47/2004. (V. 18.) OGY határozat

a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat módosításáról[1]

1. §

A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat (a továbbiakban: Házszabály) 19. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Az Országgyűlés elnöke az (1) bekezdésben meghatározott feladatai körében]

"b) képviseli az Országgyűlést a nemzetközi kapcsolatokban; javaslatot tehet az európai uniós ügyekkel foglalkozó állandó bizottságnak (a továbbiakban: Európai uniós bizottság), illetve más állandó bizottságnak európai uniós stratégiai jelentőségű kérdés megtárgyalására;"

2. §

A Házszabály 28. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az állandó bizottságok száma és feladatköre alapvetően a kormányzat felépítéséhez igazodik. Kötelező létrehozni az alkotmányossággal, a költségvetéssel, a külügyekkel, az európai uniós ügyekkel, a honvédelemmel, továbbá a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottságokat."

3. §

A Házszabály 67. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Két ülésszak között a bizottság akkor tart ülést, ha a Házbizottság vagy a bizottság tagjainak legalább egyötöde írásban kéri. Az Európai Unió intézményeinek működési rendjére figyelemmel az Európai uniós bizottság és más állandó bizottság ezen időszak alatt szükség szerint tart ülést."

4. §

A Házszabály IV. része a következő új 5. fejezettel egészül ki:

"5. Fejezet

AZ EURÓPAI UNIÓS ÜGYEKKEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS

Az európai uniós dokumentumok nyilvántartása és hozzáférhetővé tétele

134/A. § (1) A Kormány az Európai uniós bizottság részére a kézhezvételt követően haladéktalanul megküld minden, az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködéséről szóló törvényben (a továbbiakban: a törvény) meghatározott európai uniós tervezetet.

(2) Az Európai uniós bizottságnál vezetett európai uniós dokumentum-nyilvántartás tartalmazza az (1) bekezdésben meghatározott, valamint a más európai uniós intézmények által kiadott és az Országgyűléshez beérkezett egyéb dokumentumokat. A nyilvántartás az országgyűlési képviselők és a képviselőcsoportok, valamint az Országgyűlés Hivatalának munkatársai számára hozzáférhető.

(3) A törvényben meghatározott esetekben a Kormány a tanácsi döntéshozatalban képviselni kívánt tárgyalási álláspontját az Országgyűlés elnökének és az Európai uniós bizottságnak küldi meg. Ezen dokumentumok az e fejezetben szabályozott eljárásban nem nyilvános minősítésű iratként kezelendők. A tárgyalási álláspontjavaslatot az Európai uniós bizottság zárt ülésén részvételre jogosult, valamint a bizottság elnöke által erre felhatalmazott személy ismerheti meg.

Az Országgyűlés és a Kormány közötti egyeztetési eljárás

134/B. § (1) Az európai uniós tervezetek országgyűlési tárgyalása az állandó bizottságok feladata. A Kormány álláspontjavaslatával kapcsolatos állásfoglalás kialakítása - ha a törvény másképp nem rendelkezik - az Európai uniós bizottság hatáskörébe tartozik.

(2) Az Európai uniós bizottság a törvény 3. § (6) bekezdésére figyelemmel a bizottság elnökének javaslatára dönt arról, hogy mely európai uniós tervezetekről kíván egyeztetést kezdeményezni. Az Európai uniós bizottság bővített álláspontjavaslatot is kérhet a Kormánytól. A bizottság döntéséről tájékoztatja az Országgyűlés elnökét és az állandó bizottságok elnökeit.

(3) Az Európai uniós bizottság tagjai kétötödének indítványára is egyeztetést kezdeményez a megjelölt tervezetről. Ilyen indítványt rendes ülésszakonként legfeljebb négy európai uniós tervezet egyeztetésére lehet tenni.

(4) Az Országgyűlés elnöke az Európai uniós bizottság javaslatára határidő megjelölésével felkéri a tárgykör szerint illetékes állandó bizottságot az uniós tervezetekre vonatkozó vélemény kidolgozására. Az állandó bizottság maga is kérheti kijelölését vélemény elkészítésére. Ez esetben a bizottság kijelölése kötelező. Az Országgyűlés elnöke az állandó bizottság kijelöléséről tájékoztatja a bizottsági elnöki értekezletet.

(5) Az állandó bizottság meghívhatja nyilvános üléseire a 81. § (2) bekezdésében megjelölt országos érdekképviseletek és társadalmi szervezetek képviselőit.

(6) Az Európai uniós bizottság az európai uniós döntéshozatal rendje által megkívánt határidőig, az állandó bizottság véleményének ismeretében zárt ülésen alakítja ki az európai uniós tervezetre vonatkozó állásfoglalását. A zárt ülésen a 69. § (3) bekezdésében meghatározott személyek mellett részt vehet a véleményezésre felkért állandó bizottság elnöke is, továbbá képviselőcsoportonként egy-egy szakértő.

(7) Az Európai uniós bizottság szóbeli eljárás keretében vizsgálja meg az európai uniós tervezeteket és az arra vonatkozó tárgyalási álláspontjavaslatot. A tárgyalási álláspontjavaslat vitáján a törvény 4. § (3) bekezdésében meghatározott esetben jelen van az illetékes miniszter vagy politikai államtitkár, egyéb esetekben a Kormány nevében érdemi nyilatkozat megtételére feljogosított személy. A bizottság állásfoglalása kialakításánál figyelembe veszi a parlamenti eljárásban részt vevő más állandó bizottságok véleményét.

(8) Ha az európai uniós tervezet elfogadásához többszöri tanácsi döntés szükséges, az Európai uniós bizottság dönti el, hogy a további olvasatoknál kikéri-e a korábban felkért állandó bizottság véleményét.

(9) Az Európai uniós bizottság az állandó bizottság véleményének hiányában is állást foglalhat a tervezetről.

(10) Az Európai uniós bizottság állásfoglalása a jegyzőkönyvbe foglalt elnöki összefoglaló, amelyet az Országgyűlés elnöke és a Kormány a bizottság ülését követő huszonnégy órán belül írásban megkap.

(11) A Kormány a törvény 6. §-ában meghatározott tájékoztatást az Európai uniós bizottság részére adja. A bizottság a törvény által meghatározott esetben dönt az indokolás elfogadásáról.

Bizottsági meghallgatás

134/C. § Ha a Kormány a törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott európai uniós tisztség betöltésére tesz javaslatot, az Európai uniós bizottság és az illetékes állandó bizottság meghallgathatja a jelöltet.

A szubszidiaritás elvének érvényesítése

134/D. § (1) Az Európai uniós bizottság az uniós jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően vizsgálhatja a szubszidiaritás elvének érvényesülését az Európai Bizottság jogszabálytervezeteinél.

(2) Ha az Európai uniós bizottság a szubszidiaritás elvének megsértését vélelmezi, arról tájékoztatja az Országgyűlés elnökét. A bizottság indítványáról az Országgyűlés tizenöt napon belül dönt. Az indítvány tárgyalására a 114. § (1) bekezdésének rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni."

5. §

Ez a határozat a törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Dr. Füle István s. k.,

az Országgyűlés jegyzője

Németh Zsolt s. k.,

az Országgyűlés jegyzője