A Fővárosi Ítélőtábla Kf.27470/2009/4. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KÖZBESZERZÉSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) 81. §] Bírók: Páldy Zsuzsanna, Sára Katalin, Szőke Mária

FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA

3.Kf.27.470/2009/4. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Halászi Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Halászi György ügyvéd által képviselt Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata (2030 Érd, Alsó u. 1.) felperesnek a jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság 2009. augusztus 25. napján kelt 13.K.33.660/2008/24. számú ítélete ellen az alperes 25. sorszám alatt bejelentett fellebbezésére meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott részét nem érinti, fellebbezett részét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 70.000 (hetvenezer) forint másodfokú perköltséget.

A fellebbezési illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes gyorsított, meghívásos közbeszerzési eljárást indított, a részvételi felhívása szerint számlavezetési szerződést kívánt kötni, illetve folyószámla hitelkeret és munkabér hitelkeret biztosítását kérte. Szerződéstervezetet nem, részletes szerződési (szerződéses) feltételeket határozott meg az ajánlattételi szakaszban készített dokumentációban (V. fejezet), előírta, hogy azok betartása kötelező, azzal nem lehet ellentétes az ajánlat alapján megkötendő szerződés, az Üzletszabályzat vagy más, a felek jogviszonyára egyébként kiható okirat (a továbbiakban: preambulum). Ajánlatot nyújtott be az ... Nyrt. (a továbbiakban: kérelmező), amelynek része volt a "Tájékoztatás a szerződéskötés feltételeiről" c. dokumentum, ebben az ajánlat tárgyát képező szerződés megkötését az ajánlattevő képviselő-testületi határozat meghozatalához kötötte, melynek tartalmát meghatározta. (a továbbiakban: Tájékoztató). A felperes a kérelmező ajánlatát a Tájékoztató miatt a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelenné nyilvánította. A döntés ellen a kérelmező jogorvoslati kérelemmel élt, melynek folytán az alperes más jogorvoslati kérelemre is eljárva a D.295/15-I/2008. számú határozatában megállapította, hogy a felperes megsértette a Kbt. 136. § (1) bekezdésére, 41. § (1) és (7) bekezdéseire, továbbá a 88. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel a Kbt. 81. § (1) és (3) bekezdését, valamint a Kbt. 99. § (1) bekezdését, és 10 millió forint bírság megfizetésére kötelezte. Döntését többek között azzal indokolta, hogy a kiírás alapján nem volt kizárt, hogy az ajánlattevő további szerződéses feltételt határozzon meg; a Tájékoztató tartalma megfelelt a jogszabályoknak, így a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvénynek (a továbbiakban: Ötv.), és az államháztartás működésének rendjéről szóló 217/1998.(XII.30.) Korm. rendelet szabályainak (a továbbiakban: Ámr.), azaz a szerződés megkötését a kérelmező jogszerűen kötötte a képviselő-testületi határozat csatolásához; a felperes az érvénytelenség megállapítása során alappal nem hivatkozhatott volna a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 211-212. §-aira, és az ajánlati kötöttség sérelmére.

Az alperes határozatának bírósági felülvizsgálata, annak megváltoztatása iránt előterjesztett keresetet az elsőfokú bíróság részben alaposnak találta, ítéletében az alperes határozatát akként változtatta meg, hogy a Kbt. 81. § (1) és (3) bekezdése sérelmének megállapítását mellőzte, a bírságot 3,5 millió forintra mérsékelte. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Jogi okfejtése szerint a preambulum alapján nem volt lehetőség arra, hogy a kérelmező szabadon, a szerződési feltételek között nem szereplő, a megadott feltételekkel tartalmilag nem összefüggő, az ajánlattevőre kötelezettséget rovó szerződési feltételt ajánljon meg. Ha a felperes a szerződés lényegi kérdésének tekintette volna a szerződéskötést vagy a biztosítékokat, azokat szerződési feltételként meghatározta volna.

Az elsőfokú bíróság ítéletének a határozatát megváltoztató rendelkezése ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, az ítélet megváltoztatásával a kereset teljes elutasítását és a felperes költségben marasztalását kérte. A határozatában már kifejtettek szerint érvelve továbbra is úgy vélte, hogy a kérelmező ajánlata érvényes volt. Kiemelte, hogy a Tájékoztató technikai előírást tartalmazott; nem volt ellentétes a dokumentációban meghatározott szerződési feltételekkel; nem rótt a felperesre egyoldalú kötelezettséget, mivel az abban megjelölt határozat meghozatala törvényi kötelezettsége; a felperes pedig nem zárta ki a szerződés teljesítése érdekében indokolt feltételek, vagy komplett szerződéstervezet benyújtásának lehetőségét. Hangsúlyozta, hogy felperest jogszabály kötelezi arra, hogy a hitelfelvétellel kapcsolatos kiadásait betervezze a költségvetésébe, ez a visszafizetés biztosítéka, amelyre vonatkozó igény az ajánlattevői oldalon jelentkezik.

A felperes fellebbezési ellenkérelmében a fellebbezés elutasítását kérte és perköltséget igényelt. Nem változott a kereseti álláspontja arról, hogy a kérelmezőnek nem volt jogszerű lehetősége arra, hogy a Tájékoztatóban szerződéskötési feltételt írjon elő, és az alperes tévedett, amikor azonosnak tekintette a szerződéskötési feltételt, a szerződési feltétellel. A Tájékoztató szerinte akkor is jogellenes ha a kérelmező szerződési feltételt határozott volna meg, mert az Ámr. 29. § (1) bekezdés 2. pont g) alpontja értelmében a rendeleti, és nem a kérelmező által megkívánt határozati forma az, amelyben a többéves kihatással járó feladatok előirányzatait (költségvetését) meg kell határoznia, továbbá mint megyei jogú város, amúgy közgyűlési és nem képviselő-testületi határozat meghozatalára jogosult. A pénzintézeti követelést nem az keletkezteti, hogy azt a költségvetésbe betervezik, ez utóbbi nem biztosíték, az alperes ilyenformán ezzel nem érvelhetett volna.

A fellebbezés nem alapos.