A Debreceni Járásbíróság P.23553/2017/19. számú határozata birtokba adás (INGATLAN birtokba adása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 22. §, 24. §, 43. §, 78. §, 105. §, 217. §, 233. §, 2013. évi CCXII. törvény (Fétv.) 57. §]

Kapcsolódó határozatok:

*Debreceni Járásbíróság P.23553/2017/19.*, Debreceni Törvényszék Pf.20880/2018/3., Kúria Pfv.20251/2019/5. (BH 2020.7.204)

***********

... JÁRÁSBÍRÓSÁG

56.P.23.553/2017/19. szám

A ... Járásbíróság a dr. Szűcsné dr. Sebestyén Irén ügyvéd által képviselt felperesnek - a dr. Nagy Zsolt ügyvéd ügyintézése mellett a Farkas és Nagy Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen ingatlan birtokba adása iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A bíróság kötelezi az alperest, hogy a F. települési ... helyrajzi számú ingatlant 15 napon belül adja a felperes birtokába.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg felperesnek 37.250,- /harminchétezer-kettőszázötven/ Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a ... Törvényszékhez címezve kell benyújtani a ... Járásbíróságon írásban 3 egyező példányban.

A peres felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére, vagy összegére vonatkozik, csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása irányul. A másodfokú bíróság a felek bármelyikének kérelmére tárgyalást tart, tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.

Indokolás

A bíróság a peres felek nyilatkozatai és az általuk csatolt okiratok tartalma alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A per tárgyát képező F. települési ... helyrajzi számú 4,0374 hektár területű 2,67 aranykorona kataszteri tiszta jövedelmű, "kivett, árok" megjelölésű, illetve legelő művelési ágú ingatlanra és egyéb ingatlanokra vonatkozóan a tulajdonos Magyar Állam nevében eljáró Állami Vagyoni Ügynökség 1992. november 5. napján kötött meghatározott időtartamra, 50 évre szóló haszonbérleti szerződést a jelen per alperesével. A szerződésben foglaltak szerint a 17 Ak/ha alatti minőségű földterületre nem kell haszonbért fizetni, tekintettel a föld rossz minőségére. A szerződés 12./ pontjában a felek a szerződésből eredő jogviták rendezésére a ... Bíróság kizárólagos illetékességét kötötték ki.

1999. október 15. napján a haszonbérleti szerződést módosították annyiban, hogy a 17 Ak/ha feletti minőségű földterületekre a haszonbérlő 15 kg búza/Ak/év haszonbérleti díjat köteles fizetni.

A földhasználati nyilvántartásban a perbeli ingatlanra vonatkozóan a jelen per alperesének haszonbérleten alapuló földhasználata került bejegyzésre 2003-ban az 1993. január 1. napjától 2043. december 31. napjáig terjedő időre.

A Magyar Állam képviseletében eljáró Nemzeti Földalapkezelő Szervezet mint haszonbérbeadó és az alperes mint haszonbérlő között 2014. június 27. napján létrejött módosított és egységes szerkezetbe foglalt mezőgazdasági földhaszonbérleti szerződés alapján a jelen per tárgyát képező ingatlanra vonatkozóan is a haszonbérlet időtartama 1993. január 1. napjától 2042. december 31. napjáig terjedő határozott időre szól.

A felperes a 2015. december 7. napján lebonyolított nyilvános árverésen licitált a perbeli ingatlanra, majd a 2016. április 25. napján létrejött adásvételi szerződés alapján az ingatlanügyi hatóság a felperes kizárólagos tulajdonjogát a perbeli ingatlanra vonatkozóan 2016. november 2. napjával az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte, egyidejűleg bejegyezte a Magyar Állam javára a visszavásárlási jogot 20 éves időtartamra, valamint az ezt biztosító elidegenítési és terhelési tilalmat szintén 20 éves időtartamra.

A felperes a 2017. október 10. napján kelt és az alperes által 2017. október 17. napján átvett levelében a perbeli ingatlanon fennálló haszonbérleti szerződést a Fétv. 60. §. (5) bekezdésére hivatkozással 2017. december 31. napjával felmondta. Felhívta az alperest, hogy a kézbesítéstől számított 15 napon belül nyilatkozzon a felmondás elfogadásáról.

Az alperes a 2017. október 19. napján kelt és felperes meghatalmazottja által 2017. október 24. napján átvett levélben a felmondást nem fogadta el.

A felperes a 2017. november 2. napján postára adott, a ... Járásbíróságra 2017. november 6. napján érkezett keresetlevelében annak későbbi pontosításával a felmondás érvényességére hivatkozással kérte kötelezni az alperest arra, hogy a per tárgyát képező ingatlant adja a felperes birtokába. A kereseti kérelme jogalapjaként a Fétv. 60. §. (5) bekezdésében foglalt rendelkezést jelölte meg.

Perköltség címén az alperest a lerótt 21.000,- Ft eljárási illeték, a hiteles tulajdoni lap másolatának kiváltásával felmerült 6.250,- Ft készkiadás és a jogszabály alapján megállapított ügyvédi munkadíj megfizetésére kérte kötelezni.

Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a felperes a keresetindítással elkésett, ugyanis már 2017. október 24. napján értesült arról, hogy a felmondást az alperes nem fogadta el, ezért a keresetlevelet legkésőbb ezen időponttól számított nyolc napon belül kellett volna előterjesztenie.

Másodlagosan arra hivatkozott, hogy a Ptk. 6:340. §. (2) bekezdésében, valamint a Ptk. 6:211. §-ában írtak alapján a haszonbérleti szerződésből származó jogok és kötelességek jogszabály rendelkezése alapján szállnak át a felperesre. A Ptké. 53/C. §. (2) bekezdésében írtak szerint a szerződés átruházással új szerződés jött létre a szerződésbe belépő felperes és a szerződésben maradó alperes között. A hivatkozott jogszabályi rendelkezés novációt alkalmaz, amelynek lényege, hogy az eredeti szerződés mindenestől megszűnik és a felek akaratának megfelelő új kötelem hatályos. A Ptké. azért választotta ezt a megoldást, mert a Magyar Állam a jogszabály alapján történő szerződés-átruházás szabályait nem kívánta teljes körűen alkalmazni az értékesített földterületre megkötött haszonbérleti szerződések esetén, ugyanis ebben az esetben a Ptk. 6:340. §. (2) bekezdésének második mondatában írtak szerint egyetemlesen lenne köteles helytállni a korábbi tulajdonossal együtt a haszonbérlővel szemben.

A felperes és az alperes között tehát 2016-ban új szerződés jött létre, vagyis nem alkalmazható a Fétv. 60. §. (5) bekezdésében írt rendelkezés, az ugyanis csak a Tft. hatályba lépése előtt megkötött haszonbérleti szerződésekre vonatkozik.

Az új szerződés létrejötte nem jelenti azt, hogy a szerződés tartalma megváltozott volna, a szerződés tartalmát a megkötésének időpontjában hatályos jogszabályi rendelkezések alapján kell megítélni, vagyis a haszonbérleti szerződésbe történő belépés által nem jött létre tartalmilag új szerződés a felek között.

A kereset alapos.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény /Ptk./ 6:208. § (1) bekezdésében írtak szerint a szerződésből kilépő, a szerződésben maradó és a szerződésbe belépő fél megállapodhatnak a szerződésből kilépő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összességének a szerződésbe belépő félre történő átruházásáról.