BH 1981.9.356 I. A sírhelyhasználati jog kegyeleti célt szolgál, ezért gyakorlásánál kegyeleti szempontokat kell érvényesíteni. Aki a sírhelyhasználati jogosultságot megszerezte, az ott levő síremléket nem távolíthatja el. Az eltávolítás a meghalt személy emlékének megsértését jelenti [Ptk. 85. § (3) bek.].

II. A kegyeleti jogot sértő állapot megszüntetése kérdésében a személyiségvédelmi szabályokat és nem a birtokháborításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni [Ptk. 84. § 1) bek.].

I. Az e-i temető II. parcellája 10. sorában van egymás mellett a 10/a, 10/b. és a 11. számú sírhely. Ezek közül az egyik sírba temették az 1928-ban meghalt id. F. J-nét, a felperes nagyanyját, majd mellé temették fiának az első feleségét, az 1943-ban meghalt ifj. F. J-né, M. A-t. A sírok egyikében temették el az 1973-ban elhunyt ifj. F. J-t és az 1975-ben meghalt második feleségét, F. J-né K. G-t. A kérdéses sírokra vonatkozó sírhelyhasználati jogot a F. család tagjai meghosszabbították. A három egymás melletti síregyüttes középső részén állott id. F. J-né vörös márványból készült síremléke.

F. J-né K. G. végrendeletében a per során meghalt J. F-et és feleségét tette meg örököseiül, és meghagyta, hogy sírkövet állítsanak a részére a megbeszélt szöveggel. A nevezettet J. F. és felesége temette el a temetőfenntartó hozzájárulásával a korábban meghalt ifj. F. J-né M. S. fölé. Eltávolították id. F. J-né vörös márvány síremlékét, és mindhárom sírt elfedő síremléket létesítettek a következő felirattal: "Itt nyugszik F. J. és két felesége."

II. A felperes először J. F. és felesége ellen lépett fel. J. F. halála után I. r. alperesként a nevezett örökösét, ifj. J. F-et, II. r. alperesként özv. J. F-nét vonta perbe.

A felperes keresetében id. J. F-né síremlékének a visszaállítására kérte kötelezni az alpereseket. A per során módosította keresetét és arra kérte kötelezni az alpereseket, hogy a síremléken tüntessék fel mindazoknak a nevét, kik a sírban nyugszanak. Az alperesek azonban ahhoz sem járultak hozzá, hogy a felperes ezt a saját költségére végeztesse el. Ezért a felperes fenntartotta eredeti keresetét és azt kérte, hogy nagyanyjának síremlékét az eredeti helyére állítsák vissza.

Az alperesek elutasítást kértek. Védekezésük szerint nem követtek el jogsértést, mert a végrendeleti meghagyást teljesítették.

A járásbíróság elutasította a keresetet. Ítéletének indokolása szerint az alperesek nem sértették a kegyeleti jogot és nem követtek el birtokháborítást, mert a végrendelet értelmében jártak el, a sírhelyet a végrendelkező váltotta meg, ezért jogosult volt a régi síremlék eltávolításáról rendelkezni, ilyen rendelkezés az új síremlék felállítására vonatkozó meghagyás. Az első fokú bíróság ítéletének indokolása szerint ha idegen váltotta volna meg a sírt, az is jogosult lett volna a régi síremléket eltávolítani.

Az első fokú ítélet ellen a felperes fellebbezett. Előadta, hogy lényegében három sír van egymás mellett, az alperesek id. F. J-né sírja mellé temették el F. J-né K. G-t. Az a tény, hogy az alperesek a helynek meg nem felelő, egy sírhely fölött el nem férő síremléket létesítettek, nem teszi indokolttá a szomszédos sírban nyugvó F. J-né síremlékének az eltávolítását. Hivatkozott arra is, hogy a nevezett sírjára vonatkozó sírhelyhasználati jog 20 év múlva jár le.

A megyei bíróság helyben hagyta az első fokú bíróság ítéletét. Az indokolás szerint a temetőfenntartó plébánia adatai ellentmondóak, ezért nem állapítható meg, hogy valóban három egymás melletti sírról van szó, a sírhelyhasználati jog a rendelkezésre álló adatok értékelése szerint F. J-né K. G-t illette meg, aki ezzel kapcsolatban jogosult volt végrendelkezni. Hivatkozott a másodfokú bíróság az ítéletének indokolásában arra is, hogy a síremlék helyreállítása gyakorlatilag megvalósíthatatlan. A korábbi módosított keresettől való elállás folytán az elhalt nevének az alperesek által felállított síremlékre való vésését sem lehetett kereseti kérelem nélkül elrendelni.

IV. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.