BK 115. szám A súlyosítási tilalom [Be. 241. §] folytán a másodfokú bíróság a vádlott terhére bejelentett fellebbezés hiányában: 1. nem szabhat ki büntetést azzal szemben, akinek az ügyét elsőfokon önállóan alkalmazott intézkedéssel bírálták el; 2. pénzbüntetés helyett javító-nevelő munkát, szigorított javító-nevelő munkát vagy szabadságvesztést; javító-nevelő munka helyett szigorított javító-nevelő munkát vagy szabadságvesztést; illetőleg szigorított javító-nevelő munka helyett szabadságvesztést nem szabhat ki akkor sem, ha egyébként alkalmazásuk törvényi feltétele fennáll; 3. felfüggesztett szabadságvesztés helyett rövidebb tartamú, de végrehajtandó szabadságvesztést nem szabhat ki; végrehajtandó szabadságvesztés helyett hosszabb tartamú szabadságvesztést annak felfüggesztése mellett sem szabhat ki; (...) 5. végrehajtandó pénzbüntetés helyett felfüggesztett szabadságvesztést nem szabhat ki; 6. javító-nevelőmunka vagy szigorított javító-nevelő munka helyett felfüggesztett szabadságvesztést nem szabhat ki; 7. a végrehajtandó vagy felfüggesztett szabadságvesztés helyett alkalmazott szigorított javító-nevelő munkát nem állapíthatja meg hosszabb tartamban, mint az elsőfokon kiszabott szabadságvesztés. A végrehajtandó vagy felfüggesztett szabadságvesztés, illetőleg szigorított javító-nevelő munka helyett az ítéletben megjelölt munkahelyen végzendő javító-nevelő munkát nem állapíthatja meg hosszabb tartamban, mint az elsőfokon kiszabott szabadságvesztés vagy szigorított javító-nevelőmunka kétszerese, közérdekű munkaként végzendő javító-nevelő munka esetén pedig, mint az elsőfokú ítéletben meghatározott büntetés alapulvételével megállapított azoknak a napoknak a száma, amelyeken az elítélt köteles közérdekű munkát végezni. 8. javító-nevelőmunkánál a bércsökkenés mértékét (százalékát) nem emelheti fel a javító-nevelő munka időtartamának meghagyása mellett; 9. javító-nevelő munka helyett pénzbüntetést nem szabhat ki a napi tételek számának olyan meghatározásával, hogy az meg nemfizetés esetén hosszabb tartamú szabadságvesztést eredményezzen, mintha a javító-nevelő munkát szabadságvesztésre változtatnák át; 10. felfüggesztett pénzbüntetés helyett annál kisebb mértékű, de felfüggesztés nélküli pénzbüntetést nem szabhat ki; végrehajtandó pénzbüntetés helyett alkalmazott felfüggesztett pénzbüntetés esetén az elsőfokon kiszabott pénzbüntetés napi tételeinek számát egyáltalán nem, az egynapi tételnek megfelelő összeget pedig csak akkor emelheti, ha a napi tételek számának egyidejű csökkentése folytán a pénzbüntetés mértéke nem emelkedik; az elsőfokú bíróság által alkalmazott, akár végrehajtandó, akár felfüggesztett pénzbüntetés napi tételeinek számát vagy az egynapi tételnek megfelelő összeget az előbbi bekezdésben foglaltak szerint módosíthatja; 11. abban az esetben alkalmazhat az elsőfokon ki nem szabott pénzmellékbüntetést, ha az egyidejűleg mérsékelt vagy felfüggesztett szabadságvesztés és a pénzmellékbüntetés a vádlott életviszonyainak figyelembevétele mellett összhatásában nem súlyosabb, mint az elsőfokon kiszabott büntetés; egyéb új mellékbüntetést nem alkalmazhat; 12. az elsőfokon alkalmazott főbüntetés helyett, önálló büntetésként, csak olyan mellékbüntetést szabhat ki, amelyet a főbüntetés mellett már az elsőfokú bíróság is alkalmazott, és amelynek törvényi feltételei is fennállónak; az elsőfokon főbüntetés helyett önálló büntetésként alkalmazott mellékbüntetésről nem térhet át főbüntetésre.

Keresés