A Legfelsőbb Bíróság Pfv.20472/2009/5. számú határozata szerződés semmisségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 275. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 145. §, 373. §] Bírók: Kollár Márta, Tamáné dr. Nagy Erzsébet, Wellmann György

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága

mint felülvizsgálati bíróság

Pfv.VI.20.472/2009/5.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Forgács és Kiss Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Kiss Elemér ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Soós B. Tibor ügyvéd által képviselt I.rendű, II.rendű, III.rendű és IV.rendű alperesek ellen szerződés semmisségének a megállapítása iránt a Fővárosi Bíróságnál 24.P.28.894/2005. szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.20.749/2008/4. számú ítéletével befejezett perében jogerős ítélet ellen a felperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán a 2009. évi június hó 30. napján tartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az I.-IV.r. alpereseknek mint együttes jogosultaknak 600 000 (hatszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

I n d o k o l á s :

A B., K. u.-i ingatlan 1261/2781 részilletősége a felperes az 1520/2781 részilletősége pedig a II.r. alperes jogelődjének tulajdona volt. A felperes a részilletőségét a II.r. alperes jogelődjétől szerezte meg adásvételi szerződéssel. A szerződésben a felek megállapodtak, hogy az ingatlanrészeket elkülönítetten használják. A felperes a résztulajdoni illetőségét magas és vastag téglafallal leválasztotta, és így a tulajdonában álló szomszédos ingatlanhoz csatolta. A felperes tulajdonosa G. I. A II.r. alperes végrendeleti öröklés útján vált az 1520/2781 tulajdoni illetőség tulajdonosává.

Az I. és IV.r. alperesek házastársak, a III.r. alperes a IV.r. alperes első házasságából származó gyermeke, aki édesanyjával és nevelőapjával közös háztartásban él.

A II.r. alperes 2004. március 29-én ingatlan csereszerződést kötött a perbeli ingatlanrészre, amelyben elcserélte ezt a III.r. alperes tulajdonában álló és a IV.r. alperes haszonélvezeti jogával terhelt B., R. u.-i öröklakásra. A csereszerződés értelmében az I.r. és a III.r. alperes vált volna a K. u.-i ingatlanrész tulajdonosává a IV.r. alperes haszonélvezeti jogával terhelten. A szerződés szerint 53 000 000 értékkülönbözet megfizetésére került sor, amelyet az I.r. alperes fizetett ki.

A földhivatal szerződésmódosításra történő felhívására az alperesek 2004. július 12-én a 2004. március 29-én kelt szerződést felbontották, majd ugyanezen a napon, 2004. július 12-én egy adásvétellel vegyes ingatlan csereszerződést kötöttek. E szerint a II.r. alperes a K. u.-i ingatlan 304/2781 részilletőségét cseréli el a III.r. alperes R. u.-i lakásával 20 000 000 forint értékben, míg az I.r. alperes 33 000 000 forint értékkülönbözet teljesítése mellett szerzi meg a K. u.-i ingatlan 1216/2781 részilletőségét. A tulajdoni illetőségeket a IV.r. alperes haszonélvezeti joga terheli.

Az alperesi vevők elképzelése az volt, hogy az ingatlanon két generációs felépítményt létesítenek, a terveket a felperes hozzájárulásának megszerzése érdekében a felperesnek elküldték. A felperes a 2005. május 26. napján kelt levelében jelezte, hogy a tervezett alperesi építkezéshez nem járul hozzá, egyben kérte, hogy elővásárlási jogának gyakorlása érdekében az adásvételi szerződést küldjék meg a részére.

Az alperesek 2005. június 13-án kelt megállapodásukkal a 2004. július 12-i szerződést felbontották és ugyanezen a napon egy ingatlan csereszerződést kötöttek. Ennek értelmében a K. u.-i ingatlan 1520/2781 tulajdoni hányada teljes egészében a III.r. alperes tulajdonába került az I. és IV.r. alperesek holtig tartó haszonélvezeti jogával terhelten. A II.r. alperes tulajdona lett a III.r. alperes R. u.-i öröklakása 20 000 000 forint értékben elszámolva. A szerződés rögzíti, hogy a 33 000 000 forint értékkülönbözet kifizetése megtörtént.

A felperes a II.r. alpereshez címzett, 2005. június 17-i levelében kijelentette, hogy az elővásárlási jogával az ingatlan 1216/2781 részilletősége tekintetében élni kíván, és 33 000 000 forint vételárat ügyvédi letétbe helyezett.

A felperes keresetében elsődlegesen azt kérte, hogy a bíróság állapítsa meg a 2005. június 13-án kelt, a 2004. július 12-i szerződést felbontó megállapodás semmisségét és ennek folytán azt is, hogy a 2005. június 13-án kelt csereszerződés is érvénytelen. Álláspontja szerint ezek a szerződések színleltek voltak, a felperes elővásárlási jogának kijátszására irányultak. A felperes kérte továbbá megállapítani, hogy a 2004. július 12-én kelt adásvételi szerződéssel vegyes csereszerződésnek az I.r. alperes 1216/2781 tulajdoni hányadra vonatkozó tulajdonszerzését tartalmazó rendelkezése vele szemben - elővásárlási joga folytán - hatálytalan, így 53 000 000 forint vételár ellenében az adásvételi szerződés közötte és a II.r. alperes között jött létre. Kérelme teljesítése esetére kérte a tulajdonjoga bejegyzését és az I. és IV.r. alperesek bejegyzett jogának törlését.

A felperes másodlagosan fenntartotta azt a kereseti kérelmét is, hogy a bíróság állapítsa meg a 2005. június 13-i szerződések színlelt voltát és semmisségét és a perbeli ingatlan 1216/2781 tulajdoni hányadára szólóan állapítsa meg, hogy az adásvételi szerződés a II.r. alperes és a felperes között jött létre 33 000 000 forint vételár fejében. Ezen kérelmével kapcsolatban is kérte az általa igényelt tulajdoni állapot ingatlan-nyilvántartási átvezetését.

Az alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. Előadták, hogy a szerződéskötések körében színlelés nem állott fenn a részükről, a II.r. alperes szándéka az volt, hogy az ingatlanilletőségét készpénz és kisebb lakás ellenében értékesítse, a III.r. alperes is a II.r. alperesre kívánta átruházni az R. u.-i. ingatlana tulajdonjogát. A IV.r. alperes haszonélvezeti joga mindegyik ingatlan esetében kikötésre került. A szerződés felbontásának és új szerződés megkötésének a földhivatal hiánypótlási felhívása, illetve az volt az oka, hogy meghiúsult az alperesek azon szándéka, hogy az ingatlanon több generációs felépítményt létesítsenek. A felperesi társaság tiltakozására tekintettel az ingatlan felújítása mellett döntöttek.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. A bíróság ítéletében megállapította, hogy az 1520/2781 tulajdoni hányad átruházásakor a felek az ellenértéket részben csereingatlannal fizették meg, amely nem helyettesíthető. Ilyen esetben a felperest elővásárlási jog nem illeti meg. Az eladó résztulajdonos ugyanis nem kényszeríthető arra, hogy az általa kiválasztott és nem helyettesíthető cserelakás helyett készpénzt fogadjon el az elővásárlásra jogosulttól.