BH 2017.10.347 A felmondás jogkövetkezményei az időközben megindult végrehajtási eljárás keretében, illetve a végrehajtás megszüntetése iránti perben nem küszöbölhetők ki. A felmondás érvénytelenségének megállapítására irányuló kereset érdemi vizsgálatának ezért helye van [1952. évi III. tv. (Pp.) 123. §, 369. §; 1959. évi IV. tv. (r.Ptk.) 319. § (2) bek., 321. § (1) bek.; 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 55-56/A. §, 211. § (2) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az alperes a 2006. január 19-én létrejött kölcsönszerződés alapján 156 367 CHF kölcsönt nyújtott a felperes és adóstársa, a perben nem álló Sz. E. részére. A kölcsönszerződés biztosítására a felek a felperes tulajdonát képező gy.-i ingatlanra jelzálogjogot alapítottak. A szerződéshez kapcsolódóan a felperes és adóstársa közjegyzői okiratba foglaltan megerősítették fizetési kötelezettségüket és tartozáselismerő nyilatkozatot tettek.

[2] A felperes és az alperes között a kölcsönszerződéssel összefüggésben 2012. szeptember 3-án pénzügyi fogyasztói jogvita indult. Az eljárás során a felek egyezséget kötöttek egymással, amelyet a Pénzügyi Békéltető Testület a 2012. október 10-én kelt határozatával jóváhagyott. Az egyezségben az alperes vállalta, hogy a felperes számára egyedi megoldási javaslatot (egyezségi ajánlatot) dolgoz ki a kölcsönszerződésből eredő tartozás rendezése érdekében, és az ajánlatot az egyezséget jóváhagyó határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül megküldi a felperes részére. Az alperes kötelezettséget vállalt arra is, hogy az egyezségi ajánlat elfogadására nyitva álló határidő végéig nem él a szerződés felmondásának jogával.

[3] 2013. augusztus 15-én az alperes a felperessel és adóstársával kötött kölcsönszerződést - közjegyző előtt - azonnali hatállyal felmondta. A felmondást azzal indokolta, hogy az adósok felszólítás ellenére sem tettek eleget a szerződésben vállalt fizetési kötelezettségüknek.

[4] Az illetékes közjegyző az adósok fizetési kötelezettségvállalását (tartozáselismerését) rögzítő okiratot 2013. december 3-án az alperes kérelmére végrehajtási záradékkal látta el. A végrehajtási záradék alapján a felperessel és adóstársával szemben egyaránt végrehajtási eljárás indult, amely eljárások jelenleg is folyamatban vannak.

A kereseti kérelem és az alperesek védekezése

[5] A felperes keresetében a 2013. augusztus 15-én kelt felmondás érvénytelenségének megállapítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az alperes a Pénzügyi Békéltető Testület előtt kötött egyezségükben megállapított határidőben nem küldte meg a részére a tartozása rendezését szolgáló egyedi megoldási javaslatot (egyezségi ajánlatot). A kölcsönszerződés felmondására ezért nem kerülhetett volna sor.

[6] Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Állította, hogy 2012. december 12-én megküldte az egyezségi ajánlatot a felperes részére.

Az első- és másodfokú ítélet

[7] Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította. A határozat indokolása szerint a felperes keresete nem felelt meg a Pp. 123. §-ában a megállapítási keresetek előterjesztésére előírt feltételeknek. A felperes ugyanis a vele szemben megindult végrehajtási eljárás során kérheti a végrehajtási záradék törlését vagy a végrehajtás megszüntetését, illetve a Pp. 369. §-a alapján a végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránt pert indíthat az alperessel szemben. A kért megállapítás ezért a felperes jogainak megóvásához nem szükséges.

[8] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Kifejtette, hogy a felperes a per során nem jelölt meg olyan alanyi jogot, amelynek védelme az általa kért megállapítást indokolttá tenné. A felmondás jogellenességével kapcsolatos érveit pedig a felperes a vele szemben indult végrehajtási eljárás során előadhatja, ezek az érvek abban az eljárásban vizsgálhatók, elbírálhatók.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[9] A felperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a keresetének helyt adó döntés meghozatala, másodlagosan pedig az ügyben eljárt bíróságok új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő.

[10] Előadta, hogy a jogerős ítélet sérti a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. (r.Ptk.) 7. § (1) bekezdését, a Pp. 123. §-át, 164. §-át és 370/A. § (3) bekezdését, valamint a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 369. §-át.

[11] Érvelése szerint a felmondás jogkövetkezményeinek elhárításához fűződő érdeke alapot ad a megállapítási kereset előterjesztésére. A felmondás jogellenességére - az ügyben eljárt bíróságok megállapításával ellentétben - más eljárásban nem hivatkozhat. Ez a kérdés a vele szemben indult végrehajtási eljárás során, illetőleg a végrehajtás megszüntetése iránti perben sem vizsgálható, illetve bírálható el. A megállapítási kereset indításának a Pp. 123. §-ában meghatározott feltételei ezért fennállnak.

[12] Arra is hivatkozott a felperes, hogy az alperes által közölt felmondás érvénytelen, mivel ellentétben áll a közöttük létrejött, a Pénzügyi Békéltető Testület által jóváhagyott egyezségben foglaltakkal.

[13] Az alperes érdemi ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.

A Kúria döntése és jogi indokai

[14] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (2) bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt jogszabálysértőnek találta.

[15] A megállapításra irányuló kereset előterjesztésének a Pp. 123. §-a szerint két együttes feltétel fennállása esetén van helye. Egyrészt, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges, másrészt, ha a felperes a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában vagy valamely más okból teljesítést nem követelhet.

[16] A felperesnek a közte és az alperes között létrejött kölcsönszerződésből eredő jogai megóvása, a szerződés felmondása jogkövetkezményeinek elhárításához fűződő érdeke - a jogerős ítélet indokolásában kifejtettekkel ellentétben - alapot ad a megállapítás iránti kereset előterjesztésére. Marasztalást pedig a felperes a felmondás érvénytelenségére alapítottan - többlettényállás hiányában - nem követelhet.

[17] Tévesen állapították meg az ügyben eljárt bíróságok, hogy a felmondás jogkövetkezményei a felperessel szemben időközben indult végrehajtási eljárás keretében, vagy végrehajtás megszüntetése iránti per indításával kiküszöbölhetők. A végrehajtás megszüntetését ugyanis a felperes a felmondás érvénytelenségére hivatkozással sem perben, a Pp. 369. §-a alapján, sem pedig a végrehajtási eljárás keretében, a Vht. 55-56/A. §-ainak szabályai szerint nem követelheti. A végrehajtási záradék törlésére irányuló kérelmet pedig a felperes a Vht. 211. § (2) bekezdése alapján sikerrel nyilvánvalóan csak akkor terjeszthet elő, ha a felmondás érvénytelenségét a bíróság a jelen perben jogerősen megállapítja.

[18] A szerződés felmondásának egyébként sem csupán az a jogkövetkezménye, hogy a felmondás folytán lejárttá váló követelések - ha ennek további feltételei is fennállnak - végrehajthatóvá válnak. Az egyéb, így mindenekelőtt az r.Ptk. 321. § (1) bekezdésében és 319. § (2) bekezdésében meghatározott joghatások elhárítására pedig a végrehajtási eljáráshoz kapcsolódó jogorvoslatok eleve sem lehetnek alkalmasak.