BH 1977.8.319 Az előzetes letartóztatás fenntartásának szempontjai [Be. 92. §].

Az első fokú bíróság ítéletével az I. r. vádlottat bűnszövetségben elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás bűntette, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette és kötelességszegésre irányuló, folytatólagosan elkövetett vesztegetés vétsége miatt halmazati büntetésül 5 évi szabadságvesztésre, 5 évre a közügyektől eltiltásra és 70 000 forint vagyonelkobzásra ítélte, emellett 10 000 forint jogtalan előny értékének megfizetésére kötelezte.

A III. r. vádlottat pedig jelentős kárt okozó, magánokirathamisítással elkövetett hűtlen kezelés bűntette, 2 rb. magánokirathamisítással, egyik esetben folytatólagosan elkövetett csalás bűntette, hivatalos személy megvesztegetésének látszatát keltő, üzletszerűen elkövetett hivatali befolyással üzérkedés bűntette és hivatalos személy működését a közérdek kárára befolyásolható, folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés bűntette miatt, halmazati büntetésül 3 év 6 hónapi szabadságvesztésre, 4 évre a közügyektől eltiltásra és 10 000 forint vagyonelkobzásra ítélte, egyben 32 000 forint jogtalan előny értékének megfizetésére kötelezte.

Az első fokú ítélet ellen az ügyész az I. r. vádlott terhére a részbeni felmentés miatt és a büntetés súlyosítása végett, a III. r. vádlott terhére pedig a részbeni felmentés és a részben téves minősítés miatt, továbbá a büntetés súlyosítása és a vagyoni előny összegének felemelése végett fellebbezett.

Az első fokú bíróság - ítéletének kihirdetése után - az említett két vádlott előzetes letartóztatását végzésével megszűntette. Álláspontja szerint az előzetes letartóztatás elrendelésének az oka megszűnt. A szökés veszélyének a megszűnésére azt hozta fel, hogy a terhükre megállapított bűncselekmény súlyossága azt nem indokolná. Emellett hivatkozott a vádlottak betegségére és pozitív személyi körülményeire.