel a 80/1263/EGK irányelv 8. cikkében foglalt rendelkezések és különösen a vezetői engedélyeknek a szokásos tartózkodási hely megváltoztatásától számított egy éven belüli kötelező cseréje akadályát képezi a személyek szabad mozgásának; mivel az európai integráció irányába mutató folyamat szempontjából ez megengedhetetlen;

mivel ezenkívül a közúti közlekedésbiztonsággal és forgalommal kapcsolatos okokból a tagállamoknak képesnek kell lenniük alkalmazni a vezetői engedélyek visszavonására, valamint ideiglenes és végleges bevonására vonatkozó nemzeti rendelkezéseiket minden olyan engedély jogosultjára, aki szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik azok területén,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

(1) A tagállamok ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban nemzeti vezetői engedélyt vezetnek be, az I. vagy Ia. mellékletben leírt közösségi mintának megfelelően. Azonban a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság 1997. december 31-ig továbbra is kiállíthatja a jelenlegi mintája szerinti vezetői engedélyeit.

(2) A tagállamok az általuk kiállított vezetői engedélyeket kölcsönösen elismerik.

(3) Ha egy érvényes nemzeti vezetői engedély jogosultja szokásos tartózkodási helyre tesz szert az engedélyt kiállító tagállamtól eltérő tagállamban, akkor a fogadó tagállam az engedélyek érvényességi idejéről, az orvosi vizsgálatokról és az adózási rendelkezésekről szóló saját nemzeti szabályait alkalmazhatja az engedély jogosultjára, és rávezetheti az engedélyre az igazgatási szempontból nélkülözhetetlen információkat.

2. cikk

(1) A közösségi minta szerinti vezetői engedély első oldalán látható embléma tartalmazza az engedélyt kiállító tagállam megkülönböztető jelét.

(2) A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést, hogy a vezetői engedélyek hamisításának veszélyét kizárják.

(3) A tagállamok, a Bizottság egyetértésével, az I. vagy Ia. mellékletben foglalt mintán mindazokat a kiigazításokat végrehajthatják, amelyek a vezetői engedélyek számítógépes feldolgozásához szükségesek.

3. cikk

(1) Az 1. cikkben előírt vezetői engedély az alábbi kategóriákba tartozó járművek vezetésére jogosít fel:

A kategória:

- motorkerékpárok oldalkocsival vagy anélkül;

B kategória:

- 3 500 ot meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű és a vezetői ülésen kívül legfeljebb nyolc ülőhellyel rendelkező gépkocsik; az ilyen kategóriába tartozó gépkocsikra rá lehet kapcsolni olyan pótkocsit, amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 750 kg-ot nem haladja meg,

- egy B kategóriájú vonójárműből és egy pótkocsiból álló járműszerelvény, ahol a szerelvény megengedett legnagyobb össztömege a 3 500 kg-ot nem haladhatja meg, és a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a vonójármű saját tömegét;

B + E kategória:

- egy B kategóriába tartozó vonójárműből és pótkocsiból álló járműszerelvény, ahol maga a szerelvény nem tartozik a B kategóriába;

C kategória:

- a D kategóriától eltérő gépkocsik, amelyek megengedett legnagyobb össztömege a 3 500 kg-ot meghaladja; az ilyen kategóriába tartozó gépkocsikhoz pótkocsit lehet kapcsolni, amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 750 kg-ot nem haladja meg;

C + E kategória:

- olyan járműszerelvény, amelyben a vonójármű a C kategóriába tartozik, és a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 750 kg-ot meghaladja;

D kategória:

- személyek szállítására szolgáló gépkocsik, amelyek a vezetői ülésen kívül nyolcnál több ülőhellyel rendelkeznek; az ilyen kategóriába tartozó gépkocsikhoz hozzá lehet kapcsolni egy pótkocsit, amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 750 kg-ot nem haladja meg;

D + E kategória:

- olyan járműszerelvény, amelyben a vonójármű a D kategóriába tartozik, és a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 750 kg-ot meghaladja.

(2) Az A, B, B+E, C, C+E, D és D+E kategóriákon belül az alábbi alkategóriákba tartozó járművek vezetésére feljogosító egyedi vezetői engedély állítható ki:

A1 alkategória:

- kismotorkerékpárok, amelyek hengerűrtartalma a 125 cm3-t és a teljesítménye a 11 kW-ot nem haladja meg;

B1 alkategória:

- három- és négykerekű gépi meghajtású járművek;

C1 alkategória:

- a D kategóriától eltérő gépkocsik, amelyek megengedett legnagyobb össztömege a 3 500 kg-ot meghaladja, de 7 500 kg-nál kisebb; az ilyen alkategóriába tartozó gépkocsikra pótkocsit lehet kapcsolni, amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 750 kg-ot nem haladja meg;

C1 + E alkategória:

- járműszerelvény, amelyben a vonójármű a C1 alkategóriába tartozik és a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 750 kg-ot meghaladja, feltéve hogy e járműszerelvény megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a 12 000 kg-ot, és a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a vonójármű saját tömegét;

D1 alkategória:

- személyek szállítására szolgáló gépkocsik a vezetői ülésen kívül nyolcnál több, de 16-nál kevesebb ülőhellyel; az ilyen alkategóriába tartozó gépkocsikra rá lehet kapcsolni azt a pótkocsit, amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 750 kg-ot nem haladja meg;

D1 +E alkategória:

- járműszerelvény, amelyben a vonójármű a D1 alkategóriába tartozik, és a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 750 kg-ot meghaladja, feltéve hogy:

- először, e járműszerelvény megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a 12 000 kg-ot, és a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a vonójármű saját tömegét,

- másodszor, a pótkocsit nem használják személyszállításra.

3. E cikk alkalmazásában:

- a "gépi meghajtású jármű" az az önjáró jármű, amelyet az úton saját motorja mozgat, a síneken közlekedő járművek kivételével,

- a "háromkerekű" és "négykerekű" az a B kategóriába tartozó olyan három- és négykerekű gépi meghajtású jármű, amelynek legnagyobb tervezési sebessége az 45 km/h -t meghaladja vagy amely 50 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú, szikragyújtásos belsőégésű motorral, vagy bármely más ezzel egyenértékű teljesítményt biztosító motorral rendelkezik. A saját tömeg nem haladhatja meg az 550 kg-ot. Az elektromos árammal meghajtott járművek saját tömegébe az akkumulátortelep tömege nem számít bele.

- A tagállamok a saját tömeg vonatkozásában alacsonyabb értékeket, valamint más szabályokat is megállapíthatnak, mint a legnagyobb hengerűrtartalom vagy teljesítmény.

- a "motorkerékpár" bármely olyan kétkerekű, oldalkocsis vagy oldalkocsi nélküli jármű, amely több mint 50 cm3 hengerűrtartalmú motorral rendelkezik, amennyiben az belső égésű motor, illetve legnagyobb tervezési sebessége a 45 km/h-t meghaladja,

- a "gépkocsi" az a gépi meghajtású jármű, a motorkerékpár kivételével, amelyet rendes körülmények között személyszállításra vagy árufuvarozásra, illetve a közúti forgalomban személyszállításra vagy árufuvarozásra szolgáló járművek vontatására használnak. Ez a kifejezés magában foglalja a trolibuszokat, vagyis azokat a sínhez nem kötött járműveket, amelyek energiájukat elektromos vezeték útján kapják. A mezőgazdasági és erdészeti vontatókat nem tartalmazza,

- a "mezőgazdasági és erdészeti vontató" az a kerekeken vagy lánctalpakon mozgó, legalább kéttengelyes gépi meghajtású jármű, amely alapvető szerepe a vontató erején alapszik, amely különösképpen mezőgazdasági vagy erdészeti üzemeltetésre szolgáló egyes eszközök, gépek vagy pótkocsik vontatására, tolására, hordására vagy működtetésére tervezett, és amely közúti forgalomban való használata a személyszállításban vagy árufuvarozásban, illetve személyszállításra vagy árufuvarozásra rendelt járművek vontatásában csak másodlagos szerepet tölt be.

(4) A tagállamok a Bizottsággal folytatott konzultációt követően, amennyiben alacsonyabb sebességhatárt állapítanak meg, eltérhetnek a (3) bekezdés második és harmadik francia bekezdésében említett sebességhatároktól, feltéve hogy ezt a vezetői engedélyre is rávezetik.

(5) Az A1 alkategóriára vonatkozóan a tagállamok további korlátozó szabályokat is kiköthetnek.

(6) A tagállamok, a Bizottság egyetértésével, kivonhatják a gépi meghajtású járművek egyes sajátos típusait e cikk alkalmazási köréből, pl. a rokkantak számára készülő különleges járműveket.

4. cikk

(1) A vezetői engedélyeknek fel kell tüntetniük azokat a feltételeket, amelyek alapján a vezető vezetésre jogosult.

(2) Amennyiben testi fogyatékosság miatt a vezetés csak bizonyos járműtípusokon, vagy erre a célra átalakított járműveken engedélyezett, úgy a 7. cikk szerinti vezetői jártasság és magatartás tekintetében ilyen járműben kell vizsgát tenni.

5. cikk

(1) A vezetői engedélyek kiadását az alábbi feltételekhez kell kötni:

a) a C és D kategóriába tartozó járművekre vonatkozó vezetői engedélyek csak azoknak a személyeknek adhatók ki, akik már jogosultak a B kategóriájú járművek vezetésére;

b) a B+E, C+E és D+E kategóriájú járművekre vonatkozó vezetői engedélyek csak azoknak a személyeknek adhatók ki, akik már jogosultak a B, C, illetve D kategóriájú járművek vezetésére.

(2) A vezetői engedélyek érvényességének meghatározása az alábbiak szerint történik:

a) a C+E vagy a D+E kategóriákra megadott engedélyek érvényesek a B+E kategóriába tartozó járműszerelvényekre is;

b) a C+E kategóriákra megadott engedélyek mindaddig érvényesek a D+E kategóriára is, amíg azok jogosultjai a D kategóriába tartozó járművek vezetésére is jogosultak.

(3) A tagállamok a területükön való járművezetéshez az alábbi egyenértékűségeket adhatják meg:

a) a három- és négykerekű gépi meghajtású járművekre az A vagy A1 kategóriára vonatkozó engedélyt;

b) a kismotorkerékpárokra a B kategóriára vonatkozó engedélyt.

(4) A tagállamok, a Bizottsággal folytatott konzultációt követően, területükön engedélyezhetik:

a) a D1 kategóriába tartozó (a vezetői ülésen kívül legfeljebb 16 üléssel rendelkező, 3 500 kg megengedett legnagyobb össztömegű, kivéve a rokkant utasok szállítására szolgáló felszerelést) járművek vezetését 21 évesnél idősebb, már legalább két évvel korábban megszerzett B kategóriás engedéllyel rendelkező személyeknek, feltéve hogy a járműveket nem kereskedelmi tevékenységet végző intézmények szociális célokra használják és a vezető önkéntes alapon nyújtja szolgáltatásait;

b) 3 500 kg feletti megengedett legnagyobb össztömeggel rendelkező jármű vezetését 21 évesnél idősebb, legalább két évvel korábban szerzett B kategóriás engedéllyel rendelkező személynek, feltéve hogy a jármű fő rendeltetése, hogy azt álló helyzetben oktatási, illetve szabadidős célra használják, illetve azokat nem kereskedelmi tevékenységet végző intézmények szociális célokra használják, és a járműveket úgy alakították át, hogy azok nem használhatóak fel kilencnél több személy szállítására vagy kizárólag a rendeltetési céljaikat szolgáló árukon kívül más áruk fuvarozására.

6. cikk

(1) A vezetői engedélyek kiadásának minimális életkori feltételei a következők:

a) 16. életév:

- A1 alkategóriánál,

- B1 alkategóriánál;

b) 18. életév:

- az A kategóriánál; azonban a 25 kW-ot meghaladó teljesítményű, illetve 0,16 kW/kg-ot meghaladó teljesítmény/tömeg hányadossal rendelkező (vagy 0,16 kW/kg-ot meghaladó teljesítmény/tömeg hányadossal rendelkező oldalkocsival ellátott) motorkerékpárok vezetésének engedélyezése a fentiekben az A kategóriájú engedélynél előírtaknál kisebb értékekkel rendelkező motorkerékpáron szerzett legalább kétéves gyakorlathoz kötött; e korábbi gyakorlattal kapcsolatos követelménytől el lehet tekinteni, ha a jelölt legalább 21. életévét betöltötte és külön vizsgát tett vezetői jártasságáról és magatartásáról,

- a B és a B+E kategóriákra,

- a C, C+E kategóriákra és a C1 és C1 +E alkategóriákra a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló, 1985. december 20-i 3820/85/EGK tanácsi rendeletnek az ilyen járművek vezetésére vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül ( 5 );

c) 21. életév:

- a D és D+E kategóriákra és D és D1 +E alkategóriákra, a 3820/85/EGK rendelet ilyen járművek vezetésére vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül.

(2) A tagállamok eltérhetnek az A, B és B+E kategóriákra meghatározott minimális életkori feltételektől, és a 17. életévtől kezdődően kiadhatnak ilyen vezetői engedélyeket, kivéve az (1) bekezdés b) pontjának első francia bekezdésében foglalt utolsó mondat szerinti, A kategóriára meghatározott rendelkezések esetén.

(3) A tagállamok megtagadhatják az olyan vezetői engedélyek érvényességének elismerését a területükön, amelyeket 18 év alatti vezetőknek adtak ki.

7. cikk

(1) Vezetői engedélyt ezenkívül csak azoknak a kérelmezőknek adhatnak ki:

a) akik jártassági és magatartási, valamint elméleti vizsgát tettek, valamint megfeleltek az egészségügyi követelményeknek a II. és III. melléklet rendelkezéseivel összhangban;

b) akiknek szokásos tartózkodási helye annak a tagállamnak a területén található, amelyik a vezetői engedélyt kiadja vagy aki bizonyítani tudja, hogy tanulmányi céllal ott töltött legalább hat hónapot.

(2) A Tanács által e tekintetben elfogadandó rendelkezések sérelme nélkül, minden egyes tagállam fenntartja magának a jogot arra, hogy a nemzeti követelmények alapján határozza meg az általa kiadott vezetői engedélyek érvényességi időtartamát.

(3) A tagállamok, a Bizottság egyetértésével, eltérhetnek a III. melléklet rendelkezéseitől, ha az ilyen eltérések összeegyeztethetők az orvostudomány fejlődésével és az említett mellékletben rögzített alapelvekkel.

(4) A nemzeti büntetőjogi és a rendőrségre vonatkozó jogszabályok sérelme nélkül, a tagállamok, a Bizottsággal folytatott konzultációt követően, az irányelvben említettektől eltérő feltételekre vonatkozó nemzeti jogszabályaik rendelkezéseit alkalmazhatják a vezetői engedély kiadására.

(5) Senki nem rendelkezhet több, mint egy tagállam által kiállított vezetői engedéllyel.

7a. cikk

(1) Az I. és Ia. mellékletekben meghatározott harmonizált közösségi kódok bontása a 7b. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően történik, különös tekintettel a 04, 05, 44 és 55 kódokra.

Ezen eljárás akkor is alkalmazandó, amikor arról kell döntést hozni, hogy szükséges-e a harmonizált közösségi kódok albontásai alkalmazásának kötelezővé tétele.

(2) Azokat a módosításokat, amelyek az I. és Ia. melléklet harmonizált kódokat érintő, valamint a II. és III. melléklet tudományos és műszaki fejlődésre vonatkozó részeinek kiigazításához szükségesek, a 7b. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

7b. cikk

(1) A Bizottságot a vezetői engedélyekkel foglalkozó bizottság (a továbbiakban: a bizottság) segíti.

(2) Az e cikkre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat ( 6 ) 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időtartam három hónap.

(3) A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

8. cikk

(1) Amennyiben valamelyik tagállam által kiállított érvényes nemzeti vezetői engedély jogosultja egy másik tagállamban tesz szert szokásos tartózkodási helyre, kérheti vezetői engedélyének lecserélését azzal egyenértékű engedélyre; a cserét végző tagállamra tartozik, ha szükséges, annak az ellenőrzése, hogy a benyújtott engedély valóban érvényes-e még.

(2) A büntetőjogi és a rendőrségi jogszabályok területiségére vonatkozó alapelvre is figyelemmel a szokásos tartózkodási hely szerinti tagállam a vezetés jogának korlátozására, felfüggesztésére, valamint visszavonására vagy megszüntetésére vonatkozó nemzeti rendelkezéseit alkalmazhatja egy másik tagállam által kiállított vezetői engedély jogosultjára, és szükség esetén e célból lecserélheti az engedélyt.

(3) A cserét végrehajtó tagállam visszaküldi a régi vezetői engedélyt a kiállító tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságához, és eljárását megindokolja.

(4) Egy tagállam megtagadhatja egy másik tagállam által olyan személy részére kiállított vezetői engedély érvényességének elismerését, akivel szemben az előbbi állam területén a (2) bekezdésben említett egyik intézkedést alkalmazták.

Egy tagállam hasonlóképpen megtagadhatja a vezetői engedély kiállítását olyan kérelmező részére, akivel szemben ilyen intézkedést alkalmaztak egy másik tagállamban.

(5) Annak a vezetői engedélynek a cseréjét, amelyik pl. elveszett, vagy amelyet elloptak, annak a tagállamnak a hatáskörrel rendelkező hatóságától lehet kérni, ahol a jogosult szokásos tartózkodási helye található; e hatóságok a cserét a rendelkezésükre álló információ, vagy indokolt esetben, az eredeti engedélyt kiállító tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságától kapott igazolás alapján végzik.

(6) Ha egy tagállam egy harmadik ország által kiadott vezetői engedélyt cserél le egy közösségi minta szerinti vezetői engedélyre, akkor az ilyen cserét, miként minden további megújítást vagy cserét is, ez utóbbi államban nyilvántartásba veszik.

Ilyen cserére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a harmadik ország által kiállított engedélyt a cserét végző tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságánál benyújtották. Amennyiben az ilyen engedély jogosultja szokásos tartózkodási helyét egy másik tagállamba helyezi át, ez utóbbinak nem kell alkalmaznia az 1. cikk (2) bekezdésében foglaltakat.

9. cikk

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában "szokásos" tartózkodási hely az a hely, ahol az adott személy általában él, vagyis ahol egy naptári évben legalább 185 napot tölt, személyes és foglalkozásával összefüggő kötöttségei miatt, vagy foglalkozási kötöttségekkel nem rendelkező személy esetén, olyan személyes kötöttségei miatt, amelyek szoros kapcsolatra utalnak az adott személy és azon hely között, ahol él.

Mindazonáltal azon személy esetében, akinek a foglalkozással kapcsolatos, illetve személyes kötöttségei eltérő helyekhez kapcsolódnak, és ennek következtében felváltva két vagy több tagállamban található különböző helyeken él, a szokásos tartózkodási helynek a személyes kötődések szerinti tagállamot kell tekinteni, feltéve hogy az ilyen személy rendszeresen visszatér oda. Ez utóbbi feltételnek nem kell teljesülnie, ha a személy egy meghatározott időtartamra szóló feladat végrehajtása céljából él valamely tagállamban. Az egyetemi, illetve iskolai tanulmányok nem jelentik a szokásos tartózkodási hely áthelyezését.

10. cikk

A Bizottság egyetértésével, a tagállamok megfeleltetik egymásnak az irányelv végrehajtása előtt kiadott és a 3. cikkben meghatározott engedélykategóriákat.

A tagállamok a Bizottság egyetértésével a 8. cikk (4), (5) és (6) bekezdéseinek végrehajtása céljából kiigazításokat hajthatnak végre nemzeti jogszabályaikon.

11. cikk

A Tanács, a Bizottság javaslata alapján, az irányelv hatálybalépését követő öt év elteltével felülvizsgálja a 3. cikkel összhangban kialakított alkategóriákra vonatkozó nemzeti rendelkezéseket, tekintettel azok lehetséges összehangolására vagy megszüntetésére.

12. cikk

(1) A tagállamok, a Bizottsággal folytatott konzultációt követően, 1994. július 1-jéig elfogadják azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 1996. július 1-jétől megfeleljenek.

(2) Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(3) A tagállamok segítik egymást ennek az irányelvnek a végrehajtásában, és szükség esetén információcserét folytatnak az általuk nyilvántartott engedélyekről.

13. cikk

A 80/1263/EGK irányelv 1996. július 1-jén hatályát veszti.

14. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

A KÖZÖSSÉGI VEZETŐI ENGEDÉLYEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

1. A közösségi minta szerinti vezetői engedély színe rózsaszínű és befoglaló méretei a következők:

-

magasság : 106 mm,

-

szélesség : 222 mm.

2. Az engedély hat oldalból áll: Az 1. oldal a következőket tartalmazza: - az engedélyt kiállító tagállam megkülönböztető jele, - az engedélyt kiállító tagállam megnevezése (tetszőleges), - az engedélyt kibocsátó tagállam megkülönböztető jele, amely jelek a következők: - B : Belgium BG : Bulgária CZ : Cseh Köztársaság DK : Dánia D : Németország EST : Észtország GR : Görögország E : Spanyolország F : Franciaország IRL : Írország I : Olaszország CY : Ciprus LV : Lettország LT : Litvánia L : Luxemburg H : Magyarország M : Málta NL : Hollandia A : Ausztria PL : Lengyelország P : Portugália RO : Románia SLO : Szlovénia SK : Szlovákia FIN : Finnország S : Svédország UK : Egyesült Királyság, - a "Vezetői engedély" szavak az engedélyt kiállító tagállam hivatalos nyelvén vagy nyelvein nyomtatott nagybetűvel; ezt követően megfelelő helyközt hagyva az Európai Közösségek más nyelvein nyomtatott kisbetűvel, - az "Európai Közösségi Minta" szavak az engedélyt kiállító tagállam hivatalos nyelvén vagy nyelvein nyomtatva; A 2 oldal a következőket tartalmazza: 1. a jogosult családi neve; 2. a jogosult utónevei; 3. a jogosult születési ideje és helye; 4. az engedélyt kiállító illetékes hatóság megnevezése (feltüntetve a kiállítás helyét és időpontját, valamint a hatóság pecsétjét); 5. a vezetői engedély száma; 6. a jogosult fényképe; 7. a jogosult aláírása; 8. állandó lakóhely vagy levelezési cím (tetszőlegesen); A 3. és 4. oldal a következőket tartalmazza: a jármű (al)kategóriák, az adott (al)kategóriára kiadott engedély kiállításának időpontja, érvényességi ideje, a hatóság pecsétje, az adott (al)kategóriára vonatkozó további információk, illetve korlátozások kódolt formában. A tagállamok nemzeti jogszabályaiban nem részletezett alkategóriákat az adott tagállamnak nem szükséges feltüntetnie a vezetői engedélyben. A 4. oldalon használt kódok jelentése a következő: 01-99 kódok : harmonizált közösségi kódok JÁRMŰVEZETŐ (Egészségügyi okok) 01. Látáskorrekció, illetve -védelem 01.01 Szemüveg 01.02 Kontaktlencse 01.03 Védőszemüveg 01.04 Átlátszatlan lencse 01.05 Szem letakarása 01.06 Szemüveg vagy kontaktlencse 02. Hallókészülék/kommunikációt segítő készülék 02.01 Hallókészülék egy fülhöz 02.02 Hallókészülék két fülhöz 03. Művégtag/merevített végtag 03.01 Felső végtagprotézis/merevített felső végtag 03.02 Alsó végtagprotézis/merevített alsó végtag 05. Korlátozott használat (alkód használata kötelező, a vezetés egészségügyi okok miatt korlátozott) 05.01 Nappali vezetésre korlátozott (például: az egy órával napkelte utáni és az egy órával napnyugta előtti időpontok között) 05.02 A vezetői engedély jogosultjának lakóhelye körüli ... km-es sugarú körön, illetve ... városon/régión belüli vezetésre korlátozott 05.03 Utasok nélküli vezetés 05.04 Legfeljebb ... km/h sebességű vezetésre korlátozott 05.05 Vezetés kizárólag vezetői engedéllyel rendelkező személy jelenlétében 05.06 Pótkocsi nélkül 05.07 Autópályán a vezetés nem engedélyezett 05.08 Tilos az alkoholfogyasztás JÁRMŰMÓDOSÍTÁSOK 10. Átalakított erőátvitel 10.01 Kézi sebességváltó 10.02 Tengelykapcsoló-pedál (vagy A és A1 kategória esetében kézzel működtetett sebességváltókar) nélküli járművek 10.03 Elektronikus sebességváltó 10.04 Átalakított sebességváltókar 10.05 Szekunder sebességváltóház nélkül 15. Átalakított tengelykapcsoló 15.01 Átalakított tengelykapcsoló-pedál 15.02 Kézi tengelykapcsoló 15.03 Automata tengelykapcsoló 15.04 Válaszfal kialakítása a tengelykapcsoló-pedál előtt, behajtható/leszerelhető tengelykapcsoló-pedál 20. Átalakított fékrendszerek 20.01 Átalakított fékpedál 20.02 Megnagyobbított fékpedál 20.03 Bal lábbal működtethető fékpedál 20.04 Talppal működtethető fékpedál 20.05 Döntött fékpedál 20.06 Kézi (átalakított) üzemi fék 20.07 Megerősített üzemi fék maximális használata 20.08 Az üzemi fékbe beépített vészfék maximális használata 20.09 Átalakított kézifék 20.10 Elektromosan működtetett kézifék 20.11 (Átalakított) lábbal működtetett kézifék 20.12 Válaszfal kialakítása a fékpedál előtt, behajtható/leszerelhető fékpedál 20.13 Térddel működtetett fék 20.14 Elektromosan működtetett üzemi fék 25. Átalakított gázadagoló rendszerek 25.01 Átalakított gázpedál 25.02 Talppal működtetett gázpedál 25.03 Döntött gázpedál 25.04 Kézi gázadagoló 25.05 Térdnél elhelyezett gázpedál 25.06 Rásegítővel működtetett gázadagoló (elektronikus, pneumatikus stb.) 25.07 Gázpedál a fékpedál bal oldalán 25.08 Bal oldali gázpedál 25.09 Válaszfal kialakítása a gázpedál előtt, behajtható/leszerelhető gázpedál 30. Módosított kombinált fékező- és gázadagoló rendszerek 30.01 Párhuzamos pedálok 30.02 Azonos (vagy közel azonos) magasságban elhelyezett pedálok 30.03 Elcsúsztatható gáz- és fékpedál 30.04 Elcsúsztatható és merevítővel rendelkező gáz- és fékpedál 30.05 Behajtható/leszerelhető gáz- és fékpedál 30.06 Megemelt padló 30.07 Válaszfal kialakítása a fékpedál oldalán 30.08 Válaszfal kialakítása a művégtag számára a fékpedál oldalán 30.09 Válaszfal kialakítása a gáz- és a fékpedál előtt 30.10 Sarok-láb támasz 30.11 Elektromosan működtetett gáz- és fékpedál 35. Átalakított kezelőgombok 35.01 A kormányzásra és a jármű irányítására gyakorolt negatív kihatás nélkül működtethető kezelőelemek 35.02 A kormánykerék és kiegészítői (fogógomb, fogóvilla stb.) elengedése nélkül működtethető kezelőelemek 35.03 A kormánykerék és kiegészítői (fogógomb, fogóvilla stb.) bal kézzel való elengedése nélkül működtethető kezelőelemek 35.04 A kormánykerék és kiegészítői (fogógomb, fogóvilla stb.) jobb kézzel való elengedése nélkül működtethető kezelőelemek 35.05 A kormánykerék és kiegészítői (fogógomb, fogóvilla stb.), valamint a kombinált gázadagoló és fékezőszerkezetek elengedése nélkül működtethető kezelőelemek 40. Átalakított kormány 40.01 Alapkivitelű rásegítéses kormány 40.02 Megerősített rásegítéses kormány 40.03 Kormányzás tartalék rendszerrel 40.04 Meghosszabbított kormányoszlop 40.05 Átalakított kormánykerék (nagyobb és/vagy vastagabb kormánykerékrész, csökkentett átmérőjű kormánykerék stb.) 40.06 Döntött kormánykerék 40.07 Függőleges kormánykerék 40.08 Vízszintes kormánykerék 40.09 Lábbal működtetett meghajtás 40.10 Alternatív átalakított kormányzás (kormánybot stb.) 40.11 Fogógomb a kormánykeréken 40.12 Kézmerevítő a kormánykeréken 40.13 Ínrögzítéses (csonthoz) merevítővel 42. Módosított visszapillantó tükör (tükrök) 42.01 (Bal vagy) jobb oldali külső visszapillantó tükör 42.02 Külső visszapillantó tükör a sárhányón 42.03 A forgalom követését lehetővé tevő belső kiegészítő visszapillantó tükör 42.04 Belső panoráma visszapillantó tükör 42.05 Holttérellenőrző visszapillantó tükör 42.06 Elektromosan működtetett külső visszapillantó tükör (tükrök) 43. Átalakított vezetőülés 43.01 Megfelelő kitekintési magasságban, a kormánykeréktől és a pedáltól normál távolságban elhelyezett vezetőülés 43.02 A test alakjához igazított vezetőülés 43.03 A megfelelő ülésstabilitás érdekében oldaltámasszal ellátott vezetőülés 43.04 Kartámasszal ellátott vezetőülés 43.05 A vezetőülés csúsztathatóságának megnövelése 43.06 Biztonsági öv átalakítása 43.07 Hám típusú biztonsági öv 44. Motorkerékpárok módosításai (alkód használata kötelező) 44.01 Egyfajta üzemeltetésű fék 44.02 (Átalakított) kézi működtetésű fék (első kerék) 44.03 (Átalakított) lábműködtetésű fék (hátsó kerék) 44.04 (Átalakított) kézi gázadagoló 44.05 (Átalakított) kézi sebességváltó és kézi tengelykapcsoló 44.06 (Átalakított) visszapillantó tükör (tükrök) 44.07 (Átalakított) jelző berendezések (irányjelzők, féklámpa...) 44.08 Olyan ülésmagasság, amely lehetővé teszi a vezető számára, hogy ülő testhelyzetben egyszerre mindkét lábát letegye az úttestre 45. Kizárólag oldalkocsis motorkerékpár 50. Meghatározott járműre/alvázszámra (jármű azonosító számra) korlátozva 51. Meghatározott járműre/alvázszámra (jármű rendszámra) korlátozva IGAZGATÁSI KÉRDÉSEK 70. A(z) ... számú, ... által kiállított engedély cseréje (harmadik ország esetében az EU/ENSZ megkülönböztető jelzés is, pl.: 70.0123456789.NL) 71. A(z) ... számú engedély másodpéldánya (harmadik ország esetében az EU/ENSZ megkülönböztető jelzés is, pl.: 71.987654321.HR) 72. A kategóriájú járművekre korlátozva, amelyek maximális hengerűrtartalma 125 cm3 és maximális teljesítménye 11 kW (A1) 73. B kategóriájú három- vagy négykerekű gépi meghajtású járművekre korlátozva (B1) 74. C kategóriájú járművekre korlátozva, amelyek megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a 7 500 kg-ot (C1) 75. D kategóriájú járművekre korlátozva, amelyekben - a vezetőülést kivéve - legfeljebb 16 ülés található (D1) 76. C kategóriájú járművekre korlátozva, amelynek megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a 7 500 kg-ot (C1), amelyhez olyan pótkocsi kapcsolható, amelynek megengedett legnagyobb össztömege meghaladja a 750 kg-ot, feltéve hogy az így kialakított járműszerelvény legnagyobb össztömege nem haladja meg a 12 000 kg-ot, és feltéve hogy a pótkocsi legnagyobb megengedett össztömege nem haladja meg a vonójármű saját tömegét (C1 + E) 77. D kategóriájú járművekre korlátozva, amelyekben - a vezetőülést kivéve - legfeljebb 16 ülés található (D1), amelyhez olyan pótkocsi kapcsolható, amelynek megengedett legnagyobb össztömege meghaladja a 750 kg-ot, feltéve ha a) az így kialakított járműszerelvény megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a 12 000 kg-ot és ha a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a vonójármű saját tömegét; és b) a pótkocsit nem használják utasok szállítására (D1 + E) 78. Csak tengelykapcsoló-pedál (vagy A és A1 kategória esetében kézzel működtetett sebességváltókar) nélküli járművekre érvényes 79. (...) A zárójelben megjelölt tulajdonságokkal rendelkező járművekre korlátozva, az irányelv 10. cikke első bekezdésének alkalmazásával összefüggésben 90.01 : balra 90.02 : jobbra 90.03 : bal 90.04 : jobb 90.05 : kézi 90.06 : láb 90.07 : használható 95. A 3. cikkben előírt szakmai alkalmassági kötelezettségnek megfelelő SZAB-bal rendelkező gépjárművezető, ...-ig (pl.: 95. 01.01.2012), 100-tól felfelé : nemzeti kódok, amelyek csak annak az államnak a területén jogosítanak fel vezetésre, amelyikben az engedélyt kiállították. Az egyes kategóriákra vonatkozó engedély első kiadásának időpontját a későbbi pótlás vagy csere esetén át kell vezetni a 3. oldalra; Az 5. oldal az alábbi információkat tartalmazhatja: - valamennyi időszak, amikor a vezetői engedélyt ideiglenesen bevonták, - a szokásos tartózkodási hely szerinti állam területén elkövetett olyan súlyos jogsértések, amelyeket figyelembe vesznek az ezen államban hatályos, a járművezetők megfigyelésére vonatkozó rendszer keretében; A 6. oldal a következőket tartalmazza: - egyenértékűség vagy ebben az irányelvben nem szereplő járműkategóriák alapján egy tagállam által a területére korlátozottan adott érvényesség (a kiállítás időpontjainak és az érvényesség tartamának a feltüntetésével), - a jogosult szokásos tartózkodási helyében bekövetkező változások (esetleges) bevezetésére fenntartott hely.

3.

Az 1. oldalon kívül a többi oldalon a bejegyzések nyelve az engedélyt kiállító tagállam hivatalos nyelve (nyelvei).

Annak a tagállamnak, amely a bejegyzéseket az itt felsorolt bolgár, spanyol, cseh, dán, német, észt, görög, angol, francia, olasz, lett, litván, magyar, máltai, holland, lengyel, portugál, román, szlovák, szlovén, finn vagy svéd nyelveken kívül valamely más nemzeti nyelven kívánja megszövegezni, e melléklet egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül olyan kétnyelvű engedélyt kell készítenie, amelyben a fenti nyelvek egyikét használja.

4.

Ha az egyik tagállamban kiállított vezetői engedély jogosultja egy másik tagállamba helyezi át szokásos tartózkodási helyét, akkor az utóbbi állam feltüntetheti a következőket:

- lakóhely változása(i) a 6. oldalon,

- igazgatási szempontból lényeges információk, pl. az állam területén elkövetett súlyos jogsértések, az 5. oldalon,

feltéve hogy az állam azokban az engedélyekben is feltünteti ezeket az információkat, amelyeket maga állít ki, és ehhez megfelelő hely áll rendelkezésre.

A melléklet 2. pontjától eltérően, az ennek az irányelvnek az elfogadásától számított maximum 10 éven keresztül az Egyesült Királyságban kiadott vezetői engedélyekben nem kell elhelyezni a jogosult fényképét.

KÖZÖSSÉGI VEZETŐIENGEDÉLY-MINTA

KÖZÖSSÉGI ENGEDÉLYMINTA: BELGA ENGEDÉLY

(tájékoztatásul)

Ia. MELLÉKLET

A KÖZÖSSÉGI VEZETŐIENGEDÉLY-MINTÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

(Az I. mellékletben leírt minta változata)

1.

A vezetői engedély közösségi mintakártyájának fizikai jellemzői megfelelnek az ISO 7810 és az ISO 7816-1 szabványnak.

A vezetői engedélyek jellemzőinek vizsgálati módja az ISO 10373 szabványnak megfelelően történik annak igazolására, hogy a nemzetközi szabványokkal összhangban vannak-e.

2. Az engedély kétoldalas. Az első oldalon a következők szerepelnek: a) a vezetői engedély kifejezés nyomtatott nagybetűkkel az engedélyt kiállító tagállam hivatalos nyelvén vagy nyelvein; b) az engedélyt kiállító tagállam neve (választható); c) az engedélyt kibocsátó tagállam megkülönböztető jele kék téglalapban negatív nyomással, 12 sárga csillaggal körülvéve; a megkülönböztető jelek a következők: B : Belgium BG : Bulgária CZ : Cseh Köztársaság DK : Dánia D : Németország EST : Észtország GR : Görögország E : Spanyolország F : Franciaország IRL : Írország I : Olaszország CY : Ciprus LV : Lettország LT : Litvánia L : Luxemburg H : Magyarország M : Málta NL : Hollandia A : Ausztria PL : Lengyelország P : Portugália RO : Románia SLO : Szlovénia SK : Szlovákia FIN : Finnország S : Svédország UK : Egyesült Királyság; d) a kiállított engedély egyedi adatai, az alábbiak szerint számozva: 1. a jogosult családi neve; 2. a jogosult utónevei; 3. születési idő és hely; 4. a) az engedély kiállításának időpontja; b) az engedély lejáratának időpontja, vagy ha az engedély korlátlan ideig érvényes, gondolatjel; c) a kiállító hatóság neve (a 2. oldalra is nyomtatható); d) igazgatási célból az 5. rovatban szereplőtől különböző szám (tetszőlegesen); 5. az engedély száma; 6. a jogosult fényképe; 7. a jogosult aláírása; 8. állandó lakóhely vagy levelezési cím (tetszőlegesen); 9. a jármű(vek) (al)kategóriája/kategóriái, amelye(ke)t a jogosult vezethet (a nemzeti kategóriák másképpen nyomtatandók, mint a harmonizált kategóriák); e) Az "Európai Közösségek modell" szavak az engedélyt kibocsátó tagállam nyelvén vagy nyelvein és a "Vezetői engedély" szavak a Közösség többi nyelvén, rózsaszínnel nyomtatva, ami az engedély hátterét adja: Свидетелство за управление на МПС Permiso de Conducción Řidičský průkaz Kørekort Führerschein Juhiluba Άδεια Οδήγησης Driving Licence Permis de conduire Ceadúnas Tiomána Patente di guida Vadītāja apliecība Vairuotojo pažymėjimas Vezetői engedély Liċenzja tas-Sewqan Rijbewijs Prawo Jazdy Carta de Condução Permis de conducere Vodičský preukaz Vozniško dovoljenje Ajokortti Körkort; f) A színek megnevezése: - kék : pantone reflex blue, - sárga : pantone yellow. A második oldalon a következők szerepelnek: a) 9. a jármű(vek) (al)kategóriája/kategóriái, amelye(ke)t a jogosult vezethet (a nemzeti kategóriák másképpen nyomtatandók, mint a harmonizált kategóriák); 10. az (al)kategóriára vonatkozó engedély első kiadásának időpontja (ezt az időpontot az új engedélyen is meg kell ismételni későbbi pótlás vagy csere esetén); 11. az adott (al)kategóriára vonatkozó engedély lejáratának időpontja; 12. az érintett (al)kategóriával szembeni további korlátozás(ok) kód formájában. A kódok a következők: 01-99 kódok : harmonizált közösségi kódok JÁRMŰVEZETŐ (Egészségügyi okok) 01. Látáskorrekció, illetve -védelem 01.01 Szemüveg 01.02 Kontaktlencse 01.03 Védőszemüveg 01.04 Átlátszatlan lencse 01.05 Szem letakarása 01.06 Szemüveg vagy kontaktlencse 02. Hallókészülék/kommunikációt segítő készülék 02.01 Hallókészülék egy fülhöz 02.02 Hallókészülék két fülhöz 03. Művégtag/merevített végtag 03.01 Felső végtagprotézis/merevített felső végtag 03.02 Alsó végtagprotézis/merevített alsó végtag 05. Korlátozott használat (alkód használata kötelező, a vezetés egészségügyi okok miatt korlátozott) 05.01 Nappali vezetésre korlátozott (például: az egy órával napkelte utáni és az egy órával napnyugta előtti időpontok között) 05.02 A vezetői engedély jogosultjának lakóhelye körüli ... km-es sugarú körön, illetve ... városon/régión belüli vezetésre korlátozott 05.03 Utasok nélküli vezetés 05.04 Legfeljebb ... km/h sebességű vezetésre korlátozott 05.05 Vezetés kizárólag vezetői engedéllyel rendelkező személy jelenlétében 05.06 Pótkocsi nélkül 05.07 Autópályán a vezetés nem engedélyezett 05.08 Tilos az alkoholfogyasztás JÁRMŰMÓDOSÍTÁSOK 10. Átalakított erőátvitel 10.01 Kézi sebességváltó 10.02 Tengelykapcsoló-pedál (vagy A és A1 kategória esetében kézzel működtetett sebességváltókar) nélküli járművek 10.03 Elektronikus sebességváltó 10.04 Átalakított sebességváltókar 10.05 Szekunder sebességváltóház nélkül 15. Átalakított tengelykapcsoló 15.01 Átalakított tengelykapcsoló-pedál 15.02 Kézi tengelykapcsoló 15.03 Automata tengelykapcsoló 15.04 Válaszfal kialakítása a tengelykapcsoló-pedál előtt, behajtható/leszerelhető tengelykapcsoló-pedál 20. Átalakított fékrendszerek 20.01 Átalakított fékpedál 20.02 Megnagyobbított fékpedál 20.03 Bal lábbal működtethető fékpedál 20.04 Talppal működtethető fékpedál 20.05 Döntött fékpedál 20.06 Kézi (átalakított) üzemi fék 20.07 Megerősített üzemi fék maximális használata 20.08 Az üzemi fékbe beépített vészfék maximális használata 20.09 Átalakított kézifék 20.10 Elektromosan működtetett kézifék 20.11 (Átalakított) lábbal működtetett kézifék 20.12 Válaszfal kialakítása a fékpedál előtt, behajtható/leszerelhető fékpedál 20.13 Térddel működtetett fék 20.14 Elektromosan működtetett üzemi fék 25. Átalakított gázadagoló rendszerek 25.01 Átalakított gázpedál 25.02 Talppal működtetett gázpedál 25.03 Döntött gázpedál 25.04 Kézi gázadagoló 25.05 Térdnél elhelyezett gázpedál 25.06 Rásegítővel működtetett gázadagoló (elektronikus, pneumatikus stb.) 25.07 Gázpedál a fékpedál bal oldalán 25.08 Bal oldali gázpedál 25.09 Válaszfal kialakítása a gázpedál előtt, behajtható/leszerelhető gázpedál 30. Módosított kombinált fékező- és gázadagoló rendszerek 30.01 Párhuzamos pedálok 30.02 Azonos (vagy közel azonos) magasságban elhelyezett pedálok 30.03 Elcsúsztatható gáz- és fékpedál 30.04 Elcsúsztatható és merevítővel rendelkező gáz- és fékpedál 30.05 Behajtható/leszerelhető gáz- és fékpedál 30.06 Megemelt padló 30.07 Válaszfal kialakítása a fékpedál oldalán 30.08 Válaszfal kialakítása a művégtag számára a fékpedál oldalán 30.09 Válaszfal kialakítása a gáz- és a fékpedál előtt 30.10 Sarok-láb támasz 30.11 Elektromosan működtetett gáz- és fékpedál 35. Átalakított kezelőgombok 35.01 A kormányzásra és a jármű irányítására gyakorolt negatív kihatás nélkül működtethető kezelőelemek 35.02 A kormánykerék és kiegészítői (fogógomb, fogóvilla stb.) elengedése nélkül működtethető kezelőelemek 35.03 A kormánykerék és kiegészítői (fogógomb, fogóvilla stb.) bal kézzel való elengedése nélkül működtethető kezelőelemek 35.04 A kormánykerék és kiegészítői (fogógomb, fogóvilla stb.) jobb kézzel való elengedése nélkül működtethető kezelőelemek 35.05 A kormánykerék és kiegészítői (fogógomb, fogóvilla stb.), valamint a kombinált gázadagoló és fékezőszerkezetek elengedése nélkül működtethető kezelőelemek 40. Átalakított kormány 40.01 Alapkivitelű rásegítéses kormány 40.02 Megerősített rásegítéses kormány 40.03 Kormányzás tartalék rendszerrel 40.04 Meghosszabbított kormányoszlop 40.05 Átalakított kormánykerék (nagyobb és/vagy vastagabb kormánykerékrész, csökkentett átmérőjű kormánykerék stb.) 40.06 Döntött kormánykerék 40.07 Függőleges kormánykerék 40.08 Vízszintes kormánykerék 40.09 Lábbal működtetett meghajtás 40.10 Alternatív átalakított kormányzás (kormánybot stb.) 40.11 Fogógomb a kormánykeréken 40.12 Kézmerevítő a kormánykeréken 40.13 Ínrögzítéses (csonthoz) merevítővel 42. Módosított visszapillantó tükör (tükrök) 42.01 (Bal vagy) jobb oldali külső visszapillantó tükör 42.02 Külső visszapillantó tükör a sárhányón 42.03 A forgalom követését lehetővé tevő belső kiegészítő visszapillantó tükör 42.04 Belső panoráma visszapillantó tükör 42.05 Holttérellenőrző visszapillantó tükör 42.06 Elektromosan működtetett külső visszapillantó tükör (tükrök) 43. Átalakított vezetőülés 43.01 Megfelelő kitekintési magasságban, a kormánykeréktől és a pedáltól normál távolságban elhelyezett vezetőülés 43.02 A test alakjához igazított vezetőülés 43.03 A megfelelő ülésstabilitás érdekében oldaltámasszal ellátott vezetőülés 43.04 Kartámasszal ellátott vezetőülés 43.05 A vezetőülés csúsztathatóságának megnövelése 43.06 Biztonsági öv átalakítása 43.07 Hám típusú biztonsági öv 44. Motorkerékpárok módosításai (alkód használata kötelező) 44.01 Egyfajta üzemeltetésű fék 44.02 (Átalakított) kézi működtetésű fék (első kerék) 44.03 (Átalakított) lábműködtetésű fék (hátsó kerék) 44.04 (Átalakított) kézi gázadagoló 44.05 (Átalakított) kézi sebességváltó és kézi tengelykapcsoló 44.06 (Átalakított) visszapillantó tükör (tükrök) 44.07 (Átalakított) jelző berendezések (irányjelzők, féklámpa...) 44.08 Olyan ülésmagasság, amely lehetővé teszi a vezető számára, hogy ülő testhelyzetben egyszerre mindkét lábát letegye az úttestre 45. Kizárólag oldalkocsis motorkerékpár 50. Meghatározott járműre/alvázszámra (jármű azonosító számra) korlátozva 51. Meghatározott járműre/alvázszámra (jármű rendszámra) korlátozva IGAZGATÁSI KÉRDÉSEK 70. A(z) ... számú, ... által kiállított engedély cseréje (harmadik ország esetében az EU/ENSZ megkülönböztető jelzés is, pl.: 70.0123456789.NL) 71. A(z) ... számú engedély másodpéldánya (harmadik ország esetében az EU/ENSZ megkülönböztető jelzés is, pl.: 71.987654321.HR) 72. A kategóriájú járművekre korlátozva, amelyek maximális hengerűrtartalma 125 cm3 és maximális teljesítménye 11 kW (A1) 73. B kategóriájú három- vagy négykerekű gépi meghajtású járművekre korlátozva (B1) 74. C kategóriájú járművekre korlátozva, amelyek megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a 7 500 kg-ot (C1) 75. D kategóriájú járművekre korlátozva, amelyekben - a vezetőülést kivéve - legfeljebb 16 ülés található (D1) 76. C kategóriájú járművekre korlátozva, amelynek megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a 7 500 kg-ot (C1), amelyhez olyan pótkocsi kapcsolható, amelynek megengedett legnagyobb össztömege meghaladja a 750 kg-ot, feltéve hogy az így kialakított járműszerelvény legnagyobb össztömege nem haladja meg a 12 000 kg-ot, és feltéve hogy a pótkocsi legnagyobb megengedett össztömege nem haladja meg a vonójármű saját tömegét (C1 + E) 77. D kategóriájú járművekre korlátozva, amelyekben - a vezetőülést kivéve - legfeljebb 16 ülés található (D1), amelyhez olyan pótkocsi kapcsolható, amelynek megengedett legnagyobb össztömege meghaladja a 750 kg-ot, feltéve ha a) az így kialakított járműszerelvény megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a 12 000 kg-ot és ha a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a vonójármű saját tömegét; és b) a pótkocsit nem használják utasok szállítására (D1 + E) 78. Csak tengelykapcsoló-pedál (vagy A és A1 kategória esetében kézzel működtetett sebességváltókar) nélküli járművekre érvényes 79. (...) A zárójelben megjelölt tulajdonságokkal rendelkező járművekre korlátozva, az irányelv 10. cikke első bekezdésének alkalmazásával összefüggésben 90.01 : balra 90.02 : jobbra 90.03 : bal 90.04 : jobb 90.05 : kézi 90.06 : láb 90.07 : használható 95. A 3. cikkben előírt szakmai alkalmassági kötelezettségnek megfelelő SZAB-bal rendelkező gépjárművezető, ...-ig (pl.: 95. 01.01.2012), 100 és 100 feletti kódok : nemzeti kódok, amelyek csak az engedélyt kiadó tagállam területén érvényesek. Ha a kód az összes olyan (al)kategóriára alkalmazandó, amelyre az engedélyt kiadták, a 9., 10. és 11. rovatokba is nyomtatható; 13. a melléklet 3. a) pontjának végrehajtásakor a befogadó tagállam részére olyan adatok esetleges bejegyzéséhez fenntartott hely, amelyek az engedéllyel kapcsolatos igazgatáshoz szükségesek; 14. az engedélyt kiadó tagállam részére olyan adat esetleges bejegyzéséhez fenntartott hely, amely az engedéllyel kapcsolatos igazgatáshoz szükséges, vagy a közúti közlekedésbiztonsággal kapcsolatos (tetszőleges). Ha az adat az ebben a mellékletben meghatározott valamelyik rovattal kapcsolatos, előtte meg kell adni a kérdéses rovat számát. A jogosult külön írásbeli beleegyezésével erre a helyre lehet bejegyezni azokat az adatokat, amelyek nem kapcsolatosak a vezetői engedély igazgatásával vagy a közúti közlekedésbiztonsággal; az ilyen adatok semmilyen módon nem változtatják meg a minta vezetői engedélyként történő felhasználását; b) az engedély 1. és 2. oldalán látható számozott adatok magyarázata (legalább az 1., 2., 3., 4. a), 4. b), 4. c), 5., 10., 11. és 12. rovat). Annak a tagállamnak, amely a bejegyzéseket az itt felsorolt bolgár, spanyol, cseh, dán, német, észt, görög, angol, francia, olasz, lett, litván, magyar, máltai, holland, lengyel, portugál, román, szlovák, szlovén, finn vagy svéd nyelveken kívül valamely más nemzeti nyelven kívánja megszövegezni, e melléklet egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül olyan kétnyelvű engedélyt kell készítenie, amelyben a fenti nyelvek egyikét használja. c) a közösségi engedélymintán helyet kell hagyni mikrocsip vagy hasonló számítógépes eszköz esetleges bevezetésének.

3.

Különleges rendelkezések

a) Ha a tagállam által e mellékletnek megfelelően kiadott vezetői engedély jogosultja másik tagállamban rendelkezik szokásos tartózkodási hellyel, az a másik tagállam az engedélyre olyan adatokat vezethet rá, amelyek szükségesek az engedéllyel kapcsolatos igazgatáshoz, feltéve, hogy ezeket az adatokat az általa kiadott engedélyekre is rávezeti, és hogy marad elég hely erre a célra.

b) A Bizottsággal folytatott konzultációt követően a tagállamok különböző színeket vagy jelöléseket is alkalmazhatnak, mint pl. vonalkódok, nemzeti szimbólumok és biztonsági jellemzők, e melléklet többi rendelkezéseinek sérelme nélkül.

Az engedélyek kölcsönös elismerésével összefüggésben a vonalkód csak olyan információt tartalmazhat, amely már olvasható a vezetői engedélyen, vagy amely az engedélykiadási eljáráshoz szükséges.

1. oldal

2. oldal

II. MELLÉKLET

I. A JÁRMŰVEZETŐI VIZSGA MINIMUMKÖVETELMÉNYEI

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a vezetői engedélyt kérelmezők rendelkezzenek a járművek vezetéséhez szükséges ismeretekkel és jártassággal, valamint ennek megfelelő magatartást tanúsítsanak. Ennek értelmében a vizsgának az alábbiakat kell tartalmaznia:

- elméleti vizsga, majd ezt követően

- jártassági és magatartásvizsga.

A vizsga lebonyolításának feltételeit az alábbiak határozzák meg

A. ELMÉLETI VIZSGA

1. Forma

A formát úgy kell megválasztani, hogy meg lehessen bizonyosodni arról, hogy rendelkezik-e a kérelmező a megkívánt ismeretekkel az e melléklet 2-4. pontjában felsorolt területeken.

Azok az egy adott jármű-kategóriában engedélyt igénylő kérelmezők, akik egy másik jármű-kategóriában teljesítették az engedély megszerzéséhez szükséges elméleti vizsgát, mentesülhetnek a 2-4. pont közös rendelkezései alól.

2. Az elméleti vizsga valamennyi jármű-kategóriára vonatkozó tartalma

2.1.

Az alább felsorolt pontok mindegyikére kérdéseket kell feltenni, amelyek tartalmának és formájának meghatározása a tagállamok mérlegelésére van bízva:

2.1.1. közúti közlekedési szabályok:

- különös tekintettel a közúti jelzőtáblákra, jelzésekre, jelölésekre, elsőbbségadásra és sebességkorlátozásra;

2.1.2. a vezető:

- az éberség és a közúti közlekedés többi résztvevőjével szembeni magatartás fontossága,

- észlelés, ítélőképesség és döntéshozatal, különösen a reakcióidő, valamint a vezetői magatartás megváltozása alkohol, kábítószerek, gyógyszerek, adott lelki állapot vagy fáradtság hatására;

2.1.3. az út:

- a különböző időjárási és útviszonyok mellett a járművek közötti biztonságos távolság, a féktávolságok és a biztonságos úttartás megtartására vonatkozó legfontosabb elvek,

- az eltérő útviszonyokkal, különösen azoknak az időjárás, valamint az út adott napszak hatására bekövetkező változásaival összefüggő vezetési kockázati tényezők,

- a különböző úttípusok jellemzői és az ezzel összefüggő jogszabályi követelmények,

- közúti alagutakban való biztonságos vezetés;

2.1.4. a közlekedés más résztvevői:

- a közlekedésben részt vevők tapasztalatlanságával, valamint leginkább sérülékeny csoportjaival, pl. a gyermekekkel, gyalogosokkal, kerékpárosokkal és a mozgásukban korlátozott személyekkel összefüggő sajátos kockázati tényezők,

- járművek különböző típusainak vezetésével, továbbá vezetőik eltérő látóterével járó kockázati tényezők;

2.1.5. általános szabályok és egyéb kérdések:

- a járművek használatához szükséges adminisztratív dokumentumokra vonatkozó szabályok,

- a járművezető baleset esetén tanúsítandó magatartását meghatározó általános szabályok (figyelmeztető eszközök kihelyezése és riasztás), és azok az intézkedések, amelyeket szükség esetén megtehet a közúti balesetekben sérülést szenvedett személyek érdekében,

- a szállított teherre és személyekre vonatkozó biztonsági tényezők;

2.1.6. a jármű elhagyásakor szükséges óvintézkedések;

2.1.7. a közúti közlekedésbiztonsággal összefüggő mechanikai szempontok; a kérelmezőknek képesnek kell lenniük észlelni a leggyakoribb meghibásodásokat, különösen a kormány-, a felfüggesztési és a fékrendszerben, a gumiabroncsokban, a lámpákban és az irányjelzőkben, a fényvisszaverőkben, a visszapillantó tükrökben, a szélvédőben és az ablaktörlőkben, a kipufogórendszerben, a biztonsági övekben és hangjelző berendezésben;

2.1.8. a jármű biztonsági felszerelései, és különösen a biztonsági övek, a fejtámaszok és a gyermekek biztonságát szolgáló eszközök használata;

2.1.9. a járműnek a környezettel összefüggő használatát érintő szabályok (a hangjelzést adó eszközök megfelelő használata, mérsékelt üzemanyag-fogyasztás, a szennyező anyagok kibocsátásának korlátozása stb.).

3. Az A és az A1 kategóriákra vonatkozó különleges rendelkezések

3.1.

Az alábbiak általános ismeretének kötelező ellenőrzése:

3.1.1. védőfelszerelés, például kesztyű, csizma, védőruha és bukósisak használata;

3.1.2. motorkerékpárosok láthatósága a közúti közlekedés többi résztvevője számára;

3.1.3. az úttest fent meghatározott különböző állapotaihoz kapcsolódó kockázati tényezők, különös tekintettel az olyan csúszós részekre, mint például a csatornafedlapok, az útburkolati jelzésekre, például a vonalak és nyilak, valamint a villamossínekre;

3.1.4. a közúti közlekedésbiztonsággal összefüggő, fent meghatározott mechanikai szempontok, különös tekintettel az elakadásjelző kapcsolójára, az olajszintekre és a láncra.

4. A C, C + E, C1, C1 + E, D, D + E, D1 és a D1 + E kategóriára vonatkozó különleges rendelkezések

4.1.

Az alábbiak általános ismeretének kötelező ellenőrzése:

4.1.1. a 3820/85/EGK tanácsi rendelet ( 7 ) által meghatározott vezetési és pihenőidőre vonatkozó szabályok; a menetíró készüléknek a 3821/85/EGK tanácsi rendelet ( 8 ) által meghatározott használata;

4.1.2. az érintett szállítmány típusára (áru vagy utasok) vonatkozó szabályok;

4.1.3. a belföldi és a nemzetközi árufuvarozáshoz és utasszállításhoz szükséges jármű- és szállítási okmányok;

4.1.4. baleset esetén tanúsítandó magatartás; baleset vagy hasonló esemény, például az utasok eltávolításával járó veszélyhelyzet esetén elvégzendő intézkedések ismerete és elsősegély-nyújtási alapismeretek;

4.1.5. a kerekek leszerelése és cseréje közben betartandó óvintézkedések;

4.1.6. a járművek tömegére és méreteire vonatkozó szabályok; a sebességkorlátozókra vonatkozó szabályok;

4.1.7. a látótérnek a saját jármű jellemzői által okozott korlátozása;

4.1.8. autóstérkép olvasása, útvonaltervezés, ideértve az elektronikus navigációs rendszerek használatát is (választható);

4.1.9. a jármű rakományával kapcsolatos biztonsági tényezők: a rakomány ellenőrzése (rakodás és rögzítés), a különböző típusú rakományokkal kapcsolatos nehézségek (pl. folyadékok, függő rakomány,...), az áru be- és kirakodása és a rakodóberendezések használata (csak a C, C + E, C1, C1 + E kategóriákban);

4.1.10. a járművezető felelőssége az utasszállítást illetően; az utasok kényelme és biztonsága; gyermekszállítás; az elindulás előtti szükséges ellenőrzések; az összes busztípus része kell, hogy legyen az elméleti vizsgának (a tömegközlekedésben használt buszok és a távolsági buszok, különleges méretű buszok...) (csak a D, D + E, D1, D1 + E kategóriákban).

4.2.

A C, C + E, D és D + E kategóriákra vonatkozásában a következő további előírások általános ismeretének kötelező ellenőrzése:

4.2.1. a következők szerkezeti és működési elvei: belsőégésű motorok, folyadékok (pl. motorolaj, hűtőfolyadék, mosófolyadék), az üzemanyag-ellátó rendszer, az elektromos rendszer, a gyújtási rendszer, az erőátviteli rendszer (tengelykapcsoló, sebességváltó stb.);

4.2.2. kenés és fagyásálló-védelem;

4.2.3. a gumiabroncsok szerkezetének, felszerelésének, helyes használatának és ápolásának elvei;

4.2.4. a fékszerelvények és a sebességszabályzók típusainak, működésének, fő elemeinek, csatlakozásának, használatának és napi karbantartásának elvei, és a blokkolásgátló fékek használata;

4.2.5. a kapcsolószerkezetek típusainak, működésének, fő elemeinek, csatlakozásának, használatának és napi karbantartásának elvei (csak a C + E, D + E kategóriákban);

4.2.6. üzemzavarok okainak felderítési módszerei;

4.2.7. a járművek megelőző karbantartása és a szükséges folyamatos karbantartás;

4.2.8. a járművezető felelőssége az áru egyeztetett feltételek szerinti átvételét, fuvarozását és leszállítását illetően (csak a C, C + E kategóriákban).

B. JÁRTASSÁGI ÉS MAGATARTÁSVIZSGA

5. A jármű és felszerelése

5.1.

Kézi sebességváltóval rendelkező járművet kizárólag az vezethet, aki kézi sebességváltóval rendelkező járművön tette le a jártassági és magatartásvizsgát.

Ha a kérelmező a jártassági és magatartásvizsgát tengelykapcsoló-pedál (vagy A és A1 kategória esetében kézzel működtetett sebességváltókar) nélküli járművön teszi le, ezt a tényt a vizsga alapján kiállított összes engedélyen fel kell tüntetni. Az ilyen jelöléssel ellátott engedélyek csak tengelykapcsoló-pedál (vagy A és A1 kategória esetében kézzel működtetett sebességváltókar) nélküli járművek vezetésére jogosítanak fel.

Az "automata sebességváltóval rendelkező jármű" olyan jármű, amelyben nincsen tengelykapcsoló-pedál (vagy A és A1 kategória esetében kézzel működtetett sebességváltókar).

5.2.

A jártassági és magatartásvizsgán alkalmazott járműveknek meg kell felelniük az alábbiakban megadott minimumkövetelményeknek. A tagállamok megállapíthatnak az alábbiaknál szigorúbb követelményeket, vagy azokat kiegészíthetik egyéb követelményekkel.

A kategória:

- progresszív megközelítés (a 6. cikk (1) bekezdése b) pontja első francia bekezdésének első mondata): oldalkocsi nélküli motorkerékpárok 120 cm3-t meghaladó hengerűrtartalommal, amelyek legalább 100 km/h sebesség elérésére alkalmasak,

- közvetlen megközelítés (a 6. cikk (1) bekezdése b) pontja első francia bekezdésének második mondata): oldalkocsi nélküli motorkerékpárok, amelyek motorjának teljesítménye legalább 35 kW;

A1 alkategória:

legalább 75 cm3 hengerűrtartalmú, oldalkocsi nélküli motorkerékpár;

B kategória:

a B kategóriába tartozó négykerekű járművek, amelyek legalább 100 km/h sebesség elérésére alkalmasak;

B + E kategória:

egy B kategóriába tartozó vizsgajárműből és egy legalább 1 000 kg megengedett legnagyobb össztömeggel rendelkező pótkocsiból álló járműszerelvény, amely legalább 100 km/h sebesség elérésére alkalmas, és nem tartozik a B kategóriába; a pótkocsi raktere zárt dobozos felépítményből áll, amely legalább olyan széles és magas, mint a vonójármű; amennyiben a hátratekintés csak a vonójármű külső visszapillantó tükreinek használatával lehetséges, a zárt dobozos felépítmény szélessége kis mértékben elmaradhat a vonójárműétől; a pótkocsi tényleges össztömege legalább 800 kilogramm kell, hogy legyen;

B1 alkategória:

legalább 60 km/h sebesség elérésére képes, három-, illetve négykerekű gépi meghajtású jármű;

C kategória:

a C kategóriába tartozó járművek, amelyek megengedett legnagyobb össztömege legalább 12 000 kg, és hossza legalább 8, szélessége legalább 2,40 méter, továbbá legalább 80 km/h sebesség elérésére alkalmasak; blokkolásgátló fékekkel ellátva, legalább nyolc előremeneti fokozattal rendelkező sebességváltóval és a 3821/85/EGK rendelet által meghatározott menetíró készülékkel felszerelve; a raktér egy zárt dobozos felépítményből áll, amely legalább olyan széles és magas, mint a vezetőfülke; a jármű tényleges össztömege legalább 10 000 kilogramm kell, hogy legyen;

C + E kategória:

vagy egy nyerges jármű vagy egy C kategóriájú vizsgajárműből és egy legalább 7,5 méter hosszú pótkocsiból álló járműszerelvény; a nyerges jármű vagy a járműszerelvény megengedett legnagyobb össztömege legalább 20 000 kilogramm, legalább 14 méter hosszú és 2,40 méter széles, legalább 80 km/h sebesség elérésére képes; blokkolásgátló fékekkel ellátva, legalább nyolc előremeneti fokozattal rendelkező sebességváltóval és a 3821/85/EGK rendelet által meghatározott menetíró készülékkel felszerelve; a raktér egy zárt dobozos felépítményből áll, amely legalább olyan széles és magas, mint a vezetőfülke; a nyerges jármű, illetve a járműszerelvény tényleges össztömege legalább 15 000 kilogramm kell, hogy legyen;

C1 alkategória:

C1 alkategóriába tartozó járművek, amelyek legnagyobb megengedett össztömege legalább 4 000 kg, és legalább 80 km/h sebesség elérésére alkalmasak; blokkolásgátló fékekkel ellátva és a 3821/85/EGK rendelet által meghatározott menetíró készülékkel felszerelve; a raktér egy zárt dobozos felépítményből áll, amely legalább olyan széles és magas, mint a vezetőfülke;

C1 + E alkategória:

egy C1 kategóriába tartozó vizsgajárműből és egy legalább 1 250 kg megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsiból álló járműszerelvény, amelynek hossza legalább 8 méter és legalább 80 km/h sebesség elérésére alkalmas; a pótkocsi raktere egy zárt dobozos felépítményből áll, amely legalább olyan széles és magas, mint a vezetőfülke; amennyiben a hátratekintés csak a vonójármű külső visszapillantó tükreinek használatával lehetséges, a zárt dobozos felépítmény kevéssel keskenyebb lehet, mint a vonójármű; a pótkocsi tényleges össztömege legalább 800 kilogramm kell, hogy legyen;

D kategória:

a D kategóriába tartozó járművek, amelyek hossza legalább 10, szélessége legalább 2,40 méter, és legalább 80 km/h sebesség elérésére alkalmasak; blokkolásgátló fékekkel ellátva és a 3821/85/EGK rendelet által meghatározott menetíró készülékkel felszerelve;

D + E kategória:

egy D kategóriájú vizsgajárműből és egy legalább 1 250 kilogramm megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsiból álló, legalább 2,40 méter széles és legalább 80 km/h sebesség elérésére képes járműszerelvény; a pótkocsi raktere egy zárt dobozos felépítményből áll, amely legalább két méter széles és két méter magas; a pótkocsi tényleges össztömege legalább 800 kilogramm kell, hogy legyen;

D1 alkategória:

D1 alkategóriájú jármű, amely megengedett legnagyobb össztömege legalább 4 000 kilogramm, legalább öt méter hosszú és legalább 80 km/h sebesség elérésére képes; blokkolásgátló fékekkel ellátva és a 3821/85/EGK rendelet által meghatározott menetíró készülékkel felszerelve;

D1 + E alkategória:

egy D1 alkategóriájú vizsgajárműből és egy legalább 1 250 kilogramm megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsiból álló, és legalább 80 km/h sebesség elérésére képes járműszerelvény; a pótkocsi raktere egy zárt dobozos felépítményből áll, amely legalább két méter széles és két méter magas; a pótkocsi tényleges össztömege legalább 800 kilogramm kell, hogy legyen;

A B + E, C, C + E, C1, C1 + E, D, D + E, D1 és D1 + E kategóriákhoz használt azon vizsgajárművek, amelyek a fent megadott minimumkövetelményeknek nem felelnek meg, de amelyek a 2008/65/EK bizottsági irányelv ( 9 ) 3. cikkében előírt időpontban vagy az előtt használatban voltak, 2013. szeptember 30-ig használhatók. Az ezekben a járművekben szállítandó rakományra vonatkozó követelmények alkalmazását a tagállamoknak 2013. szeptember 30-ig kell végrehajtaniuk.

6. Az A és A1 kategóriákra vonatkozóan vizsgálandó jártasság és magatartás

6.1. A jármű közúti közlekedésbiztonsággal összefüggő előkészítése és műszaki ellenőrzése A kérelmezőknek a következő követelmények kielégítésével igazolniuk kell, hogy elő tudnak készülni a biztonságos vezetésre:

6.1.1.

a védőfelszerelés, például a kesztyű, csizma, védőruha és -sisak beállítása;

6.1.2.

a gumiabroncsok, fékek, a kormánymű, az elakadásjelző-kapcsoló (ha van), a lánc, olajszintek, fényszórók, távolsági fényszórók, irányjelzők és a hangjelző berendezés szúrópróbaszerű ellenőrzésének elvégzése.

6.2. A közúti közlekedésbiztonsággal összefüggésben vizsgálandó különleges manőverek

6.2.1.

a motorkerékpár kitámasztó lábra helyezése és arról való levétele, valamint a jármű mellett haladva annak motor segítsége nélküli mozgatása;

6.2.2.

a motorkerékpár kitámasztó lábon történő leparkolása;

6.2.3.

végrehajtandó legalább két kis sebességű manőver, amelyek egyike szlalomvezetés; ennek lehetővé kell tennie a tengelykapcsoló és a fék kombinált kezelésében, az egyensúlyozásban, a tekintet irányításában, a motorkerékpáron való elhelyezkedésben és a lábak lábtartón való elhelyezésében szerzett jártasság értékelését;

6.2.4.

végrehajtandó legalább két nagyobb sebességű manőver: az egyiknek egy második vagy harmadik sebességfokozatban, legalább 30 km/h sebességgel megtett manővernek kell lennie, a másik során pedig akadályt kell kikerülni legalább 50 km/h sebességgel; ennek lehetővé kell tennie a motorkerékpáron való elhelyezkedésben, a tekintet irányításában, az egyensúlyozásban, a kormányzási technikában és a sebességváltási technikában szerzett jártasság értékelését;

6.2.5.

fékezés: végre kell hajtani legalább két fékezési gyakorlatot, amelyek egyike egy legalább 50 km/h sebességnél elvégzett vészfékezés; ennek lehetővé kell tennie az elülső és a hátsó fékek kezelésében, a tekintet irányításában és a motorkerékpáron való elhelyezkedésben szerzett jártasság értékelését.

A 6.2.3.-6.2.5. pontban említett különleges manővereket 2008. szeptember 30-ig be kell vezetni.

6.3.

Magatartás a közlekedésben

A kérelmezőknek normál közlekedési helyzetben, teljes biztonsággal és az összes szükséges óvintézkedést megtéve végre kell hajtaniuk a következő tevékenységek mindegyikét:

6.3.1. elindulás: parkolást követően, a forgalomban való megállás után; kocsibehajtó elhagyása;

6.3.2. haladás egyenes úton; elhaladás szembejövő járművek mellett, beleértve ennek szűk helyen való végrehajtását is;

6.3.3. haladás ívelt kanyarban;

6.3.4. kereszteződés: csomópontok és útkereszteződések megközelítése és az ezeken való áthaladás;

6.3.5. irányváltás: bal és jobb fordulók; sávváltás;

6.3.6. autópálya vagy hasonló út (ha van ilyen) megközelítése/elhagyása: besorolás a gyorsítósávból; kisorolás a lassítósávba;

6.3.7. előzés/elhaladás valami mellett: más közlekedő előzése (ha lehetséges); haladás akadályok (pl. parkoló autók) mellett; más közlekedő általi leelőzés (ha alkalmazható);

6.3.8. különleges útszakaszok (ha vannak ilyenek): körforgalom; szintbeli vasúti átjáró; villamos-autóbusz megálló; gyalogátkelőhely; haladás hosszú emelkedőn/lejtőn; alagutak;

6.3.9. a szükséges óvintézkedések betartása a jármű elhagyásakor.

7. A B, B1 és B + E kategóriákra vonatkozóan vizsgálandó jártasság és magatartás

7.1.

A jármű közúti közlekedésbiztonsággal összefüggő előkészítése és műszaki ellenőrzése

A kérelmezőknek a következő követelmények kielégítésével igazolniuk kell, hogy elő tudnak készülni a biztonságos vezetésre:

7.1.1. az ülés beállítása a megfelelő ülő testhelyzet elérése érdekében;

7.1.2. a visszapillantó tükrök, a biztonsági övek és (ha vannak) a fejtámaszok beállítása;

7.1.3. annak ellenőrzése, hogy az ajtók zárva vannak-e;

7.1.4. a gumiabroncsok, a kormány, a fékek, a folyadékok (pl. motorolaj, hűtőfolyadék, mosófolyadék), a lámpák, a fényvisszaverők, az irányjelzők és a hangjelző berendezés véletlenszerű ellenőrzésének elvégzése;

7.1.5. a jármű rakományával kapcsolatos biztonsági tényezők ellenőrzése: kocsiszekrény, ponyvák, raktérajtók, vezetőfülke zárhatósága, a berakodás módja, a rakomány rögzítése (csak a B + E kategóriában);

7.1.6. a kapcsolószerkezet, valamint a fék- és az elektromos csatlakozók ellenőrzése (csak a B + E kategóriában);

7.2.

B és B1 kategóriák: a közúti közlekedésbiztonsággal összefüggésben vizsgálandó különleges manőverek

A következők közül kiválasztott manőverek egy csoportját kell vizsgálni (a négy pontból legalább két manővert, amelyek egyike hátramenetben hajtandó végre):

7.2.1. tolatás egyenesen, illetve tolatás a sarkon jobbra vagy balra, a megfelelő forgalmi sávon belül maradva;

7.2.2. visszafordulás a járművel az előremenet és hátramenet segítségével;

7.2.3. a jármű leparkolása és elindulás a parkolóhelyről (az útpadkával párhuzamosan, rézsútosan vagy arra merőlegesen, előre- vagy hátramenetben, sík terepen, hegymenetben és lejtőn);

7.2.4. pontos megállás fékezéssel; választható azonban vészfékezés végrehajtása is.

7.3.

B + E kategória: a közúti közlekedésbiztonsággal összefüggésben vizsgálandó különleges manőverek

7.3.1. Pótkocsi és vonójármű össze- és szétkapcsolása, vagy szétkapcsolása és újbóli összekapcsolása; a manővernek magában kell foglalnia a vonójárműnek a pótkocsi melletti leparkolását (azaz nem állhat egy vonalban vele);

7.3.2. tolatás kanyarban, amely vonalvezetésének meghatározása a tagállamok hatáskörébe tartozik;

7.3.3 biztonságos parkolás a be-/kirakodáshoz.

7.4.

Magatartás a közlekedésben

A kérelmezőknek normál közlekedési helyzetben, teljes biztonsággal és az összes szükséges óvintézkedést megtéve végre kell hajtaniuk a következő tevékenységek mindegyikét:

7.4.1. elindulás: parkolást követően, a forgalomban való megállás után; kocsibehajtó elhagyása;

7.4.2. haladás egyenes úton; elhaladás szembejövő járművek mellett, beleértve ennek szűk helyen való végrehajtását is;

7.4.3. haladás kanyarban;

7.4.4. kereszteződés: csomópontok és útkereszteződések megközelítése és az ezeken való áthaladás;

7.4.5. irányváltás: bal és jobb fordulók; sávváltás;

7.4.6. autópálya vagy hasonló út (ha van ilyen) megközelítése/elhagyása: besorolás a gyorsítósávból; kisorolás a lassítósávba;

7.4.7. előzés/elhaladás valami mellett: más közlekedő előzése (ha lehetséges); haladás akadályok (pl. parkoló autók) mellett; más közlekedő általi leelőzés (ha alkalmazható);

7.4.8. különleges útszakaszok (ha vannak ilyenek): körforgalom; szintbeli vasúti átjáró; villamos-autóbusz megálló; gyalogátkelőhely; haladás hosszú emelkedőn/lejtőn; alagutak;

7.4.9. a szükséges óvintézkedések betartása a járműből történő kiszálláskor.

8. A C, C + E, C1, C1 + E, D, D + E, D1 és D1 + E kategóriákra vonatkozóan vizsgálandó jártasság és magatartás

8.1.

A jármű közúti közlekedésbiztonsággal összefüggő előkészítése és műszaki ellenőrzése

A kérelmezőknek a következő követelmények kielégítésével igazolniuk kell, hogy elő tudnak készülni a biztonságos vezetésre:

8.1.1. az ülés beállítása a megfelelő ülő testhelyzet elérése érdekében;

8.1.2. a visszapillantó tükrök, a biztonsági övek és (ha vannak) a fejtámaszok beállítása;

8.1.3. a gumiabroncsok, a kormány, a fékek, a lámpák, a fényvisszaverők, az irányjelzők és a hangjelző berendezés szúrópróbaszerű ellenőrzése;

8.1.4. a rásegítéses fék- és kormányrendszer ellenőrzése; a kerekek, a kerékagyak, a sárvédők, a szélvédők, az ablakok és az ablaktörlők, a folyadékok (pl. motorolaj, hűtőfolyadék, mosófolyadék) ellenőrzése; a műszerfal ellenőrzése és használata, beleértve a 3821/85/EGK rendelet által meghatározott menetíró készüléket is;

8.1.5. a légnyomás, a levegőtartályok és a felfüggesztés ellenőrzése;

8.1.6. a jármű rakományával kapcsolatos biztonsági tényezők ellenőrzése: kocsiszekrény, ponyvák, raktérajtók, rakodószerkezet (ha van), vezetőfülke zárhatósága (ha van ilyen), a rakodás módja, a rakomány rögzítése (csak a C, C + E, C1, C1 + E kategóriákban);

8.1.7. a kapcsolószerkezet, valamint a fék- és az elektromos csatlakozók ellenőrzése (csak a C + E, C1 + E, D + E, D1 + E kategóriákban);

8.1.8. különleges járműbiztonsági intézkedések végrehajtásának képessége; a kocsiszekrény, szolgálati ajtók, vészkijáratok, elsősegélynyújtó felszerelés, tűzoltó készülékek és egyéb biztonsági felszerelések ellenőrzése és kezelése (csak a D, D + E, D1, D1 + E kategóriákban);

8.1.9. autóstérkép olvasása, útvonaltervezés, ideértve az elektronikus navigációs rendszerek használatát is (választható).

8.2.

A közúti közlekedésbiztonsággal összefüggésben vizsgálandó különleges manőverek

8.2.1. Pótkocsi és vonójármű össze- és szétkapcsolása, vagy szétkapcsolása és újbóli összekapcsolása; a manővernek magában kell foglalnia a vonójárműnek a pótkocsi melletti leparkolását (azaz nem állhat egy vonalban vele) (csak a C + E, C1 + E, D + E, D1 + E kategóriákban);

8.2.2. tolatás kanyarban, amely vonalvezetésének meghatározása a tagállamok hatáskörébe tartozik;

8.2.3. biztonságos parkolás a be-ki rakodáshoz rakodórámpa, -plató vagy hasonló létesítménynél (csak a C, C + E, C1, C1 + E kategóriákban);

8.2.4. az utasok buszról való biztonságos leszállását és oda történő biztonságos felszállását lehetővé tevő parkolás (csak a D, D + E, D1, D1 + E kategóriákban).

8.3.

Magatartás a közlekedésben

A kérelmezőknek normál közlekedési helyzetben, teljes biztonsággal és az összes szükséges óvintézkedést megtéve végre kell hajtaniuk a következő tevékenységek mindegyikét:

8.3.1. elindulás: parkolást követően, a forgalomban való megállás után; kocsibehajtó elhagyása;

8.3.2. haladás egyenes úton; elhaladás szembejövő járművek mellett, beleértve ennek szűk helyen való végrehajtását is;

8.3.3. haladás kanyarban;

8.3.4. kereszteződés: csomópontok és útkereszteződések megközelítése és az ezeken való áthaladás;

8.3.5. irányváltás: bal és jobb fordulók; sávváltás;

8.3.6. autópálya vagy hasonló út (ha van ilyen) megközelítése/elhagyása: besorolás a gyorsítósávból; kisorolás a lassítósávba;

8.3.7. előzés/elhaladás valami mellett: más közlekedő előzése (ha lehetséges); haladás akadályok (pl. parkoló autók) mellett; más közlekedő általi leelőzés (ha alkalmazható);

8.3.8. különleges útszakaszok (ha vannak ilyenek): körforgalom; szintbeli vasúti átjáró; villamos-autóbusz megálló; gyalogátkelőhely; haladás hosszú emelkedőn/lejtőn; alagutak;

8.3.9. a szükséges óvintézkedések betartása a járműből történő kiszálláskor.

9. A jártassági és magatartásvizsga értékelése

9.1.

A fentiekben említett valamennyi forgalmi helyzetre vonatkozóan az értékelésnek tükröznie kell, hogy a vizsgázó a készség milyen fokán használja a jármű vezérlőberendezéseit, továbbá milyen képességekről adott számot a forgalomban történő biztonságos vezetés szempontjából. A vizsgáztatónak a vizsga teljes időtartama alatt biztonságban kell éreznie magát. Ha a vizsgázó a vizsgajármű, illetve a benne utazók vagy a közlekedés más résztvevői biztonságát közvetlenül veszélyeztető vezetési hibákat vét vagy veszélyes magatartást tanúsít, akkor a vizsga sikertelennek minősül, függetlenül attól, hogy a vizsgáztatónak vagy a kísérő személynek közbe kellett-e avatkoznia, vagy sem. A vizsgáztató mindazonáltal szabadon eldöntheti, hogy a jártassági és magatartásvizsgát be kell-e fejezni.

A járművezetői vizsga vizsgáztatóit ki kell képezni a kérelmezők biztonságos vezetési képességének helyes felmérésére. A vizsgáztatók munkáját - a hibaértékelés e mellékletben meghatározott szabályainak megfelelő, helyes és következetes alkalmazásának biztosítása érdekében - az adott tagállam által erre felhatalmazott testületnek kell figyelemmel kísérnie és felügyelnie.

9.2.

Az értékelés során a vizsgáztatóknak külön figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy a kérelmező defenzív és együttműködő vezetői magatartást tanúsít-e. Ennek a teljes vezetői stílust tükröznie kell, és a vizsgáztatónak figyelembe kell vennie ezt a kérelmezőről kialakított összképben. Ez magában foglalja az alkalmazkodó és határozott (biztonságos) vezetést, az út- és időjárási viszonyok, a közlekedés többi résztvevőjének (különösen a sérülékenyebbek) érdekeinek figyelembevételét és az előrelátást.

9.3.

A vizsgáztató továbbá felméri, hogy a kérelmező:

9.3.1. ellenőrzése alatt tartja-e a járművet; figyelembe véve az alábbiakat: a biztonsági övek, visszapillantó tükrök, fejtámaszok megfelelő használatát; az ülést; a lámpák és egyéb berendezések megfelelő használatát; a tengelykapcsoló, a sebességváltó, a gázpedál, a fékrendszerek (ha van, harmadik fékrendszer is), a kormány megfelelő használatát; a jármű különböző körülmények közötti, különböző sebességek melletti irányítását; az útbiztosságot; a jármű tömegét, méreteit és jellemzőit; a rakomány tömegét és típusát (csak a B + E, C, C + E, C1, C1 + E, D + E, D1 + E kategóriákban); az utasok kényelmét (csak a D, D + E, D1, D1 + E kategóriákban) (egyenletes vezetés nagymértékű gyorsítás és hirtelen fékezés nélkül);

9.3.2. gazdaságosan és környezetbarát módon vezet-e, figyelembe véve a percenkénti fordulatszámot, a sebességváltást, a fékezést és a gyorsítást (csak a B + E, C, C + E, C1, C1 + E, D, D + E, D1, D1 + E kategóriákban);

9.3.3. figyelem: minden irányba kiterjedő figyelem; a tükrök megfelelő használata; nagy, közép- és kis távolságú látás;

9.3.4. elsőbbség/elsőbbségadás: elsőbbség az útkereszteződésekben, csomópontokban; elsőbbségadás más alkalmakkor (pl. irányváltás, sávváltás, különleges manőverek közben);

9.3.5. helyes elhelyezkedés az úttesten: megfelelő elhelyezkedés az úttesten, a forgalmi sávokban, a körforgalomban, kanyarokban, a jármű típusának és jellemzőinek megfelelően; előrelátó elhelyezkedés az úttesten;

9.3.6. távolságtartás: elegendő távolságot tart-e előre és oldalirányban; elegendő távolságot tart-e a közlekedés többi résztvevőjétől;

9.3.7. sebesség: nem lépi-e túl a megengedett legnagyobb sebességet; a sebességet az időjárási/közlekedési viszonyok szerint, és ahol értelmezhető, a nemzeti sebességkorlátozások szerint választja-e meg; olyan sebességgel vezet-e, hogy meg tud állni a belátható és üres útszakaszon; a sebességet a közlekedés azonos típusú résztvevőinek általános sebességéhez igazítja-e;

9.3.8. közlekedési lámpák, közúti jelzőtáblák és egyéb jelzések: megfelelően cselekszik-e a közlekedési lámpáknál; engedelmeskedik-e a forgalomirányítók utasításainak; megfelelően cselekszik-e a közúti jelzőtábláknál (tiltó és utasítást adó jelzőtáblák); megfelelően cselekszik-e az útburkolati jeleknél;

9.3.9. jelzés: jelzések adása a szükséges helyen, helyesen és megfelelő időben; helyes irányjelzés; a megfelelő műveleteket végzi-e el a közlekedés többi résztvevője valamennyi jelzésére;

9.3.10. fékezés és megállás: időben lassít-e, a körülményeknek megfelelően fékez és áll-e meg; előrelátás; használja-e a különböző fékrendszereket (csak a C, C + E, D, D + E kategóriákban); használja-e a fékeken kívüli sebességcsökkentő rendszereket (csak a C, C + E, D, D + E kategóriákban).

10. A vizsga időtartama

A vizsga időtartamának és a megtett távolságnak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy az ennek a mellékletnek a B. pontjában meghatározott jártasság és magatartás felmérhető legyen. Az A, B és B + E kategóriák esetén az úton vezetéssel töltött idő semmi esetre sem lehet rövidebb 25 percnél, illetve a többi kategória esetében 45 percnél. Ebbe az időbe nem számít bele a kérelmező fogadása, a jármű felkészítése, a jármű közúti közlekedésbiztonsággal összefüggő műszaki ellenőrzése, a különleges manőverek, valamint a gyakorlati vizsga eredményének kihirdetése.

11. A vizsga helyszíne

A vizsga különleges manőverek felmérésére irányuló része lefolytatható különleges vizsgaterepen. Amennyiben lehetséges, a forgalomban tanúsított magatartást felmérő vizsgarészt a települések beépített területén kívüli utakon, gyorsforgalmi úton és autópályán, valamint a városi utak mindenféle típusán (lakóövezetek, 30 és 50 km/h sebességkorlátozású területek, városi gyorsforgalmi utak) kell végrehajtani; amelyeknek a nehézségek mindazon típusát képviselniük kell, amellyel a járművezetők valószínűleg találkoznak. Az is kívánatos, hogy a vizsgára különböző sűrűségű forgalomban kerüljön sor. A közúti vezetéssel töltött időt optimálisan kell felhasználni a kérelmező valamennyi fellelhető különböző közlekedési területen való értékelésére, külön hangsúlyt fektetve az e területek közötti váltásra.

II. A GÉPI MEGHAJTÁSÚ JÁRMŰVEK VEZETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ISMERET, JÁRTASSÁG ÉS MAGATARTÁS

Valamennyi gépi meghajtású jármű vezetőjének minden időpillanatban rendelkeznie kell a fenti 1-9. pontban leírt ismeretekkel, jártassággal és magatartással, hogy képes legyen:

- a közlekedési veszélyhelyzetek felismerésére és azok súlyosságának megítélésére,

- a járműve felett kellő uralom gyakorlására annak érdekében, hogy ne idézzen elő veszélyhelyzetet, továbbá hogy megfelelően tudjon reagálni ilyen helyzetben,

- a közúti közlekedési szabályok, különösen a közúti balesetek megelőzésére és a forgalom folyamatosságának fenntartására szolgáló szabályok betartására,

- minden jelentős műszaki hiba észlelésére a járművén, különösen azokéra, amelyek a biztonságot veszélyeztetik, valamint azok megfelelő módon történő kijavítására,

- a vezetői magatartást befolyásoló összes tényező figyelembevételére (pl. alkohol, fáradtság, gyenge látás stb.) a biztonságos vezetéshez szükséges képességek teljes körű megőrzése érdekében,

- a közlekedésben részt vevők biztonságának elősegítésére, különös tekintettel a gyengékre és a leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévőkre, a mások iránt tanúsított kellő tisztelettel.

A tagállamok megfelelő intézkedéseket vezethetnek be annak biztosítására, hogy azok a járművezetők, akik elfelejtették az 1-9. pontban leírt ismereteket, jártasságot vagy magatartást, ismét visszanyerhessék ezeket az ismereteket és ezt a jártasságot, valamint továbbra is olyan magatartást tanúsíthassanak, amilyen a járművezetéshez szükséges.

III. MELLÉKLET

A GÉPI MEGHAJTÁSÚ JÁRMŰVEK VEZETÉSÉRE VONATKOZÓ TESTI ÉS SZELLEMI ALKALMASSÁGI MINIMUMKÖVETELMÉNYEK

FOGALOMMMEGHATÁROZÁSOK

1. E melléklet alkalmazásában a járművezetők két csoportba sorolhatók: 1.1. 1. csoport: az A, B és B+E kategóriákba és az A1 és B1 alkategóriába tartozó járművek vezetői; 1.2. 2. csoport: a C, C+E, D, D+E kategóriába és a C1, C1 +E, D1 és D1 +E alkategóriába tartozó járművek vezetői.

1.3.

A nemzeti jogszabályok előírhatják, hogy a 2. csoportba tartozó vezetőkre e mellékletben megállapított rendelkezéseket alkalmazza a B kategóriájú járművek vezetői közül azokra, akik vezetői engedélyüket hivatásos vezetőként használják (taxi, mentő stb.).

2.

Hasonlóképpen, a vezetői engedély első ízben történő megadását vagy megújítását kérőket ennek megfelelően abba a csoportba sorolják, amelyikhez ők a vezetői engedély kiadását vagy megújítását követően tartozni fognak.

ORVOSI VIZSGÁLATOK

3. 1. csoport:

A kérelmezőket orvosi vizsgálatra kell kötelezni, amennyiben a vezetői engedély megszerzéséhez előírt eljárások vagy vizsgák során kitűnik, hogy e mellékletben említett egy vagy több egészségi probléma áll fenn az esetükben.

4. 2. csoport:

A vezetői engedély első ízben történő kiadása előtt a kérelmezőket orvosi vizsgálatra kell kötelezni, és azt követően a járművezetőket időszakos orvosi felülvizsgálatnak kell alávetni, amint ezt a nemzeti jogszabályok előírják.

5.

A tagállamok által a vezetői engedélyek kiadására vagy további megújítására megállapított követelmények szigorúbbak is lehetnek az e mellékletben felsoroltaknál.

LÁTÁS

6. A vezetői engedélyért folyamodó valamennyi kérelmező megfelelő vizsgálaton vesz részt annak megállapítására, hogy rendelkezik-e gépi meghajtású jármű vezetéséhez szükséges, megfelelő látásélességgel. Amenynyiben kétség merül fel a kérelmező látóképességére vonatkozóan, úgy az illetékes egészségügyi szakhatóságnak meg kell őt vizsgálnia. Ezen vizsgálat során különös figyelmet kell fordítani a következőkre: a látásélesség és a látótér zavarai, szürkületi vakság, szemkáprázás és csökkent kontrasztérzékenység, kettős látás és a vezetésbiztonságot veszélyeztető egyéb látászavarok.

Az 1. csoportba tartozó gépjárművezetőknél "kivételes esetekben" megfontolás tárgyává tehető a vezetői engedély kiadása, amennyiben a látótér nagysága vagy a látás élessége elmarad a kívánatostól; az illetékes egészségügyi szakhatóságnak ilyenkor meg kell vizsgálnia a gépjárművezetőt, hogy kizárja egyéb látászavarok, így például a szemkáprázás, a csökkent kontrasztérzékenység és a szürkületi vakság lehetőségét. A gépjárművezetőnek vagy az engedélykérelmezőnek emellett az illetékes hatóság által szervezett gyakorlati vizsgán is meg kell felelnie.

1. csoport:

6.1. A vezetői engedély kiállításáért vagy megújításáért folyamodó kérelmezőnek legalább 0,5-ös binokuláris látásélességgel kell rendelkeznie a két szem együttes - szükség esetén korrekciós lencsével segített - használatával.

Ezen túlmenően látóterének vízszintes irányban legalább 120°-osnak kell lennie, amely balra és jobbra legalább 50°-ot, felfelé és lefelé pedig legalább 20°-ot bővül. A látótér középpontjától számított 20°-os sugarú tartományon belül a látás nem lehet terhelt.

Súlyosbodó szembetegség gyanúja, illetve diagnosztizálása esetén vezetői engedély kizárólag akkor adható ki vagy újítható meg, ha a kérelmező rendszeres időközönként részt vesz az illetékes egészségügyi szakhatóság által végzett vizsgálaton.

6.2. A vezetői engedély kiállításáért vagy megújításáért folyamodó azon kérelmezőnek, aki funkcionálisan teljesen elveszítette egyik szemére a látást vagy (pl. kettős látás esetén) csak egyik szemét használja, legalább 0,5-ös - szükség esetén korrekciós lencsével segített - látásélességgel kell rendelkeznie. Az illetékes egészségügyi szakhatóságnak igazolnia kell, miszerint a monokuláris látás elég hosszú ideje áll fenn az alkalmazkodáshoz, illetve azt, hogy a szem látóterét a 6.1. pontban leírtak jellemzik.

6.3. Kettős látás kialakulása vagy az egyik szem hirtelen látásvesztése esetén elegendő időt (pl. hat hónapot) kell hagyni az alkalmazkodásra, amely alatt az érintett személy nem vezethet gépjárművet. Ezen időszak elteltével a vezetői engedély kizárólag kedvező szemorvosi és vezetéstechnikai szakvélemény ellenében adható ki.

2. csoport:

6.4. A vezetői engedély kiállításáért vagy megújításáért folyamodó kérelmező esetében legalább 0,8-as - szükség esetén korrekciós lencsével segített - látásélességnek kell fennállnia a jobbik szemre és legalább 0,1-es látásélességnek a gyengébb szemre. Amennyiben a 0,8-as, illetve 0,1-es látásélesség korrekciós lencse használatával érhető el, a minimális látásélességet (0,8 és 0,1) legfeljebb plusz 8 dioptriájú szemüveggel, illetve kontaktlencsével lehet biztosítani. A látáskorrekciót az egyénnek jól kell tolerálnia.

Ezen túlmenően látóterének vízszintes irányban mindkét szemre legalább 160°-osnak kell lennie, amely balra és jobbra legalább 70°-ot, felfelé és lefelé pedig legalább 30°-ot bővül. A látótér középpontjától számított 30°-os sugarú tartományon belül a látás nem lehet terhelt.

Vezetői engedély nem adható ki, illetve nem újítható meg azon kérelmező vagy járművezető esetében, akinél csökkent kontrasztérzékenység vagy kettős látás áll fenn.

Az egyik szem látóképességének jelentős mértékű csökkenése esetén elegendő időt (pl. hat hónapot) kell hagyni az alkalmazkodásra, amely alatt az érintett személy nem vezethet gépjárművet. Ezen időszak elteltével a vezetői engedély kizárólag kedvező szemorvosi és vezetéstechnikai szakvélemény ellenében adható ki.

HALLÁS

7.

A 2. csoportba tartozó kérelmezők vagy vezetők számára a vezetői engedély a hatáskörrel rendelkező egészségügyi hatóságok véleménye alapján adható ki, illetve újítható meg. Ezek a hatóságok különös figyelmet szentelnek az orvosi vizsgálatoknál a kompenzáció mértékére.

MOZGÁSKORLÁTOZOTTAK

8. Vezetői engedély nem adható ki és nem újítható meg azoknak a kérelmezőknek, akik olyan mozgásszervi betegségekben, illetve rendellenességekben szenvednek, amelyek veszélyessé teszik a gépi meghajtású járművek vezetését. 1. csoport: 2. csoport:

8.1.

Adott esetben korlátozott vezetői engedély adható ki a testi fogyatékossággal rendelkező kérelmezőnek vagy vezetőnek a hatáskörrel rendelkező egészségügyi hatóság véleményének ismeretében. Az állásfoglalásnak a szóban forgó betegség vagy rendellenesség orvosi felmérésén, illetve szükség esetén, gyakorlati vizsgán kell alapulnia. A véleményben azt is fel kell tüntetni, hogy a járművön milyen módosításokat kell végrehajtani, valamint azt, hogy a járművezetőt el kell-e látni ortopéd eszközökkel, amennyiben a gyakorlati vizsga azt igazolja, hogy az ilyen eszközzel végzett vezetés nem jár veszéllyel.

8.2.

Előrehaladott betegségben szenvedő bármely kérelmező számára vezetői engedély csak azzal a feltétellel adható ki, illetve újítható meg, hogy a fogyatékos személy rendszeres orvosi vizsgálatnak veti alá magát annak ellenőrzése céljából, hogy továbbra is alkalmas-e a jármű teljesen biztonságos vezetésére.

Amennyiben a fogyatékosság változatlan, úgy az engedélyek a kérelmező rendszeres orvosi vizsgálata nélkül kiadhatóak, illetve megújíthatóak.

8.3.

A hatáskörrel rendelkező egészségügyi hatóságnak kellő megfontolás tárgyává kell tennie azokat a járulékos kockázatokat és veszélyeket, amelyek erre a csoportra vonatkozó meghatározás által érintett járművek vezetésével járnak.

SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI BETEGSÉGEK

9. Azok a betegségek, amelyek a vezetői engedély kiadását vagy annak megújítását kérőknek hirtelen olyan szív- és érrendszeri panaszokat okozhatnak, amelyek az agyi funkció hirtelen károsodásával járnak, veszélyt jelentenek a közúti közlekedésbiztonságra. 1. csoport: 2. csoport:

9.1.

Súlyos szívritmuszavarban szenvedő kérelmezők, illetve járművezetők számára nem lehet kiadni, illetve megújítani a vezetői engedélyt.

9.2.

Szívritmus-szabályozó készülékkel élő kérelmezők, illetve vezetők részére vezetői engedélyt csak akkor szabad kiadni vagy megújítani, ha azok kérelmét a hatáskörrel rendelkező egészségügyi hatóság véleménye támasztja alá, és rendszeres orvosi felülvizsgálaton vesznek részt.

9.3.

A vezetői engedély kiadásának vagy megújításának kérdését olyan kérelmezők, illetve járművezetők esetében, akik rendellenes arteriális vérnyomás betegségben szenvednek, a vizsgálat egyéb eredményeire, az esetleg felmerülő komplikációkra és a közúti közlekedésbiztonság tekintetében esetleg okozott veszélyekre való tekintettel kell kezelni.

9.4.

Általában véve vezetői engedély nem adható ki, illetve nem újítható meg az olyan kérelmezők, illetve vezetők részére, akik pihenés alatt vagy érzelmi hatásra szívpanaszokról számolnak be. Szívinfarktuson átesett kérelmezők vagy vezetők részére vezetői engedélyt csak akkor szabad kiadni vagy megújítani, ha a kérelmet a hatáskörrel rendelkező egészségügyi hatóság szakvéleménye támasztja alá, és amennyiben szükséges, az érintettek rendszeres orvosi felülvizsgálaton vesznek részt.

9.5.

A 2. csoportba tartozó kérelmezőknél vagy járművezetőknél a hatáskörrel rendelkező egészségügyi hatóságnak különösen figyelembe kell vennie azokat a járulékos kockázatokat és veszélyeket, amelyek erre a csoportra vonatkozó meghatározás által érintett járművek vezetésével járnak.

CUKORBETEGSÉG (DIABETES MELLITUS)

10. Az alábbi leírásban súlyos hipoglikémián azt értjük, hogy az egyén külső segítségre szorul, ismétlődő hipoglikémiáról pedig akkor beszélünk, ha egy 12 hónapos időszakon belül megismétlődik a súlyos hipoglikémia.

1. csoport:

10.1. Vezetői engedély cukorbetegségben szenvedő kérelmezők vagy gépjárművezetők esetében is kiadható, illetve megújítható. Ha gyógyszeres kezelés alatt állnak, ennek feltétele az illetékes egészségügyi szakhatóság kedvező véleménye, valamint a rendszeres - legalább ötévente végzett és egyénre szabott - orvosi felülvizsgálat.

10.2. Vezetői engedély nem adható ki, illetve nem újítható meg azon kérelmezők vagy járművezetők esetében, akiknél ismétlődő súlyos hipoglikémia és/vagy hipoglikémiás tudatzavar veszélye áll fenn. A cukorbetegségben szenvedő gépjárművezetőnek tisztában kell lennie a hipoglikémia kockázataival, és tudnia kell megfelelően kontrollálni állapotát.

2. csoport:

10.3. A gépjármű-vezetői engedély kiadása/megújítása megfontolás tárgyává tehető a 2. csoportba tartozó, cukorbetegségben szenvedő kérelmezőknél vagy gépjárművezetőknél. Hipoglikémia kialakulásának kockázatát hordozó gyógyszeres (azaz inzulinos vagy tablettás) kezelés esetében ez a következő feltételekhez kötött:

- az előző 12 hónap folyamán nem fordult elő súlyos hipoglikémia,

- a gépjárművezető teljesen tisztában van a hipoglikémia bevezető tüneteivel,

- a gépjárművezető rendszeres - legalább napi kétszeri vagy a vezetés időpontjához kötött - vércukorszint-méréssel megfelelően kontrollálja állapotát,

- a gépjárművezető teljes mértékben tisztában van a hipoglikémia kockázataival,

- a cukorbetegséggel összefüggésben nem áll fenn egyéb kizáró szövődmény.

Az említett esetekben a gépjármű-vezetői engedély kiadását az illetékes egészségügyi szakhatóság állásfoglalásához és rendszeres - legalább háromévente végzett - orvosi felülvizsgálathoz kell kötni.

10.4. Az ébrenléti súlyos hipoglikémia előfordulásáról - még ha nem gépjármű-vezetéskor állt is be - be kell számolni, mert a vezetői engedély felülvizsgálatát teszi szükségessé.

IDEGRENDSZERI BETEGSÉGEK

11.

Súlyos idegrendszeri betegségekben szenvedő kérelmezők, illetve járművezetők részére vezetői engedélyt kiadni vagy megújítani csak abban az esetben lehet, ha a kérelmet a hatáskörrel rendelkező egészségügyi hatóság véleménye támasztja alá.

A központi vagy perifériális idegrendszert befolyásoló betegségekkel vagy sebészi beavatkozással összefüggő olyan idegrendszeri zavarokat, amelyek érzékelési, illetve mozgásszervi hiányosságokat idéznek elő, továbbá befolyásolják az egyensúly-, valamint a koordinációs érzéket, funkcionális hatásaik és a súlyosbodás kockázatának megfelelő figyelembevételével kell vizsgálni. Ilyen esetekben az engedély kiadását, illetve megújítását az állapot romlásának kockázata esetén rendszeres időközönként végzett vizsgálathoz kell kötni.

12. Epilepsziás rohamok, illetve a tudatállapot más hirtelen beálló zavarai komoly veszélyt jelentenek a közúti közlekedés biztonságára, ha gépi meghajtású jármű vezetése közben fordulnak elő.

Epilepsziáról ebben a tekintetben akkor beszélhetünk, ha legfeljebb öt év leforgása alatt legalább két epilepsziás roham következett be. Nem spontán epilepsziás roham alatt azt az állapotot értjük, amelyet beazonosítható provokáló tényező vált ki, és amely elkerülhető.

Első vagy egyszeri roham, illetve eszméletvesztés esetén a gépjárművezetés ellenjavallt. A vezetési tilalom időtartamát és a szükséges utóvizsgálatokat részletező szakvéleményre van szükség.

Az érintett személy konkrét epilepszia- és rohamtípusának meghatározása rendkívül fontos, mert ez alapján lehet elbírálni a vezetésbiztonságot (és felmérni az újabb epilepsziás rohamok előfordulásának kockázatát), valamint adott esetben megállapítani az alkalmazandó gyógymódot. Ezt kizárólag neurológus szakorvos végezheti.

1. csoport:

12.1. Az 1. csoportba tartozó epilepsziás gépjárművezetők vezetői alkalmasságát folyamatosan felül kell vizsgálni mindaddig, amíg legalább öt éven keresztül rohammentesek nem lesznek.

Epilepsziás személy esetében nem teljesülnek a feltétel nélküli gépjármű-vezetői engedély kiadásának követelményei. Az engedélykibocsátó hatóságot ezért erről az egészségügyi állapotról tájékoztatni kell.

12.2. Provokált epilepsziás roham: egyedi elbírálás és neurológusi szakvélemény alapján kiállítható gépjármű-vezetői engedély annak a kérelmezőnek, akinél beazonosítható provokáló tényező (pl. alkohol vagy egyéb komorbiditás) hatására lép fel epilepsziás roham, amely azonban a volánnál valószínűsíthetően nem ismétlődik meg. A szakorvosi véleményt lehetőség szerint a III. melléklet egyéb vonatkozó szakaszainak megfelelően kell elkészíteni.

12.3. Első vagy egyszeri spontán epilepsziás roham: első vagy egyszeri spontán epilepsziás rohamon átesett kérelmező hat hónap rohammentes periódus után gépjárművezetésre alkalmasnak tekinthető, amennyiben ezt megfelelő orvosi vizsgálat megerősíti. A nemzeti hatóságok ezen időszak lejárta előtt is megadhatják a vezetői engedélyt, amennyiben a kérelmező betegségét jól behatárolható, megelőző kórjelek kísérik.

12.4. Az eszméletvesztés egyéb formái: az eszméletvesztés kockázatát a gépjárművezetés közbeni előfordulásának valószínűségével összevetésben kell vizsgálni.

12.5. Epilepszia: amennyiben a kérelmező vagy gépjárművezető esetében egy éven át nem jelentkeznek újabb epilepsziás rohamok, gépjárművezetésre alkalmasnak tekinthető.

12.6. Kizárólag alvás közben jelentkező epilepsziás roham: vezetésre alkalmasnak tekinthető az a kérelmező vagy gépjárművezető, akinél addig kizárólag alvás közben lépett fel epilepsziás roham, és a betegség ebben a formában legalább annyi ideje fennáll, mint az epilepszia rohammentességi időszakára meghatározott időtartam. Ha az epilepsziás roham ébrenléti állapotban is jelentkezik, a vezetői engedély kiadása a rosszullétet követő egyéves rohammentességhez kötött (lásd "Epilepszia").

12.7. Az eszméletet vagy a cselekvőképességet nem befolyásoló roham: vezetésre alkalmasnak tekinthető az a kérelmező vagy gépjárművezető, akinél addig kizárólag eszméletvesztés nélküli és funkcionális zavart nem okozó epilepsziás roham lépett fel, és a betegség ebben a formában legalább annyi ideje fennáll, mint az epilepszia rohammentességi időszakára meghatározott időtartam. Ha az epilepsziás roham ettől eltérő formában is megnyilvánul, a vezetői engedély kiadása a rosszullétet követő egyéves rohammentességhez kötött (lásd "Epilepszia").

12.8. A gyógyszeres terápia orvos által elrendelt módosítása vagy az antiepileptikumok dózisának csökkentése következtében fellépő epilepsziás roham: a beteg számára javallott, hogy a gyógyszeres kezelés felfüggesztésétől kezdődően a terápia teljes felfüggesztésétől számított hatodik hónap végéig ne vezessen gépjárművet. A terápia orvos által elrendelt módosítása vagy a gyógyszeres kezelés felfüggesztése alatt bekövetkező epilepsziás rohamok esetében ez az időszak három hónap, amennyiben a korábban hatékonynak bizonyult terápiát az orvos visszaállítja.

12.9. Műtéti kezelést követően: lásd "Epilepszia".

2. csoport:

12.10. A kérelmezőnél antiepileptikumok szedése nélkül sem jelentkezik epilepsziás roham az előírt időtartam alatt, és átesett a szükséges orvosi felülvizsgálaton. A részletes neurológiai vizsgálat nem mutatott ki releváns agyi patológiás elváltozást és az elektroencefalográfia (EEG) nem mutatott epileptiform agyi tevékenységet. Az akut epilepsziás rohamot követően EEG-vizsgálatra és megfelelő neurológiai diagnózisra van szükség.

12.11. Provokált epilepsziás roham: egyedi elbírálás és neurológusi szakvélemény alapján kiállítható gépjármű-vezetői engedély annak a kérelmezőnek, akinél beazonosítható provokáló tényező hatására lép fel epilepsziás roham, amely azonban a volánnál valószínűsíthetően nem ismétlődik meg. Az akut epilepsziás rohamot követően EEG-vizsgálatra és megfelelő neurológiai diagnózisra van szükség.

Az epilepsziás rohamok előfordulásának megnövekedett kockázatát hordozó strukturális agyi lézió esetén csak akkor állítható ki a 2. csoportba tartozó vezetői engedély, ha az epilepsziás roham előfordulásának kockázata évi 2 % alá csökken. A szakorvosi véleményt lehetőség szerint a III. melléklet egyéb vonatkozó szakaszainak (pl. alkoholfogyasztás) megfelelően kell elkészíteni.

12.12. Első vagy egyszeri spontán epilepsziás roham: első vagy egyszeri spontán epilepsziás rohamon átesett kérelmező gépjárművezetésre alkalmasnak tekinthető, amennyiben antiepileptikumok szedése nélkül legalább öt éven keresztül rohammentes, és ezt megfelelő neurológiai vizsgálat is alátámasztja. A nemzeti hatóságok ezen időszak lejárta előtt is megadhatják a vezetői engedélyt, amennyiben a kérelmező betegségét jól behatárolható, megelőző kórjelek kísérik.

12.13. Az eszméletvesztés egyéb formái: az eszméletvesztés kockázatát a gépjárművezetés közbeni előfordulásának valószínűségével összevetésben kell vizsgálni. Az újbóli előfordulás kockázata nem haladhatja meg az évi 2 %-ot.

12.14. Epilepszia: a vezetői engedély kiadásának feltétele, hogy az egyén antiepileptikumok nélkül 10 évig rohammentes maradjon. A nemzeti hatóságok ezen időszak lejárta előtt is megadhatják a vezetői engedélyt, amenynyiben a kérelmező betegségét jól behatárolható, megelőző kórjelek kísérik. Ez a "fiatalkori epilepszia" esetére is érvényes.

Bizonyos elváltozások (pl. artériás-vénás rendellenességek vagy agyvérzés) az epilepsziás rohamok előfordulásának magasabb kockázatát hordozzák, még ha rohammentes is az egyén. Ezekben az esetekben az illetékes egészségügyi szakhatóság véleményére van szükség, a vezetői engedély kiadásának feltétele pedig az, hogy éves szinten legfeljebb 2 % legyen az epilepsziás roham előfordulásának valószínűsége.

MENTÁLIS RENDELLENESSÉGEK

1. csoport:

13.1.

Vezetői engedélyt nem adható ki vagy nem újítható meg az olyan kérelmezők vagy járművezetők részére, akik:

- veleszületett, illetve betegség, trauma vagy idegsebészeti műtét következtében súlyos elmezavarban,

- jelentős fokú gyengeelméjűségben,

- korral járó, súlyos viselkedési problémákban szenvednek; illetve személyiségi zavaruk súlyosan meggyengíti ítélőképességüket, magatartásukat és alkalmazkodóképességüket,

kivéve ha a kérelmet a hatáskörrel rendelkező orvosi hatóság véleménye támasztja alá, és szükség esetén az érintettek rendszeres orvosi felülvizsgálaton vesznek részt.

2. csoport:

13.2.

A hatáskörrel rendelkező egészségügyi hatóságnak különösen figyelembe kell vennie azokat a járulékos kockázatokat és veszélyeket, amelyek erre a csoportra vonatkozó meghatározás által érintett járművek vezetésével járnak.

ALKOHOL

14. Az alkoholfogyasztás súlyos veszélyt jelent a közúti közlekedésbiztonságra. A probléma mértékének figyelembevételével az orvostudomány szakembereinek igen nagyfokú körültekintést kell tanúsítaniuk. 1. csoport: 2. csoport:

14.1.

Azoknak a kérelmezőknek vagy járművezetőknek, akik alkoholfüggőségben szenvednek, vagy nem képesek tartózkodni az egyidejű alkoholfogyasztástól és vezetéstől, nem adható ki, illetve nem újítható meg a vezetői engedély.

Olyan kérelmezők vagy járművezetők részére, akik korábban alkoholfüggőségben szenvedtek, vezetői engedély csak akkor adható ki, illetve újítható meg, ha egy bizonyos idő igazoltan absztinenciában telt, továbbá ha a kérelmet a hatáskörrel rendelkező egészségügyi hatóság véleménye alátámasztja és az érintettek rendszeres orvosi felülvizsgálaton vesznek részt.

14.2.

A hatáskörrel rendelkező egészségügyi hatóságnak különösen figyelembe kell vennie azokat a járulékos kockázatokat és veszélyeket, amelyek erre a csoportra vonatkozó meghatározás által érintett járművek vezetésével járnak.

KÁBÍTÓSZEREK ÉS GYÓGYSZEREK

15. Visszaélés:

Az olyan kérelmezőknek vagy járművezetőknek, akik pszichotróp anyagoktól függenek, vagy bár függőségük nem áll fenn az ilyen anyagok vonatkozásában, de rendszeresen visszaélnek azokkal, vezetői engedély nem adható ki, illetve nem újítható meg egyik járműkategóriában sem.

Rendszeres fogyasztás:

1. csoport:

15.1.

Vezetői engedély nem adható ki, illetve nem újítható meg olyan kérelmezők vagy járművezetők részére, akik bármilyen formában rendszeresen fogyasztanak a jármű biztonságos vezetéséhez szükséges képességeket károsító pszichotróp anyagokat, ha a felszívódó mennyiség akkora, hogy káros befolyást gyakorol a vezetésre. Ez alkalmazandó minden olyan egyéb gyógyszerre, illetve gyógyszerkombinációra, amelyek befolyást gyakorolnak a vezetési képességekre.

2. csoport:

15.2.

A hatáskörrel rendelkező egészségügyi hatóságnak különösen figyelembe kell vennie azokat a járulékos kockázatokat és veszélyeket, amelyek erre a csoportra vonatkozó meghatározás által érintett járművek vezetésével járnak.

VESEBETEGSÉGEK

1. csoport:

16.1.

Olyan kérelmezőknek vagy járművezetőknek, akik súlyos veseelégtelenségben szenvednek, vezetői engedély csak akkor adható ki, illetve újítható meg, ha a kérelmet a hatáskörrel rendelkező egészségügyi hatóság véleménye alátámasztja, és az érintettek rendszeres orvosi felülvizsgálaton vesznek részt.

2. csoport:

16.2.

A hatáskörrel rendelkező egészségügyi hatóság véleményében kellően indokolt és rendszeres orvosi felülvizsgálattal járó kivételes esetektől eltekintve, vezetői engedély nem adható ki, illetve nem újítható meg olyan kérelmezők vagy járművezetők részére, akik súlyos és visszafordíthatatlan veseelégtelenségben szenvednek.

VEGYES RENDELKEZÉSEK

1. csoport:

17.1.

Az olyan kérelmezők vagy járművezetők részére, akik a vezetési képességüket befolyásoló szervátültetésen estek át vagy szervezetükben mesterséges implantátum található, vezetői engedély csak akkor adható ki, illetve újítható meg, ha a kérelmet a hatáskörrel rendelkező egészségügyi hatóság véleménye támasztja alá, és az érintettek, amennyiben szükséges, rendszeres orvosi felülvizsgálaton vesznek részt.

2. csoport:

17.2.

A hatáskörrel rendelkező egészségügyi hatóságnak különösen figyelembe kell vennie azokat a járulékos kockázatokat és veszélyeket, amelyek erre a csoportra vonatkozó meghatározás által érintett járművek vezetésével járnak.

18.

Ha a kérelmezők vagy járművezetők a fenti pontokban nem említett olyan betegségekben szenvednek, amelyek a vezetés biztonságát hátrányosan befolyásoló funkcionális alkalmatlanságot idéznek vagy idézhetnek elő, akkor általános szabályként vezetői engedély csak akkor adható ki, illetve újítható meg, ha a kérelmet a hatáskörrel rendelkező egészségügyi hatóság véleménye alátámasztja, és az érintettek szükség esetén rendszeres orvosi felülvizsgálaton vesznek részt.

( 1 ) HL C 48., 1989.2.27., 1. o.

( 2 ) HL C 175., 1990.7.16., 40. o.

( 3 ) HL C 159., 1989.6.26., 21. o.

( 4 ) HL L 375., 1980.12.31., 1. o.

( 5 ) HL L 370., 1985.12.31., 1. o.

( 6 ) A Tanács 1999. június 28-i határozata a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 184., 1999.7.17., 23. o.)

( 7 ) HL L 370., 1985.12.31., 1. o.

( 8 ) HL L 370., 1985.12.31., 8. o.

( 9 ) HL L 168., 2008.6.28., 36 o.