A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.459/2014/3. számú határozata társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 340. §, 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 81. §, 2011. évi CLXVII. törvény (Knymt.) 14. §] Bíró: Halász Krisztián

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

45. M. 459/ 2014/ 3. szám

A bíróság a Hidegné dr.Csernik Aranka ügyvéd (felperesi képviselő címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (alperes címe) alperessel szemben társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránt indított perében nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság a keresetet e l u t a s í t j a .

A feljegyzett illetéket az Állam viseli.

Az ítélettel szemben fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

A bíróság a csatolt iratok és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A Belügyminisztérium Humánpolitikai Főcsoportfőnökség Nyugdíjmegállapító Osztálya 2006. június 9. napján kelt határozatával rendelkezett a felperest megillető szolgálati nyugdíjról. Az ORFK Humánigazgatási Szolgálata, mint Központi Személyügyi Nyilvántartást Kezelő Szerv 2012. június 22. napján kelt levelében értesítette az alperest azon személyekről, akik a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény 14. § (1) bekezdésében szabályozott esetei alapján szüneteltetésre okot adó körülménnyel rendelkeznek. Ezen névsorban szerepelt a felperes is. Ennek alapján az alperes a 2012. július 10. napján kelt elsőfokú határozatával a felperes havi 122.525.-Ft összegű szolgálati járandóságának folyósításának 2012. augusztus 01-től történő szüneteléséről rendelkezett. Az elsőfokú határozat ellen a felperes elkésetten fellebbezést terjesztett elő, melyet a másodfokú közigazgatási hatóság végzésével elutasított. A végzés ellen fellebbezést a felperes nem terjesztett elő, így az elsőfokú határozat jogerőre emelkedett.

A felperest a Miskolci Városi Bíróság 2011. január 27. napján kelt és 2011. január 31. napján jogerőre emelkedett ítéletével bűnösnek mondta ki háromrendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntettében, testi sértés vétségében, zaklatás vétségében.

A alperes neve a 2013. október 12. napján kelt elsőfokú határozatában felperes neve felperes szolgálati járandóságának 2013. szeptember 26. hatállyal történő újbóli folyósításáról rendelkezett, figyelemmel az Alkotmánybíróság 23/2013. (IX.25.) AB határozatára. A felperes fellebbezése folytán eljárt Hatósági Főosztály a 45/2-3079-2/2013. sz. 2013. november 18. napján kelt másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helyben hagyta.

A közigazgatási határozatokkal szemben a felperes határidőben keresetlevelet terjesztett elő. Ebben a felperes nem vitatja, hogy a bűnösségét a bíróság megállapította, azonban álláspontja szerint a szolgálati járandóság újbóli folyósításának elrendelésekor az alperesnek a szünetelésre visszamenőlegesen kellett volna döntenie. Hivatkozik az Alkotmánybíróság határozatának 116., 117., 118., 119. bekezdésében foglaltakra és ezek alapján 2012. augusztus 01. napi hatállyal kéri a járandóság újbóli folyósítását. Mivel a szolgálati járandóság nem ajándék, hanem biztosítási alapon járó juttatás, az Alaptörvény rendelkezései alapján nincs lehetőség arra, hogy ezt a jogalkotó visszamenőlegesen megvonja a jogosulttól, mint ahogy azt az Alkotmánybíróság a fenti határozatában megállapította. Álláspontja szerint az Alkotmánybíróság határozata önmagában bizonyítja azt, hogy az alperes határozata jogsértő volt.

Az alperes fenntartotta a közigazgatási határozatában foglaltakat, a felperes keresetének elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az Alkotmánybíróság a 2013. szeptember 25. napján kihirdetett 23/2013. sz. határozatával a 2011. évi CLXVII. törvény 14. §-nak (1) és (2) bekezdését nem visszamenőleges hatállyal, hanem 2013. szeptember 26-i hatállyal semmisítette meg, így ezt megelőzően az a joganyag részét képezte, így alkalmazható volt, határozati ezért jogszerűek.

A felperes keresete az alábbiak szerint nem alapos:

Rögzíti a bíróság, hogy a per tárgya nem a felperes szolgálati járandósága folyósításának szünetelését elrendelő alperesi határozat volt, tekintettel arra, hogy ezzel szemben a felperes az elsőfokú határozat ellen elkésetten fellebbezett, így az elsőfokú határozat jogerőre emelkedett a fellebbezés elutasításával.