A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20816/2008/3. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 345. §, 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 21. §] Bírók: Molnár Ambrus, Németh László, Szűcs József

Fővárosi Ítélőtábla

6.Pf.20.816/2008/3.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Tóth Balázs ügyvéd által képviselt felperesnek, a dr. Guba Imre jogtanácsos által képviselt alperes ellen, kártérítés megfizetése iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság 2008. április 29. napján meghozott, 5.P.23.905/2006/6. számú ítélete ellen, az alperes részéről 7. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel meg nem támadott részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését részben megváltoztatja és az alperest terhelő, vagyoni kár kifizetési kötelezettségét 753.200 (hétszázötvenháromezer-kettőszáz) forintra leszállítja, ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kimondja, hogy az elsőfokú eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt a felperesnek 50.000 (ötvenezer) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes házastársát az alperes biztosítottja 2004. április 20-án a ...-as számú úton V. irányából Sz. felé közlekedve a ... forgalmi rendszámú személygépkocsijával elgázolta. A felperes házastársa a balesetben életét vesztette. Az alperes biztosítottjának bűnösségét a Szombathelyi Városi Bíróság B.224/2005/11. számú ítéletével halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétségében megállapította. A büntető eljárásban beszerzett gépjármű és közlekedési szakértői vélemény szerint az alperes biztosítottja 98-101 km/óra sebességgel közlekedett. A gépkocsija elhanyagolt műszaki állapotban volt; nem voltak megfelelőek a világító és fényjelző berendezések, a fékek hatásfoka és az első gumiabroncsok sem. Megfelelő műszaki állapotú gépkocsival az út és látási viszonyok 74-75 km/óra sebességgel való biztonságos haladást tettek volna lehetővé. Az alperes biztosítottjának rossz műszaki állapotú gépkocsijával csak 54-56 km/óra sebességgel lehetett volna közlekedni. Ezzel a sebességgel a baleset elkerülhető lett volna.

A felperes férje a balesetben jelentős mértékben közrehatott. Sötétben, sötét ruházatban, az úttest felező vonalától 1,4 méter távolságra az alperes biztosítottjának forgalmi sávjában haladt gyalogosan. Erősen ittas állapotban volt, a véralkoholszintjét 2,058 ‰-ben állapította meg az orvosszakértői vélemény.

A felperesnél a pszichiátriai szakértői vélemény szerint elhúzódó gyászreakció nem alakult ki, életvezetése a férje halálát követően érdemben nem változott, az alapszemélyiségének megfelelő "hétköznapi" módon zajlik. Az egyedüllét lelkileg hátrányosan érinti, a haláleset óta alkalmanként rosszullétek zavarják.

Az alperes a pert megelőzően nem vagyoni kártérítésként 200.000 forintot fizetett a felperesnek.

A felperes keresetében 5.000.000 forint nem vagyoni és 836.924 forint vagyoni kártérítés és azok 2004. április 20-tól járó kamatai megfizetésére kérte az alperest kötelezni.

A vagyoni kártérítési követelése a férjének a balesetben tönkrement ruházata értékéből (35.000 forint), a temetési költségekből (250.732 forint), a síremlék állításának költségeiből (450.000 forint), a gyászruhák beszerzésének költségeiből (42.880 forint), és a hagyatéki eljárásban fizetett közjegyzői munkadíjból áll (57.812 forint).

Az elsőfokú bíróság az alperest 2.000.000 forint nem vagyoni és 836.924 forint vagyoni kártérítésre és ezek 2005. június 5-től járó kamatai megfizetésére kötelezte; ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

Az ítélet indokolása szerint az alperes biztosítottját a Ptk. 345. § (1) bekezdése alapján teljes kártérítési felelősség terheli annak ellenére, hogy a felperes házastársa valóban közrehatott a balesetben. Az alperes biztosítottját terhelő teljes kártérítési felelősségnek az oka az, hogy a baleset nem volt elháríthatatlan. A kár megosztásának emellett azért sincs helye, mert a felperes saját jogon érvényesíthet kártérítési igényt, a férjének közrehatása így az ő terhére nem vehető figyelembe. Az alperes mindezért a gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 171/2000. (X. 13.) Kormányrendelet alapján a felperes teljes káráért helyt állni köteles.

A felperes nem vagyoni sérelmeinek teljes kiegyenlítésére 2.200.000 forint nem vagyoni kártérítés alkalmas, amiből az alperes 200.000 forintot már megtérített.

A balesettel okozati összefüggésben álló kárnak minősülnek a keresetben megjelölt költségek, összesen 836.924 forint, amelyet az alperes megtéríteni köteles.