A Pécsi Ítélőtábla Pf.20013/2020/5. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 6. §] Bírók: Berki Csilla, Gyöngyösiné dr. Antók Éva, Szentpéteriné dr. Bán Erzsébet

Kapcsolódó határozatok:

Zalaegerszegi Törvényszék P.20057/2019/8., *Pécsi Ítélőtábla Pf.20013/2020/5.* (ÍH 2021.87), Kúria Gfv.30309/2020/11.

***********

Pécsi Ítélőtábla

Pf.III.20.013/2020/5. szám

A Pécsi Ítélőtábla a Ügyvédi Iroda (cím1., ügyintéző: Jogi_képviselő1 ügyvéd) által képviselt I. rendű felperes (cím2.) és II. rendű felperes (cím2.) - a Ügyvédi Iroda (cím3., ügyintéző: ügyvéd ügyvéd) által képviselt I. rendű alperes (cím4.) és a II. rendű alperes. (cím5.) ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében a Zalaegerszegi Törvényszék 2019. október hó 17. napján kelt 5.P.20.057/2019/8. számú ítélete ellen a felperesek részéről 11. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az I-II. rendű felpereseket egyetemleges kötelezettséggel, hogy fizessenek meg 15 napon belül az I-II. rendű alpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 300.000 (háromszázezer) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a II. rendű felperes tulajdonában állt a helység-i 001. helyrajzi számú, helység, cím7. szám alatti építési telek, melyre a felperesek értékesítési célra társasház építését határozták el. Ennek érdekében a 2006. augusztus hó 24. napján helység-ban kelt kölcsönszerződés alapján az I. rendű alperestől 10 év futamidőre 200.000 euró kölcsönt vettek fel, a kölcsön biztosítékául jelzálogjogot alapítottak a II. rendű felperes kizárólagos tulajdonát képező helység-i 001. helyrajzi számú és 002. helyrajzi számú ingatlanokra, valamint a felperesek közös tulajdonában álló helység2 003. helyrajzi számú ingatlanokra. A felek megállapodtak abban, hogy amennyiben a zálogba adott ingatlanok tulajdoni lapjára harmadik személy javára végrehajtási jogot jegyeznek be, úgy a felvett hitel minden további rendelkezés nélkül esedékessé és végrehajthatóvá válik.

A társasház építtetője, egyúttal kivitelezője a felperesek érdekeltségébe tartozó (az elsőfokú bíróság által III. rendű alperesként nevesített) Kft1. volt, mely gazdálkodó szervezet a teljes hiteltartozás visszafizetésére készfizető kezességet vállalt. A kölcsönszerződés 10. és 11. pontja értelmében a hitelszerződés azonnali hatályú felmondásához elegendő a törlesztő részletek nem teljesítése, vagy a fedezetül szolgáló ingatlanokra harmadik személy részéről végrehajtási jog bejegyzése is.

Az adóhatóság 2008. évben a felperesek ellen vizsgálatot indított, ezzel összefüggésben a fedezeti ingatlanokra végrehajtási jogot jegyeztek be.

Az I. rendű alperes 2008. október hó 7. napján a hitelszerződést kétheti teljesítési határidő meghatározása mellett azonnali hatállyal felmondta, a felmondásban a fedezeti ingatlanok végrehajtási joggal való megterhelésén túl a törlesztéssel történő elmaradásra is hivatkozott.

Az I. rendű alperes által kezdeményezett fizetési meghagyásos eljárás perré alakulása folytán a Zalaegerszegi Törvényszék 2010. március hó 13. napján jogerőre emelkedett 4.P.21.277/2009/19. számú ítéletével egyetemlegesen kötelezte az I. és II. rendű felpereseket valamint az Kft1.-t 204.878,54 euró, ennek kamatai és a felmerült perköltség megfizetésére, a fedezeti ingatlan kapcsán bejegyzett joggal rendelkező egyéb alpereseket pedig annak tűrésére, hogy I. rendű alperes az igényét a jelzálogjoggal terhelt ingatlanból kielégíthesse.

A felek 2010. szeptember hó 28. napján - az előzmények rögzítése mellett - fizetési haladék feltételeiről kötöttek megállapodást.

A megállapodás szerint a 2010. december hó 31. napjáig engedélyezett fizetési haladék együttes feltételei az alábbiak voltak:

1.) A már értékesített ingatlanok adásvételi szerződésének módosítása 2010. november hó 30. napjáig akként, hogy a vételárhátralékot a vevők az I. rendű alperes részére legyenek kötelesek teljesíteni.

2.) A még nem értékesített ingatlanokra legkésőbb 2010. november hó 30. napjáig adásvételi előszerződések, vagy végleges adásvételi szerződések megkötése és bemutatása a hitelező részére, mely szerződések alapján a vételárat a vevők csak a hitelező részére teljesíthetik azzal, hogy a fizetési határidő 2010. december 31. napjánál későbbi időpont nem lehet.

3.) Külön okiratban foglaltan a még nem értékesített ingatlanokra, valamint a helység-i 001/9 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanra vételi jog alapítása.

Ugyanezen a napon a felek 2011. január hó 1. napjától 2011. március hó 31. napjáig terjedő időre vételi jogot alapítottak a helység-i 001/1-4, 001/6, 001/8-10 helyrajzi szám alatti ingatlanokra. Az opciós vételárat bruttó 250.000 forint/m2 vételár alapulvételével határozták meg, a beszámítás lehetőségének rögzítésével. Kifejezték, hogy a vételi jog nem biztosítékú célú mellékkötelem, kitértek arra is, hogy a vételi jog gyakorlására a jogosult harmadik személyt kijelölhet.

A 2010. szeptember hó 28. napján kelt fizetési haladékról szólt megállapodásban foglalt feltételek nem teljesültek, az abban foglaltaknak a felperesek, illetőleg az Kft1 nem tettek eleget.

Az I. rendű alperes 2011. március hó 23. napján a II. rendű alperest a helység-i 001/6, 001/8 és 001/10 helyrajzi számú ingatlanok tekintetében a vételi jog gyakorlására kijelölte, a II. rendű alperes a fenti három ingatlanra vételi nyilatkozatot tett.

A fennmaradó tartozásra az I. rendű alperes végrehajtási eljárást indított 2011. szeptember hó 2. napján a felperesekkel és az Kft.1 szemben, a végrehajtási eljárás folyamatban van.

Az Kft1. felszámolás alá került, a felszámolási eljárás 2016. december hó 21. napján jogerősen befejeződött.

Felperesek a Zalaegerszegi Törvényszék előtt 5.P.20.142/2012. szám alatt előterjesztett keresetükben annak megállapítását kérték, hogy a 2010. szeptember hó 28. napján létrejött megállapodás, vételi jogot alapító szerződés lehetetlen szolgálgatásra irányul, jóerkölcsbe ütközik, illetve a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért az I. rendű alperes felelős, ezért a kötelezettek szabadulnak tartozásuk alól. Keresetük kiterjedt az I., II. rendű alperesek között 2011. március hó 23. napján létrejött engedményezési szerződés jogszabályba ütközésének megállapítására is. Kérték a II. rendű alperes által megvásárolt ingatlanok tekintetében a tulajdonjog Kft.1-re történő visszajegyzését. A Zalaegerszegi Törvényszék ítéletével a felperesek keresetét elutasította, a Pécsi Ítélőtábla Pf.VI.20.370/2013/6. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A Zalaegerszegi Törvényszék 4.P.21.277/2009/19. számú ítélete, illetve a 4.P.20.142/2012. számú jogerős ítélete ellen a felperesek több perújítási kérelmet is benyújtottak, amelyek nem jártak eredménnyel. A 4.P.20.864/2017/13. számú végzéssel utasította el legutóbb a Zalaegerszegi Törvényszék a perújítási kérelmet, melyet a Pécsi Ítélőtábla Pkf.IV.25.097/2018/7. számú végzésével helybenhagyott.