2011. évi CLXVII. törvény

a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról[1]

Veszélyhelyzeti normák

1. Általános rendelkezések

1. § E törvény alkalmazásában

a) biztosítással járó jogviszony:

aa)[3] a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6. § (1) bekezdés a), b) és d)-f) pontja szerinti biztosítással járó jogviszony,

ab)[4] a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy esetén EGT-államban fennálló, a Tbj. 6. § (1) bekezdés a), b) és d)-f) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonynak megfelelő jogviszony,

ac)[5] a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén - ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik - a szerződő államban fennálló, a Tbj. 6. § (1) bekezdés a), b) és d)-f) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonynak megfelelő jogviszony;

b) EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Unió és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;

c) korhatár előtti öregségi nyugdíj: az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személynek járó

ca) előrehozott öregségi nyugdíj,

cb) csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj,

cc) korkedvezményes nyugdíj,

cd) bányásznyugdíj,

ce) korengedményes nyugdíj,

cf) az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet alapján megállapított öregségi nyugdíj,

cg) a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíj,

ch) az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíj,

ci) az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíj,

cj) szolgálati nyugdíj;

d) korhatár előtti öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás, illetve szolgálati járandóság kezdő napja: az a nap, amelytől kezdődően a korhatár előtti öregségi nyugdíjat, a korhatár előtti ellátást, illetve a szolgálati járandóságot megállapítják;

e) nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülő személy: az a személy, akinek nyugdíjat, korhatár előtti ellátást, illetve szolgálati járandóságot folyósítanak, vagy akinek a nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság folyósítását szüneteltetik;

f) öregségi nyugdíjkorhatár: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. § (1) bekezdése szerinti öregségi nyugdíjkorhatár;

g) rendszeres pénzellátás: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendszeres pénzellátás az özvegyi nyugdíj, a baleseti hozzátartozói nyugellátások, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások kivételével.

2. § (1) A korhatár előtti ellátást és a szolgálati járandóságot a jogszabályokban meghatározott nyugdíjmegállapító szervek állapítják meg és a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja.

(2)[6] Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott kormányrendelet másként nem rendelkezik, az igényérvényesítésre, a korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság megállapítására, folyósítására, a szolgálati idő meghatározására és számítására, a korhatár előtti ellátás igénybevételéhez szükséges, foglalkozáshoz kötött kedvezményre jogosító idő, korkedvezményes idő megállapítására és igazolására, a jogorvoslatra, az eljárási költségek viselésére, a jogalap nélküli ellátás visszafizetésére és megtérítésére, a késedelmi kamat megtérítésére, az adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettségre, a mulasztási bírságra, a tartozás elengedésére, mérséklésére és fizetési kedvezmény engedélyezésére, a végrehajtásra, valamint az adatkezelésre az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ahol az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabály nyugellátást vagy nyugdíjat említ, azon korhatár előtti ellátást, illetve szolgálati járandóságot kell érteni.

(3) A korhatár előtti ellátást és a szolgálati járandóságot a Tny. 62. §-ában foglaltak szerint kell emelni.

(4) Ha e törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, a korengedményes nyugdíj és a helyébe lépő korhatár előtti ellátás folyósítására és megszüntetésére, valamint a munkáltató fizetési kötelezettségére és a visszatérítésre az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályokon túl a korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet és a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról szóló 283/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet 2011. december 31-én hatályos rendelkezéseit is megfelelően kell alkalmazni.

(5) A 3. § (2) bekezdése, a 4. § (1) és (3) bekezdése, az 5. § (1) és (4) bekezdése, valamint a 18. § (1) és (2) bekezdése szerinti esetekben a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, és a továbbfolyósításról, illetve a korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság folyósított összegének módosításáról nem hoz külön döntést.

2. A korhatár előtti öregségi nyugdíjak továbbfolyósítása

3. § (1) Korhatár előtti öregségi nyugdíj 2011. december 31-ét követő kezdő naptól nem állapítható meg. A 2012. január 1-jét megelőző kezdő naptól megállapításra kerülő korhatár előtti öregségi nyugdíjak megállapítására a korhatár előtti öregségi nyugdíj kezdő napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.

(2) 2012. január 1-jétől - a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben - öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani

a) az 1949. évben vagy azt megelőzően született, az 1. § c) pont ca)-ci) alpontja szerinti nyugdíjban részesülő személynek ezt a nyugdíját,

b) az 1954. évben vagy azt megelőzően született, szolgálati nyugdíjban részesülő személynek a szolgálati nyugdíja csökkentések nélküli teljes összegét,

c) annak a korhatár előtti öregségi nyugdíjban részesülő nőnek a korhatár előtti öregségi nyugdíját, aki 2011. december 31-én rendelkezik a Tny. 18. § (2a)-(2d) bekezdésében meghatározott jogosultsági idővel,

az öregségi nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó szabályok figyelembevételével.

(3) Ha a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a jogosult 2011. december 31-én a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) vagy a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) szerinti szolgálati viszonyban áll, a szolgálati nyugdíj összegét a Hszt., illetve a Hjt. 2011. december 31-én hatályos szabályai szerint 2011. december 31-ével újra meg kell állapítani, és ha ez az összeg magasabb, mint a szolgálati nyugdíj 2011 decemberére járó havi összege, ezt az összeget kell 2012. január 1-jétől - a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben - öregségi nyugdíjként továbbfolyósítani az öregségi nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó szabályok figyelembevételével.

(4) A (2) bekezdés c) pontja szerinti feltétel fennállásáról a nyugdíjmegállapító szerv értesíti a nyugdíjfolyósító szervet.

(5) A Tny. 18. § (2a)-(2d) bekezdése alapján megállapított öregségi nyugdíjat e törvény rendelkezései nem érintik, azt továbbra is öregségi nyugdíjként kell folyósítani.

4. § (1) 2012. január 1-jétől - a 3. § (2) bekezdés c) pontja szerinti eset, a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 49/B. § (2) bekezdése szerinti eset és az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 43/A. § (2) bekezdése szerinti eset kivételével - az 1950. évben vagy azt követően született,

a) az 1. § c) pont ca)-ch) alpontja szerinti korhatár előtti öregségi nyugdíjban részesülő személynek a korhatár előtti öregségi nyugdíját a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben,

b) az 1. § c) pont ci) alpontja szerinti korhatár előtti öregségi nyugdíjban részesülő személynek a korhatár előtti öregségi nyugdíját a (2) bekezdés szerint számított és a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben,

korhatár előtti ellátásként kell továbbfolyósítani az 5. alcímben foglaltak figyelembevételével.

(2) Az 1. § c) pont ci) alpontja szerinti korhatár előtti öregségi nyugdíj helyébe lépő korhatár előtti ellátás továbbfolyósított összegét úgy kell meghatározni, hogy a jogosultnak 2011 decemberére járó, az 1. § c) pont ci) alpontja szerinti korhatár előtti öregségi nyugdíj havi összegét csökkenteni kell a személyi jövedelemadó mértékével.

(3) Ha a személyi jövedelemadó mértéke megváltozik, a (2) bekezdés szerint csökkentett korhatár előtti ellátás folyósított összegét módosítani kell.

(4)[7] Ha a (2) bekezdés szerint csökkentett korhatár előtti ellátásban részesülő személy a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott családi kedvezmény igénybevételére, illetve - a jogosultat megillető családi kedvezmény - megosztással történő érvényesítésére jogosult, vagy összevont adóalapba tartozó jövedelem szerzése esetén jogosult lenne, de a családi kedvezmény az összevont adóalapba tartozó jövedelem adóalapja terhére - más jogosulttal közösen, vagy házastárssal, élettárssal megosztva sem - nem vagy csak részben érvényesíthető, a családi kedvezményre vagy annak adóalap-kedvezményként nem érvényesíthető részére az adó mértékével megállapított összegnek a - más jogosulttal, a házastárssal, illetve az élettárssal együttesen érvényesített - Tbj. szerinti családi járulékkedvezménnyel csökkentett része a korhatár előtti ellátás (2) bekezdés szerinti csökkentésével szemben érvényesíthető.

5. § (1) 2012. január 1-jétől - a 3. § (2) bekezdés c) pontja szerinti eset kivételével - az 1955. évben vagy azt követően született, szolgálati nyugdíjban részesülő személynek a szolgálati nyugdíját a (2) és (3) bekezdés szerint számított és a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben szolgálati járandóságként kell továbbfolyósítani az 5. alcímben foglaltak figyelembevételével.

(2)[8] A szolgálati járandóság továbbfolyósított összegét úgy kell meghatározni, hogy a jogosultnak 2011 decemberére járó szolgálati nyugdíj havi összegét - a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel - csökkenteni kell a személyi jövedelemadó mértékével. A szolgálati járandóság összege nem csökkenhet

a) a 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok alapján csökkentett összegben folyósított szolgálati nyugdíj esetén a 2011. december 31-én hatályos kötelező legkisebb munkabér 150 százalékának a szolgálati nyugdíj - 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok szerinti - csökkentési mértékének megfelelően csökkentett összege alá,

b) a 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok alapján teljes összegben folyósított szolgálati nyugdíj esetén a 2011. december 31-én hatályos kötelező legkisebb munkabér 150 százaléka alá,

ha a jogosult 2011 decemberére járó szolgálati nyugdíjának havi összege ezt az összeget meghaladta.

(3) A (2) bekezdés alapján nem csökkenthető a szolgálati járandóság összege, ha

a)[9] a szolgálati viszony megszüntetésére egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt került sor és az alkalmatlanság megállapítását megalapozó baleset, betegség szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegét a jogviszony megszüntetésekor minősítő határozattal megállapították,

b)[10] a jogosult 2011 decemberére járó szolgálati nyugdíjának összege - a 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok alapján csökkentett mértékben folyósított szolgálati nyugdíj esetén a jogosult 2011 decemberére járó szolgálati nyugdíjának a 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok szerinti csökkentések nélküli havi összege - nem haladta meg a 2011. december 31-én hatályos kötelező legkisebb munkabér havi összegének 150 százalékát,

c)[11] a jogosult önkéntes tartalékos szerződést - ide nem értve a honvédelmért felelős miniszter rendeletében meghatározott, területvédelmi feladatok ellátására irányuló önkéntes tartalékos szolgálati viszony létesítésére irányuló szerződést - kötött, a szerződés megkötését követő hónap első napjától a szerződés megszűnése hónapjának utolsó napjáig,

d)[12] a jogosult a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 29/D. § (3) bekezdése alapján négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősül, vagy

e)[13] a jogosult a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény szerinti szerződéses határvadász vagy iskolaőri feladat ellátására irányuló jogviszonyt létesít, a jogviszony létesítését követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig.

(4) Ha a személyi jövedelemadó mértéke megváltozik, a (2) bekezdés szerint csökkentett szolgálati járandóság folyósított összegét módosítani kell.

(5)[14] Ha a (2) bekezdés szerint csökkentett szolgálati járandóságban részesülő személy a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott családi kedvezmény igénybevételére, illetve - a jogosultat megillető családi kedvezmény - megosztással történő érvényesítésére jogosult, vagy összevont adóalapba tartozó jövedelem szerzése esetén jogosult lenne, de a családi kedvezmény az összevont adóalapba tartozó jövedelem adóalapja terhére - más jogosulttal közösen, vagy házastárssal, élettárssal megosztva sem - nem vagy csak részben érvényesíthető, a családi kedvezményre vagy annak adóalap-kedvezményként nem érvényesíthető részére az adó mértékével megállapított összegnek a - más jogosulttal, a házastárssal, illetve az élettárssal együttesen érvényesített - Tbj. szerinti családi járulékkedvezménnyel csökkentett része a szolgálati járandóság (2) bekezdés szerinti csökkentésével szemben érvényesíthető.

(6)[15] A Hszt., illetve a Hjt. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint, vagy a fegyveres erők és fegyveres testületek hivatásos állományú tagjainak nyugdíjáról szóló 22/1971. (VI. 1.) Korm. rendelet alapján 50%-os mértékben folyósított szolgálati nyugdíj esetén a szolgálati járandóságot

a) a Hszt. szerinti esetben az 50. életév betöltésétől kezdődően,

b) a Hjt. szerinti esetben az 52. életév betöltésétől kezdődően,

c) a fegyveres erők és fegyveres testületek hivatásos állományú tagjainak nyugdíjáról szóló 22/1971. (VI. 1.) Korm. rendelet szerinti esetben az 55. életév betöltésétől kezdődően

a 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok szerinti csökkentések nélkül kell folyósítani, és a (2) bekezdés szerinti csökkentést ennek megfelelően kell módosítani.

(7)[16] A (3) bekezdés c) pontja szerinti szerződés megkötéséről, megszűnéséről a szolgálati járandóság összegének pontos meghatározása érdekében a Honvédség központi személyügyi nyilvántartó szerve minden hónap 20. napjáig értesíti a nyugdíjfolyósító szervet. A szerződés megkötéséről szóló értesítés alapján a nyugdíjfolyósító szerv az önkéntes tartalékos katona - ide nem értve a honvédelemért felelős miniszter rendelete szerinti, területvédelmi feladatokat ellátó önkéntes tartalékos katonát - részére megállapított és folyósított szolgálati járandóság összegét, és annak változását a szolgálati járandóság összegének pontos meghatározása érdekében közli a Honvédség központi nyilvántartó szervével.

6. § Aki korhatár előtti öregségi nyugdíj mellett 2012. január 1-je előtt a Tny. 22/A. §-a alapján nyugdíjnövelésre jogot szerzett, ezt a jogát korhatár előtti ellátás, illetve szolgálati járandóság esetén is érvényesítheti az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával.

3. A korhatár előtti ellátás megállapítása

7. § (1) A 4. § (1) bekezdésében foglaltakon túl - 2011. december 31-ét követő kezdő naptól - korhatár előtti ellátásra jogosult

a) az, aki 2011. december 31-éig az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez a Tny. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint szükséges

aa) életkort betöltötte, és

ab)[17] szolgálati időt megszerezte azzal, hogy a korhatár előtti ellátásra e pont alapján való jogosultság szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni a rokkantsági nyugdíj és a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartamát is,

b)[18] az az 1953. évben született nő, aki 59. életévét betöltötte és a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb 2012. december 31-éig legalább 37 év szolgálati időt szerzett azzal, hogy a korhatár előtti ellátásra e pont alapján való jogosultság szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni a rokkantsági nyugdíj és a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartamát is,

c)[19] az, aki legalább 15 év szolgálati időt szerzett, és a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb 2014. december 31-éig a Tny. vagy az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló kormányrendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint korkedvezményre jogosultságot szerzett, azzal az eltéréssel, hogy az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló kormányrendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerinti egy év korkedvezményre - az egyéb feltételek teljesítése esetén - a bányász akkor is jogosult, ha a korkedvezményre jogosító munkakörben csak három évet töltött el,

d) az, aki 2011. december 31-éig a bányásznyugdíjról szóló 150/1991. (XII. 4.) Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint a bányásznyugdíjra való jogosultságot megszerezte,

e) az, aki 2011. december 31-éig az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett,

f) az, aki esetében a biztosítással járó jogviszonyának megszüntetéséhez szükséges egyoldalú jognyilatkozatot 2012. január 1-jét megelőzően a másik féllel írásban közölték, vagy a jogviszonyt megszüntető megállapodást 2012. január 1-jét megelőzően írásban megkötötték, feltéve, hogy a biztosítással járó jogviszony megszűnését követő nap 2012. évben van, és a jogosult a biztosítással járó jogviszony megszűnését követő napon a 2011. december 31-én hatályos szabályok szerint az 1. § c) pont ca), cb), cd), ce) vagy cf) alpontja szerinti korhatár előtti nyugellátásra jogosult lett volna,

feltéve, hogy a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, átmeneti bányászjáradékra vagy táncművészeti életjáradékra nem jogosult, és a korhatár előtti ellátás kezdő napján rendszeres pénzellátásban nem részesül.[20]

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben - az ott meghatározott eltéréssel - a jogosult a korhatár előtti ellátást az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt annyi évvel kérheti, ahány év korkedvezményt a 2011. december 31-én hatályos szabályok szerint[21]

a)[22] a korhatár előtti ellátás kezdő napját megelőző napig szerzett, ha a korhatár előtti ellátás kezdő napja 2012. január 1-je és 2014. december 31-e között van,

b)[23] az a) pontban nem említett esetben 2014. december 31-éig szerzett.

8. § (1) Az ezen alcímben foglaltak alapján megállapított korhatár előtti ellátás összegét az öregségi nyugdíjra vonatkozó, a korhatár előtti ellátás kezdő napján alkalmazandó szabályok, valamint a (2)-(4) bekezdésben foglaltak szerint kell megállapítani.

(2) 1950. vagy 1951. évben született nő esetén a 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a korhatár előtti ellátás (1) bekezdés szerint kiszámított összegét a Tny. 2008. december 31-én hatályos 10. § (2) bekezdése szerint csökkenteni kell, ha a jogosult

a) a 2011. december 31-én hatályos szabályok alapján a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig csak csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra szerzett jogosultságot, és

b) a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt 2008. december 31-éig megszerezte.

(3)[24] A 7. § (1) bekezdés a), b) és f) pontja szerinti esetben a korhatár előtti ellátás (1) bekezdés szerint kiszámított összegét - a (2) bekezdésben foglalt eset kivételével - a Tny. 2011. december 31-én hatályos 18/A. § (3) és (5) bekezdése szerint csökkenteni kell, ha a jogosult a 2011. december 31-én hatályos szabályok alapján a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig csak csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra szerzett volna jogosultságot.

(4) A 7. § (1) bekezdés a) és f) pontja szerinti esetben a korhatár előtti ellátás (1) bekezdés szerint kiszámított összegét a Tny. 2011. december 31-én hatályos 18/B. § (2), illetve (3) bekezdése szerint csökkenteni kell, ha a jogosult a 2011. december 31-én hatályos szabályok alapján a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig csak a Tny. 2011. december 31-én hatályos 18/B. §-a szerinti előrehozott öregségi nyugdíjra szerzett volna jogosultságot.

4. A szolgálati járandóság megállapítása

9. § Az 5. § (1) bekezdésében foglaltakon túl - 2011. december 31-ét követő kezdő naptól - szolgálati járandóságra jogosult az a személy,

a) akivel a Hszt., illetve a Hjt. alapján a felmentését, nyugállományba helyezését 2012. január 1-jét megelőzően írásban közölték, ha a szolgálati viszony megszűnését követő napon a Hszt., illetve a Hjt. 2011. december 31-én hatályos szabályai alapján folyósított szolgálati nyugdíjra lett volna jogosult,

b) aki 2011. december 31-én a Hszt. vagy a Hjt. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai, vagy a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet alapján megállapított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült, ha a szolgálati nyugdíjjogosultság szempontjából figyelembe vehető szolgálati ideje 2011. december 31-én eléri a 25 évet, beleszámítva a szolgálati időbe a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban eltöltött időt is, vagy

c) aki 1954-ben vagy azt megelőzően született, 2011. december 31-én a Hszt. vagy a Hjt. szerinti szolgálati viszonyban állt, és a szolgálati nyugdíjjogosultság szempontjából figyelembe vehető szolgálati ideje 2011. december 31-én eléri a 25 évet,

feltéve, hogy a szolgálati járandóság kezdő napjáig az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, és a szolgálati járandóság kezdő napján rendszeres pénzellátásban nem részesül.[25]

10. § (1) A 9. § a) és c) pontja alapján megállapított szolgálati járandóság összegét a Hszt., illetve a Hjt. 2011. december 31-én hatályos szabályainak és az 5. § (2) és (3) bekezdésének megfelelő alkalmazásával kell megállapítani azzal, hogy ahol a rendelkezések

a) a 2011 decemberére járó szolgálati nyugdíj havi összegét említik, azon a szolgálati járandóságnak az 5. § (2)-(5) bekezdésében foglaltak nélkül számított, megállapításkori havi összegét,

b) a 2011. december 31-én hatályos kötelező legkisebb munkabért említik, azon a szolgálati járandóság kezdő napját megelőző napon hatályos kötelező legkisebb munkabért

kell érteni.

(2) A 9. § b) pontja alapján megállapított szolgálati járandóság összege megegyezik a korábban folyósított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjnak az 5. § (2) és (3) bekezdés megfelelő alkalmazásával számított összegével azzal, hogy ahol a rendelkezések

a) a 2011 decemberére járó szolgálati nyugdíj havi összegét említik, azon a 2011 decemberére járó a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj havi összegét,

b) a 2011. december 31-én hatályos kötelező legkisebb munkabért említik, azon a szolgálati járandóság kezdő napját megelőző napon hatályos kötelező legkisebb munkabért

kell érteni.

(3)[26] Az 5. § (3) bekezdés c) pontjában, (4), (5) és (7) bekezdésében foglalt rendelkezéseket az ezen alcímben foglaltak alapján megállapított szolgálati járandóságra is alkalmazni kell.

5. A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság folyósításának szüneteltetése

11. §[27] (1) Ha a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság folyósítását szüneteltetni kell. Ha a fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a folyósítás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi korhatár előtti ellátást, illetve szolgálati járandóságot vissza kell fizetni. Az éves keretösszeg elérésének vizsgálatakor a kifizetett társadalombiztosítási járulékalapot képező keresetet, jövedelmet arra az időszakra kell figyelembe venni, amely időszakra vonatkozóan azt kifizették. E § alkalmazása során a fizetendő társadalombiztosítási járulék alapjába nem számít bele a Tny. 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyból származó, a szünetelés időtartama alatt szerzett kereset, jövedelem.

(1a)[28] Ha a kötelező legkisebb munkabér havi összege a tárgyévben emelkedik, az éves keretösszeget a megemelt összeg alapján kell meghatározni, és az (1) bekezdés szerint már elrendelt szüneteltetést ennek figyelembevételével - a kötelező legkisebb munkabér megemelt havi összegének hatálybalépését követő 30 napon belül - felül kell vizsgálni.

(2)[29] Szolgálati járandóság esetén az éves keretösszeg számítása során figyelmen kívül kell hagyni

a) az önkéntes tartalékos szolgálati viszonyban álló személynek a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 59. § (1) bekezdés i) pontja vagy (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatban történő részvétellel teljesített tényleges szolgálatára tekintettel kifizetett juttatásait, és

b) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény szerinti szerződéses határvadásznak és iskolaőrnek az e jogviszonyából származó jövedelmét.

(3) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a folyósítás szüneteltetéséről, újbóli folyósításáról, valamint a jogalap nélkül felvett korhatár előtti ellátás, illetve szolgálati járandóság visszafizettetéséről - a korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülő személynek a Tny. 97. § (5) bekezdése szerint tett bejelentése, illetve az állami adóhatóság által közölt, az éves keretösszegre vonatkozó összesített adatok alapján - hivatalból dönt.

(4) Az újbóli folyósítás során a jogosultat a korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság szüneteltetést megelőző összegének az időközben végrehajtott emelésekkel megemelt összege illeti meg.

(5) Az e §-ban foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók arra a személyre, aki a korhatár előtti ellátásának, illetve szolgálati járandóságának folyósítását a 12. § alapján teljes naptári évre szünetelteti.

11/A. §[30] A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság keresőtevékenység miatti szüneteltetésére - a 11. §-ban meghatározottakon túl - a Tny. 83/C. § (1), (2) és (4) bekezdését, valamint a Tny. 83/C. §-a szerinti szüneteltetés alóli kivételekre vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell azzal, hogy öregségi nyugdíj és nyugellátás alatt korhatár előtti ellátást és szolgálati járandóságot kell érteni.

12. §[31] (1) A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság folyósítását szüneteltetni kell, ha a jogosult

a) a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 4. § (2) bekezdés h) pontjára vagy 40. § (6) bekezdésére tekintettel,

b) a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 11. § (4a) bekezdés a) pontjára vagy 45/A. §-ára tekintettel,

c)[32]

d)[33]

kérelmezi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság a jogosult kérelmére csak akkor folyósítható újból, ha a jogosult igazolja szolgálati jogviszonyának megszűnését.

13. § A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság folyósítását szüneteltetni kell azokra a hónapokra, amikor a jogosult álláskeresési járadékban részesül.

14. §[34]

15. § Ameddig a jogosult az újbóli folyósítást nem kéri, szüneteltetni kell a korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság folyósítását, ha a korhatár előtti öregségi nyugdíj folyósítását 2011. december 31-én a jogosult kérelmére szüneteltették a 12. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével.

16. § A szüneteltetést követően a korhatár előtti ellátást és a szolgálati járandóságot az időközi nyugdíjemelésekkel növelt összegben kell újból folyósítani.

6. A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság megszűnése

17. § (1) A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság megszűnik, ha

a) a jogosult meghal,

b) a jogosult az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti,

c) a jogosult részére a Tny. 18. § (2a)-(2d) bekezdése alapján öregségi nyugdíjat állapítanak meg,

d) a nyugdíjmegállapító szerv a jogosult kérelmére megszünteti, vagy

e) a nyugdíjmegállapító szerv a (2) bekezdés szerinti esetben vagy korengedményes nyugdíj helyébe lépő korhatár előtti ellátás esetén a korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet, illetve a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról szóló 283/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet 2011. december 31-én hatályos rendelkezései által meghatározott esetben hivatalból megszünteti.

(2) Ha a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor,

a)[35] a nyugdíjmegállapító szerv a korhatár előtti ellátást, illetve a szolgálati járandóságot a jogsértést megállapító határozat véglegessé válását követő hónaptól megszünteti, és

b) a jogosultnak - ha a jogosult a korhatár előtti ellátásban, illetve a szolgálati járandóságban kevesebb, mint egy éve részesül - a folyósított korhatár előtti ellátás, illetve szolgálati járandóság teljes összegének megfelelő összeget, egyéb esetben a korhatár előtti ellátásnak, illetve a szolgálati járandóságnak a megszüntetést megelőző egy évben folyósított összegének megfelelő összeget kell fizetnie.

(3)[36] Akinek korhatár előtti ellátása vagy szolgálati járandósága megszűnt, annak ezt követően sem korhatár előtti ellátás, sem szolgálati járandóság nem állapítható meg.

7. A korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személyek öregségi nyugdíja

18. § (1) Ha a korhatár előtti ellátásban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a korhatár előtti ellátásnak a 4. § (2) bekezdése szerinti csökkentés nélküli összegét öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.

(2) Ha a szolgálati járandóságban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a szolgálati járandóság csökkentések nélküli teljes összegét öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.

(3)[37] Az öregségi nyugdíj (1) vagy (2) bekezdés szerinti folyósítása esetén a nyugdíjas a nyugdíjmegállapító szervtől kérheti az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítását, ha legalább 365 nap szolgálati időt szerzett, mialatt korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesült. A kérelemre a nyugdíjmegállapító szerv az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától kezdődően az öregségi nyugdíjat ismételten megállapítja, ha az így megállapított öregségi nyugdíj magasabb az (1), illetve (2) bekezdés szerint folyósított összegnél. Az öregségi nyugdíj ismételt megállapítása esetén a különbözet visszamenőlegesen - legfeljebb a kérelem benyújtását megelőző hat hónapra - járó összegét is folyósítani kell.

(4) A korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy halála esetén a hozzátartozói nyugellátások megállapítása során az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy ahol az (1)-(3) bekezdés az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését említi, azon az elhunyt jogszerző halálát kell érteni.

8. A szolgálati nyugdíj rögzítése

19. § A szolgálati nyugdíj összegét 2011. december 31-ével, a Hszt., illetve a Hjt. 2011. december 31-én hatályos szolgálatinyugdíj-megállapítási szabályai szerint, 2012. december 31-éig - annak folyósítása nélkül - meg kell állapítani, illetve újból meg kell állapítani (nyugdíjrögzítés) annak, aki

a) 2011. december 31-én a Hszt., illetve a Hjt. szerinti hivatásos állomány tagja,

b) a 3. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozik, és

c) a szolgálati nyugdíjjogosultság szempontjából figyelembe vehető szolgálati ideje 2011. december 31-én eléri a 25 évet.

20. § Azoknak a 3. § (2) bekezdés b) pontjának hatálya alá nem tartozó személyeknek, akik folyósítás nélkül megállapított vagy rögzített szolgálati nyugdíjjal rendelkeznek, az öregségi nyugdíj megállapítása során kérelemre a megállapított vagy rögzített szolgálati nyugdíjnak az időközi nyugdíjemelésekkel növelt összegét, több megállapított vagy rögzített szolgálati nyugdíj esetén a magasabb összeget kell öregségi nyugdíjként megállapítani, illetve a 18. § (1) vagy (2) bekezdésében foglaltak szerint továbbfolyósítani, és ezt az összeget kell a hozzátartozói nyugellátások megállapítása során figyelembe venni.

9. A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság fedezete

21. § (1) A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság költségeinek, valamint a korhatár előtti ellátással és a szolgálati járandósággal kapcsolatos végrehajtási költségek fedezetét a központi költségvetés biztosítja.

(2) E törvény rendelkezéseire hivatkozással a 2011. december 31-én hatályos szabályokban foglaltakhoz képest a korengedményes nyugdíjra megállapodást megkötő munkáltató fizetési kötelezettsége nem növelhető és a munkáltató visszatérítésre nem tarthat igényt.

10. Felhatalmazó rendelkezés

22. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság megállapításának, folyósításának, szüneteltetésének és megszüntetésének részletes eljárási szabályait.

11. Hatályba léptető rendelkezések

23. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - 2012. január 1-jén lép hatályba.

(2)[38]

(3) A 12-28. alcím és a 30-42. alcím 2012. január 2-án hatályát veszti. A 29. alcím és a 43. alcím 2013. január 2-án hatályát veszti.

24. §[39] (1) Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvénnyel megállapított 5. § (2) bekezdés második mondata és 5. § (3) bekezdés b) pontja alapján az arra jogosultak szolgálati járandóságának összegét 2012. szeptember 1-jétől hivatalból meg kell emelni, és a 2012. január 1-jétől 2012. augusztus 31-éig terjedő időre járó különbözetet egy összegben, 2012. szeptember 30-áig kell folyósítani.

(2) Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvénnyel megállapított 5. § (6) bekezdése alapján az arra 2012. január 1-je és 2012. július 31-e között jogosultságot szerzők szolgálati járandóságának összegét 2012. szeptember 1-jétől hivatalból meg kell emelni, és a jogosultság megszerzésétől 2012. augusztus 31-éig terjedő időre járó különbözetet egy összegben, 2012. szeptember 30-áig kell folyósítani.

25. §[40] (1)[41]

(2) A 2013. január 1-jén a Tny. 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyban álló személy korhatár előtti ellátását, szolgálati járandóságát, - az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 43/B. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel - balettművészeti életjáradékát és - a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 49/C. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel - átmeneti bányászjáradékát - ha a Tny. 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonya továbbra is fennáll - 2013. július 1-jétől kell szüneteltetni.

26. §[42] (1)[43]

(2) Az (1) bekezdés szerinti személy korhatár előtti ellátását, szolgálati járandóságát, - az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 43/B. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel - balettművészeti életjáradékát és - a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 49/C. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel - átmeneti bányászjáradékát - ha közalkalmazotti jogviszonya továbbra is fennáll - 2013. július 1-jétől kell a Tny. 83/C. §-a szerint szüneteltetni.

27. §[44] 2020. évben a Tbj.-vel megállapított 11. § (1) bekezdése szerinti éves keretösszegbe be kell számítani a Tny. 2020. június 30-án hatályos 83/B. §-a szerinti szüneteléshez a 2020. január-június hónapokra figyelembe vett keresetet, jövedelmet is.

28. §[45] A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi LIII. törvénnyel megállapított 11. § (1a) bekezdése alapján a szüneteltetés felülvizsgálatát a kötelező legkisebb munkabér 2021. február 1-jétől hatályos emelésére tekintettel 2021. július 30-áig kell elvégezni.

12. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása[46]

13. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása[47]

14. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása[48]

15. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosítása[49]

16. A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása[50]

17. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása[51]

18. A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosítása[52]

19. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása[53]

20. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása[54]

21. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása[55]

22. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása[56]

23. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása[57]

24. A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosítása[58]

25. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása[59]

26. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosítása[60]

27. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása[61]

28. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása[62]

29. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása[63]

30. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása[64]

31. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása[65]

32. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása[66]

33. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása[67]

34. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása[68]

35. A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosítása[69]

36. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása[70]

37. A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény módosítása[71]

38. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosítása[72]

39. A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítása[73]

40. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása[74]

41. A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény módosítása[75]

42. Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény módosítása[76]

43. Egyéb hatályon kívül helyező rendelkezések[77]

Dr. Schmitt Pál s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke