A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20450/2016/4. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §] Bírók: Hercsik Zita, Kizmanné dr. Oszkó Marianne, Kovács Éva

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.20.450/2016/4/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Bodolai László ügyvéd (címe) és a Dr. Mester Csaba Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Mester Csaba ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Deák Dávid ügyvéd (címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyiségi jogsértés miatt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2015. december 21. napján kelt 70.P.21.598/2015/11. számú ítélete ellen az alperes részéről 19. sorszám alatt és a felperes részéről 20. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét részben megváltoztatja és megállapítja, hogy az alperes azzal, hogy a ... bejegyzéseiben ... napján valótlanul híresztelte, ... napján pedig valótlanul állította, hogy a felperes kábítószert fogyasztott, továbbá ugyanezen kijelentésnek az ... televízióban ... napján sugárzott interjúban történő további híresztelésével megsértette a felperes emberi méltóságát és jóhírnevét.

Az alperest terhelő sérelemdíj összegét 500.000 (ötszázezer) forintra felemeli.

Egyebekben a per főtárgya tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 42.000 (negyvenkettőezer) forint + áfa együttes első- és másodfokú perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy a Magyar Államnak külön felhívásra 19.600 (tizenkilencezer-hatszáz) forint, míg az alperest, hogy 78.400 (hetvennyolcezer-négyszáz) forint együttes kereseti és fellebbezési illetéket fizessenek meg.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Keresetében a felperes annak megállapítását kérte, hogy az alperes a ... profilján ... napján közzétett, a felperes képmásával illusztrált közleményében, valamint a ... napján közzétett közleményében annak a valótlan ténynek az állításával, illetve híresztelésével, miszerint a felperes kábítószert fogyasztott, továbbá azzal, hogy ... napján az ... Televízióban készített reggeli interjúban megerősítette a ... tett kijelentéseit, megsértette a jóhírnevét, az emberi méltóságát és a magánélet sérthetetlenségéhez fűződő személyiségi jogát. Kérte továbbá annak megállapítását, hogy az alperes a hivatkozott közlésekben megjelentetett képmása nyilvánosságra hozatalával megsértette a személyes adatok védelméhez való jogát azáltal, hogy a nem közszereplései során készült fényképfelvételeket az engedélye nélkül, sértő környezetbe helyezve nyilvánosságra hozta. A képmás közzétételével kapcsolatosan kérte a Ptk.-ban nevesített képmás védelméhez fűződő személyiségi jog megsértésének megállapítását is. Kérte az alperes marasztalását 700.000 forint összegű sérelemdíj és ennek a 2015. január 12. napjától járó késedelmi kamatai megfizetésében. Kérte az alperes eltiltását a további jogsértéstől, valamint kötelezését arra, hogy fizetett hirdetés útján a Magyar Narancs című hetilapban, a Népszabadság és a Népszava című országos napilapokban kérjen bocsánatot.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Állította, hogy azon tényállítás, amely szerint a felperes már fogyasztott kábítószert, megfelel a valóságnak. Megítélése szerint az a kérdés, hogy a felperes fogyasztott-e kábítószert vagy sem, a közszereplésével összefügg, tekintettel arra, hogy annak a pártnak az egyik vezető politikusa, amely komoly kábítószer ellenes politikát folytat. A képmás felhasználását érintően arra hivatkozott, hogy a felvétel nyilvános közéleti szereplésről készült, melyen a felperes a Fidesz logója előtt, egy pártrendezvényen látható.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes azzal, hogy ... és ... napján közzétett ... posztjában a felperesről olyan fényképfelvételt hozott nyilvánosságra, amely a felperesről azt a hamis látszatot kelti, hogy a felperes a kép készítésekor kábítószeres befolyásoltság alatt állt, megsértette a felperes képmás védelméhez fűződő személyiségi jogát. Az alperest a további jogsértéstől eltiltotta. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül tegye közzé fizetett hirdetésként a Népszabadság és a Népszava, valamint a Magyar Narancs című lapokban - kommentár nélkül - az ítélet jogsértést megállapító rendelkező részét és fejezze ki sajnálkozását a jogsértésért. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 100.000 forintot. Ezt meghaladóan a kereset elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 23.887 forint perköltséget, míg külön felhívásra az állam javára 31.500 forint le nem rótt illetéket. Kötelezte az alperest, hogy ugyancsak külön felhívásra fizessen meg az állam javára 10.500 forint le nem rótt illetéket.

A felperesnek a magánélethez fűződő jog és a képmáshoz való jog megsértésére alapított kereseti kérelmét a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.) 2:42. § (2) bekezdésében, a 2:43. § b), d), g) pontjában, valamint a 2:44. §-ában foglalt szabályozásra hivatkozással bírálta el.

Rögzítette, hogy a felperes a jelenlegi kormányzópárt prominens politikusaként közszereplő.

Tényként állapította meg, hogy a perben sérelmezett közlések megtételére közéleti vitához kapcsolódóan került sor. Az alperes a felperes közéleti megnyilvánulására reagált, így kijelentései nem tekinthetők öncélúnak. Az ügy előzményeként rögzítette, hogy 2014 decemberében a szintén ...-politikus ... javasolta a 12 és 18 év közötti fiatalokon, illetve bizonyos közszereplőkön, politikusokon, újságírókon a drogteszt rendszeres elvégzését. A Fidesz-frakció a javaslatot bizonyos pontosításokkal és módosításokkal ugyan, de támogatta. Ezt követően a felperes a Parlament Televíziónak adott interjújában újságírói kérdésre kijelentette, hogy soha még csak ki sem próbált semmilyen drogot a rosszulléttől való félelme miatt. Erre adott reakcióként nyilatkozott az alperes a két kifogásolt ... bejegyzésében, illetve az ...-nek adott interjúban olyan tartalommal, hogy ezen felperesi nyilatkozat nem felel meg a valóságnak, mivel mások elmondásából származó, biztosnak tartott ismeretei vannak arról, hogy a felperes fogyasztott már kábítószert. Tekintettel arra, hogy a fenti drogteszttel, valamint a felperes múltban történt esetleges drogfogyasztásával kapcsolatos vita közéleti témával összefüggésben merült fel, az alperes a felperes által politikusként megtett - és a magánéletére való hivatkozással sem visszautasított - nyilatkozatára reflektált, ezért nem látta megállapíthatónak azt, hogy az alperesi kijelentések sértenék a felperes magánélet sérthetetlenségéhez fűződő jogát. Ezért az ezen jogcímre alapított keresetet megalapozatlannak találta.

A jóhírnév megsértésének megállapítására alapított kereseti kérelem elbírálására az új Ptk. 2:45. § (2) bekezdésében foglalt szabályozás alapján került sor.