A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20655/2007/3. számú határozata kártérítés (KÖZIGAZGATÁSI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 340. §, 349. §] Bírók: Czukorné dr. Farsang Judit, Szabó Klára, Világhyné dr. Böcskei Terézia

Fővárosi Ítélőtábla

5.Pf.20.655/2007/3.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Rabóczky Gábor ügyvéd (1053 Budapest, Kecskeméti u. 5.) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a dr. Odry Krisztián jogtanácsos és dr. Szabó József vezető főtanácsos által képviselt Budapesti 1. számú Körzeti Földhivatal (1111 Budapest, Budafoki út 59.) alperes ellen közigazgatási jogkörben okozott kár megfizetése iránti perében a Fővárosi Bíróság 2007. február 15-én kelt 2.P.22.020/2006/5. számú ítélete ellen a felperes részéről 6. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

k ö z b e n s ő í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla megállapítja, hogy az alperest ½ arányban felelősség terheli L. L. .... hrsz-ú, .... szám alatti társasházi öröklakásra bejegyzett tulajdonjogának törlésével bekövetkezett kárért.

Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi és a kár összegére vonatkozóan az elsőfokú bíróságot további tárgyalásra és újabb határozat hozatalára utasítja.

A közbenső ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes keresetében 3.800.000 forint és ezen összeg után 1998. május 7. napjától a kifizetés napjáig járó évi 20 %-os kamat és a perérték 5 %-ból álló perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest a Ptk. 349. §-ának (1) bekezdése alapján. Előadta, hogy fia 1995. július 6-án kelt adásvételi szerződéssel megvásárolta P. Zs. tulajdonát képező .... tulajdoni lapon .... helyrajzi számú ingatlan 2/524 tulajdoni hányadát, amely természetben a ... szám alatti lakásnak felelt meg. A vételárat a szerződés megkötésével egyidejűleg megfizette. A lakás birtokba vételére 1995. október 6. után vált jogosulttá, mert a visszavásárlásra kikötött határidő eredménytelenül telt el. 1996. április 2-án kelt nyilatkozattal fia az ingatlannal kapcsolatos követelését a felperesre engedményezte. P. Zs. 1996. május 7-én a perbeli ingatlant eladta V. Z. vevőnek, aki az ingatlan birtokba is vette. A második adásvételi szerződés megkötésére azért kerülhetett sor, mert az alperes az ingatlan tulajdoni lapján fia tulajdonjog bejegyzési kérelmét nem széljegyezte, holott ez 27/1972. (XII. 31.) MÉM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 93. §-ának (1) bekezdése és az Inytv. 48. §-a alapján kötelezettsége lett volna. A széljegy nem szerepelt az alperes által kiállított 1996. május 6-án kiállított tulajdoni lapon sem. Az ingatlan forgalmi értéke ingatlanforgalmi értékbecslés szerint 3.800.000 forint, amely a felperes kára.

Az alperes elsődlegesen időelőttiségre hivatkozással a per megszüntetését, másodlagosan a kereset érdemi elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felperes nem igazolta, hogy igényét megkísérelte az eladóval szemben érvényesíteni, és ez nem vezetett eredményre. Kifejtette, hogy az épület társasházzá alakításának elmaradása miatt az adásvételi szerződések nem tekinthetők a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak, azokat a széljegyzés törvényi kötelezettsége nélkül iktatta, de azokat a rangsor megállapításakor figyelmen kívül kellett hagyni. Jogellenes magatartás a terhére nem állapítható meg, a számítógépes nyilvántartásban a felperes fiának bejegyzési kérelme már a második vevő kérelmét megelőzi, így az a benyújtásnak megfelelően korábban lesz elbírálva. Véleménye szerint a beköltözés hiánya tette lehetővé a kétszeri eladást, amely a Ptk. 340. §-ának alkalmazását indokolttá teszi.

A Fővárosi Bíróság 2.P.27.531/1998/13. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy az 1995. július 5-én kelt és november 30-án benyújtott adásvételi szerződés széljegyzése az 1996. május 6-án kelt tulajdoni lapon elmaradt. Álláspontja szerint azonban ez nem áll okozati összefüggésben a felperes által érvényesített kárral. A felperes ugyanis kárelhárítási kötelezettségének nem tett eleget akkor, amikor több hónapon keresztül az ingatlan birtokba vételét elmulasztotta. Ezért az alperes felelőssége a Ptk. 349. §-ának (1) bekezdése alapján nem áll fenn.

A felperes fellebbezés folytán eljárt Legfelsőbb Bíróság Pf.V.26.790/2000/5. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására, és újabb határozat hozatalára utasította a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján.

Az elsőfokú bírósággal egyezően megállapította, hogy az alperes által 1996. május 6-án kiállított tulajdoni lapon a felperes fiának tulajdonjog bejegyzési kérelme nem volt széljegyezve. Azonban az 1996. április 2-án kelt nyilatkozat alapján azt is megállapította, hogy az a felperes javára képviseleti jogot keletkeztetett, önmagában a Ptk. 328. §-ának (1) bekezdése szerinti engedményezés megtörténtének igazolására nem alkalmas. Ezért előírta az engedményezés megtörténtének vizsgálatát. Ezt követően pedig a felperesnek kell bizonyítania, hogy kára keletkezett, amely annak függvénye, hogy a szerződésből eredő jogainak érvényesítése milyen eredménnyel jár. E körben a felperest terheli annak bizonyítása, hogy az eladóval szembeni igényérvényesítés eredménnyel nem járt. Előírta a földhivatali iratok beszerzését is arra az esetre, ha a kártérítési felelősség megállapításának feltételei fennállnak. Mivel a felperesi jogelőd tulajdonjogának bejegyzése a fellebbezési eljárás ideje alatt megtörtént, vizsgálni kell, hogy a határozat ellen nyújtottak-e be fellebbezést, és azt a második vevőnek kézbesítették-e.

A megismételt eljárásban a felperes kereseti kérelmét változatlan formában tartotta fenn. Előadta, hogy a felperesi igényérvényesítés alapja az 1996. április 2-án kelt engedményezés, amely az adásvételi szerződésből eredő igények teljes körének engedményezésre vonatkozik. Kifejtette azt is, hogy a felperes fia szerződéses partnerével szemben az igényt megkísérelte érvényesíteni de az, lakcím hiányában, nem vezetett eredményre. A büntetőeljárás is felfüggesztésre került, mert az eladó tartózkodási helyét nem lehetett megállapítani. Álláspontja szerint társasház bejegyzésének hiánya nem lehet a széljegyzés akadálya, mert a szerződésben a helyrajzi szám fel volt tüntetve.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a felperes fiának a tulajdonjog bejegyzése az eredeti ranghelyen megtörtént. A Ptk. 117. §-ának (4) bekezdésére alapított igények a földhivatali eljárásban nem bírálhatók el, ezért a második vevőnek nincs fellebbezési joga, de a Legfelsőbb Bíróság végzésére figyelemmel azt kézbesítették a második vevőnek, aki fellebbezéssel élt. A másodfokú közigazgatási hatóság a fellebbezés elbírálását felfüggesztette, a második vevő által kezdeményezett tulajdonjog megállapítása iránti per jogerős befejezéséig. A Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság 3.P.22.188/2003/5. számú jogerős ítélete alapján a felperes fiának tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásból törlésre került a második vevő tulajdonjogának egyidejű bejegyzése mellett.