A Fővárosi Törvényszék P.22042/2020/19. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. § (3) bek.] Bíró: Kovács András Tamás

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék P.22042/2020/19.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.20713/2021/4., Kúria Pfv.20333/2022/4., 3247/2023. (VI. 9.) AB határozat

***********

Fővárosi Törvényszék

33.P.22.042/2020/19.

A Fővárosi Törvényszék

a Németh és Palatics Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Palatics Edit; ügyvéd címe.) által képviselt

felperes (felperes címe.) felperesnek -

a Balsai Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. ifj. Balsai István; ügyvéd címe.) által képviselt

alperes (alperes címe.) alperes ellen

személyiségi jog megsértése iránt indított perében meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság megállapítja, hogy az alperes azzal, hogy az általa üzemeltetett portál honlapon 2020. május 16. napján "cikk címe" címmel megjelent cikkében valótlanul állította, hogy zsíros állással fizeti ki személy1 a felperest, valótlanul állította, hogy a felperes személyében már azelőtt megtalálták az új főszerkesztőt, mielőtt kiírták a pályázatot, valótlanul állította, hogy folytatódik a felperesnek a kifizetése településben, valótlanul állította, hogy ezzel a médiavezetői állással fizethetik ki az eddigi és jövőbeli szolgálataiért, valótlanul állította, hogy a felperes megszolgálta a jutalmat, és valótlanul állította, hogy személy1 a felperes főnöke, megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő jogát.

A bíróság az alperest a további jogsértéstől eltiltja.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy az ítélet rendelkező részét, annak jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül tegye közzé a portál címlapján 15 nap időtartamban, és távolítsa el a kifogásolt cikket.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 700.000,- (Hétszázezer) forint sérelemdíjat, és ennek 2020. május 16. napjától a kifizetésig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát, valamint 142.240,- (Száznegyvenkettőezer-kettőszáznegyven) forint perköltséget.

A bíróság ezt meghaladóan a keresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külön felhívására a magyar állam javára 42.000, - (Negyvenkettőezer) forint eljárási illetéket.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külön felhívására a magyar állam javára 18.000,- (Tizennyolcezer) forint eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Ítélőtáblának címezve a Fővárosi Törvényszéken lehet benyújtani.

A másodfokú eljárásban a jogi képviselet kötelező, ezért a fellebbezést benyújtó félnek jogi képviselőt szükséges meghatalmaznia. Ha a fellebbezést benyújtó fél jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. A fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránti esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Indokolás

[1] A bíróság a peres felek nyilatkozatai, személy1, valamint tanú1 tanúk vallomása, és egyéb írásbeliségek alapján az alábbi tényállást állapította meg:

[2] A felperes a cég1 Zrt. által üzemeltetett portál2 online hírportál újságírója, mely minőségében az elmúlt években számos cikket írt a települést2 érintő különböző politikai, illetve ehhez kapcsolódó, korrupciót feltételező visszásságokkal kapcsolatosan. A felperes több alkalommal készített riportot személlyel1, aki jelenleg településnek polgármestere.

[3] személy1, a település Önkormányzatának polgármestereként a kerületi magazin című havi magazin főszerkesztői feladatainak ellátására pályázatot írt ki. A pályázat benyújtási határideje 2020. május 15. napján telt le.

[4] Az alperes által üzemeltett portál honlapon 2020. május 16. napján "cikk címe" címmel cikk jelent meg, mely az alábbiakat tartalmazta:

[5] "Komoly tervei vannak személynek1 a magazini kerületi újsággal, amelyet a polgármestersége fél éve alatt durván propaganda-üzemmódra állított át. A nagyjából az ő nagyszerűségére és a kormány rettenetességére szűkített laphoz most új főszerkesztőt keresnek, de könnyen lehet, hogy már azelőtt megtalálták a portál2 egyik szerzője személyében, mielőtt kiírták a pályázatot. Folytatódhat a haverok és csókosok kifizetése a szélsőbaloldali kézre került településben.

személy1 korábbi együttös párttársa, az őszi győzelem után hamar a kerületi vagyonkezelő cég vezérigazgatói székébe ejtőernyőztetett. személy2 fogalmazta meg korábban, hogy az önkormányzati pozíciókat nem az adott település fejlesztésére, hanem a kormány elleni harcra kell felhasználniuk. A magazin című kétheti lap főszerkesztőjét azon nyomban ki is rúgták, és bár személy1 szabadon dolgozó újságírókról beszélt, az újságot - személy2 kijelentésének megfelelően - azonnal át is alakították kormányellenes propagandalappá.

Ez azonban csak az első lépés volt.