ÍH 2021.87 ANYAGI JOGERŐHATÁS

A kölcsönszerződés alapján hozott, a felpereseket marasztaló ítélet a hozzá fűződő anyagi jogerőhatás következtében azt jelenti, hogy a szerződés létrejött és érvényes. Ennek ellenkezője csak az ezen ítélettel szemben előterjesztett perújítási eljárás keretében lehetne vizsgálható. Ebből következik, hogy kártérítési kereset ténybeli alapjaként nem jelölhető meg az, hogy a szerződés nem jött létre, mert a jogerős ítéletben már elbírált jogot - miszerint a szerződés érvényesen létrejött - a felperesek nem tehetik vitássá [1959. évi IV. tv. 339. § (1) bekezdés, 2016. évi CXXX. tv. 360. § (1) bekezdés].

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a II. rendű felperes tulajdonában állt az A. helység 001. helyrajzi számú építési telek, melyre a felperesek értékesítési célra társasház építését határozták el. Ennek érdekében, a 2006. augusztus 24. napján kelt kölcsönszerződés alapján az I. rendű alperestől 10 év futamidőre 200 000 euró kölcsönt vettek fel, a kölcsön biztosítékául jelzálogjogot alapítottak a II. rendű felperes kizárólagos tulajdonát képező A. helység 001. helyrajzi számú és 002. helyrajzi számú ingatlanokra, valamint a felperesek közös tulajdonában álló B. helység 003. helyrajzi számú ingatlanra. A felek megállapodtak abban, hogy amennyiben a zálogba adott ingatlanok tulajdoni lapjára harmadik személy javára végrehajtási jogot jegyeznek be, úgy a felvett hitel minden további rendelkezés nélkül esedékessé és végrehajthatóvá válik.

A társasház építtetője, egyúttal kivitelezője a felperesek érdekeltségébe tartozó Z. Kft. volt, mely gazdálkodó szervezet a teljes hiteltartozás visszafizetésére készfizető kezességet vállalt. A kölcsönszerződés 10. és 11. pontja értelmében a hitelszerződés azonnali hatályú felmondásához elegendő a törlesztőrészletek nem teljesítése, vagy a fedezetül szolgáló ingatlanokra harmadik személy részéről végrehajtási jog bejegyzése is.

Az adóhatóság 2008. évben a felperesek ellen vizsgálatot indított, ezzel összefüggésben a fedezeti ingatlanokra végrehajtási jogot jegyeztek be.

Az I. rendű alperes 2008. október 7. napján a hitelszerződést - kétheti teljesítési határidő meghatározása mellett - azonnali hatállyal felmondta, a felmondásban a fedezeti ingatlanok végrehajtási joggal való megterhelésén túl a törlesztéssel történő elmaradásra is hivatkozott.

Az I. rendű alperes által kezdeményezett fizetési meghagyásos eljárás perré alakulása folytán a Törvényszék a 2010. március 13. napján jogerőre emelkedett, 19. számú ítéletével kötelezte a jelen per I. és II. rendű felperesét, a Z. Kft.-t 204 878,54 euró, ennek kamatai és a felmerült perköltség egyetemleges megfizetésére, a fedezeti ingatlan kapcsán bejegyzett joggal rendelkező egyéb alpereseket pedig annak tűrésére, hogy I. rendű alperes az igényét a jelzálogjoggal terhelt ingatlanból kielégíthesse.

A felek 2010. szeptember 28. napján - az előzmények rögzítése mellett - fizetési haladék feltételeiről kötöttek megállapodást.

A megállapodás szerint a 2010. december 31. napjáig engedélyezett fizetési haladék együttes feltételei az alábbiak voltak:

1. A már értékesített ingatlanok adásvételi szerződésének módosítása 2010. november 30. napjáig akként, hogy a vételárhátralékot a vevők az I. rendű alperes részére legyenek kötelesek teljesíteni.

2. A még nem értékesített ingatlanokra legkésőbb 2010. november 30. napjáig adásvételi előszerződések, vagy végleges adásvételi szerződések megkötése és bemutatása a hitelező részére, mely szerződések alapján a vételárat a vevők csak a hitelező részére teljesíthetik azzal, hogy a fizetési határidő 2010. december 31. napjánál későbbi időpont nem lehet.

3. Külön okiratban foglaltan a még nem értékesített ingatlanokra, valamint az A. helység 001/9 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanra vételi jog alapítása.

Ugyanezen a napon a felek 2011. január 1. napjától 2011. március 31. napjáig terjedő időre vételi jogot alapítottak az A. helység 001/1-4, 001/6, 001/8-10 helyrajzi szám alatti ingatlanokra. Az opciós vételárat bruttó 250 000 forint/m2 vételár alapulvételével határozták meg, a beszámítás lehetőségének rögzítésével. Kifejezték, hogy a vételi jog nem biztosítéki célú mellékkötelem, kitértek arra is, hogy a vételi jog gyakorlására a jogosult harmadik személyt kijelölhet.

A 2010. szeptember 28. napján kelt fizetési haladékról szólt megállapodásban foglalt feltételek nem teljesültek, az abban foglaltaknak a felperesek, valamint a Z. Kft. nem tettek eleget.

Az I. rendű alperes 2011. március 23. napján a II. rendű alperest az A. helység 001/6, 001/8 és 001/10 helyrajzi számú ingatlanok tekintetében a vételi jog gyakorlására kijelölte, a II. rendű alperes a fenti három ingatlanra vételi nyilatkozatot tett.

A fennmaradó tartozásra az I. rendű alperes végrehajtási eljárást indított 2011. szeptember 2. napján a felperesekkel és az Z. Kft.-vel szemben, a végrehajtási eljárás folyamatban van.

Az Z. Kft. felszámolás alá került, a felszámolási eljárás 2016. december 21. napján jogerősen befejeződött.

A felperesek a törvényszék előtt előterjesztett keresetükben (továbbiakban előzményi per) annak megállapítását kérték, hogy a 2010. szeptember 28. napján létrejött megállapodás, vételi jogot alapító szerződés lehetetlen szolgáltatásra irányul, jóerkölcsbe ütközik, illetve a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért az I. rendű alperes felelős, ezért a kötelezettek szabadulnak tartozásuk alól. Keresetük kiterjedt az I., II. rendű alperesek között 2011. március 23. napján létrejött engedményezési szerződés jogszabályba ütközésének megállapítására is. Kérték a II. rendű alperes által megvásárolt ingatlanok tekintetében a tulajdonjog Z. Kft.-re történő visszajegyzését. A törvényszék ítéletével a felperesek keresetét elutasította, az ítélőtábla 6. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A törvényszék ítélete ellen a felperesek több perújítási kérelmet is benyújtottak, amelyek nem jártak eredménnyel.

A felperesek keresetükben elsődlegesen 109 160 000 forint kártérítés és ennek kamatai egyetemleges, másodlagosan egyenlő arányú megfizetésére kérték kötelezni az I. és II. rendű alpereseket, elsődlegesen az 1959. évi IV. törvény (rPtk.) 6. §-a, másodlagosan 339. §-a, harmadlagosan 361. §-a alapján. A hitelszerződés, kezességvállalási szerződés, jelzálogszerződés fogyatékosságai alapján a megfelelő alaki és tartalmi feltételek hiányára hivatkoztak, álláspontjuk szerint a szerződések nem jöttek létre, vagy érvénytelen szerződésnek tekinthetők. Hivatkoztak arra, hogy az alperesek egymással összejátszva, egy olyan nem létező hitelkonstrukcióra való hivatkozással, amelyek szerint felpereseknek I. rendű alperes nyújtott hitelt, olyan helyzetet teremtettek, amely a felpereseket az I. rendű alperes által kezdeményezett vételi jogot alapító szerződés, hitelígérvény, végrehajtás és felszámolási eljárásban jogosulatlanul történt hitelezői igény érvényesítés eredményeképpen megfosztotta az általuk 100%-ban tulajdonolt, és azóta a cégjegyzékből törölt Z. Kft. tulajdonában álló, A. helység 001. helyrajzi szám alatti földrészleten lévő társasházi ingatlanoktól. Kiemelték, hogy az alperesek nem az érvényesen megkötött szerződés létrejötte után követtek el szerződésszegő magatartást, hanem a hitelígérvény aláírásakor jogellenesen jártak el, amelyből a felpereseknek kára keletkezett.