PK 74. szám

[1]Ha a biztosító az alkalmazott vagy a szövetkezeti tag által a munkaviszonyával, illetőleg tagsági viszonyával összefüggésben harmadik személynek okozott kárt [Ptk. 348. § (1) bekezdés], a felelősségbiztosítási szerződésben vállalt kötelezettsége folytán a Ptk. 559. §-a alapján megtéríti, a kárért felelős alkalmazottól, illetőleg szövetkezeti tagtól a Ptk. 558. §-ának (1) bekezdése (törvényi engedmény) alapján nem követelheti a kifizetett összeg megtérítését.

A Ptk. 559. §-ának (1) bekezdése szerint felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint felelős.

A Ptk. 559. §-ának (3) bekezdése pedig kimondja, hogy a biztosítót a károsulttal szemben a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti. A szándékos károkozás, továbbá a súlyos gondatlanságnak a szerződésben megállapított eseteiben azonban követelheti a biztosítottól a kifizetett biztosítási összeg megtérítését, kivéve ha a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes.

A Ptk. 558. §-ának (1) bekezdése továbbá úgy rendelkezik, hogy amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha ez a biztosította közös háztartásban élő hozzátartozó.

E rendelkezések alkalmazásával kapcsolatos az a vitás kérdés, hogy olyankor, amikor alkalmazott vagy szövetkezeti tag a munkaviszonyával, illetőleg tagsági viszonyával összefüggésbén eljárva harmadik személynek kárt okoz, s ezt a kárt a biztosító a Ptk. 559. §-a alapján (nem pedig a gépjárművek kötelező szavatossága biztosítására vonatkozó speciális rendelkezések alapján) a károsultnak megtéríti, támaszthat-e a biztosító megtérítési igényt az alkalmazottal, illetőleg szövetkezeti taggal szemben a Ptk. 558. §-ának (1) bekezdése, tehát törvényi engedmény alapján.

Az említett vitás kérdés megoldásánál a biztosítás és ezen belül a felelősségbiztosítás célját és jogi természetét kell szem előtt tartani.

A felelősségbiztosítás is vagyonbiztosítás, ennek azonban egyik különös alakzata. A felelősségbiztosítási szerződéssel a biztosító annak az anyagi hátránynak az elhárítását vállalja magára, amely a biztosítottat annak következtében éri, hogy valamely esemény folytán köteles harmadik személy kárát megtéríteni. A kár közvetlenül a harmadik személyt éri ugyan, e kár tekintetében azonban a biztosítottnak megtérítési kötelezettsége áll fenn, s éppen e kötelezettség alól mentesíti őt a biztosító a felelősségbiztosítási szerződés alapján.

A Ptk. a felelősségbiztosítást a vagyonbiztosítás keretében sajátosan szabályozza. A Ptk. 559. §-ának (3) bekezdése szerint a biztosító a károsulttal szemben akkor is helytállni köteles, ha a károkozás szándékosan vagy a szerződésben meghatározott súlyos gondatlansággal történt. Ezekben az esetekben azonban a biztosító a kifizetett biztosítási összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, kivéve ha a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes.

A törvény tehát meghatározza, hogy felelősségbiztosítás esetén a biztosító milyen esetekben és kivel szemben érvényesíthet megtérítés iránti igényt. A szóban levő jogviszony sajátosságából eredően egyrészt a szándékos és a szerződésben meghatározott súlyos gondatlansággal történt károkozásokra korlátozza a biztosító megtérítési igényét, másrészt pedig úgy rendelkezik, hogy a biztosító ebben a szűk körben is csak a biztosítottal szemben léphet fel megtérítés iránti követeléssel.

Ebből pedig következik, hogy ha a biztosító az alkalmazott vagy a szövetkezeti tag által a munkaviszonyával, illetőleg tagsági viszonyával összefüggésben harmadik személynek okozott kárt [Ptk. 348. § (1) bek.] a Ptk. 559. §-a alapján megtéríti, a kifizetett biztosítási összeget csak a szándékos vagy a szerződésben meghatározott súlyos gondatlansággal történt károkozás esetén követelheti a biztosított munkáltatótól, illetőleg szövetkezettől. Az egyéb módon történt károkozás esetén a munkáltatóval, illetőleg a szövetkezettel szemben megtérítési igényt nem érvényesíthet, mert ezt a jogszabály kizárja.

De következik a fentiekből az is, hogy a biztosító az alkalmazottal, illetőleg a szövetkezeti taggal szemben megtérítés iránti igénnyel egyáltalán nem léphet fel. A szándékosan vagy a szerződésben meghatározott súlyos gondatlansággal történt károkozás esetében azért sem, mert a Ptk. 559. §-ának (3) bekezdése értelmében a biztosító csak a biztosítottal, tehát a munkáltatóval, illetőleg a szövetkezettel szemben támaszthat ilyen igényt. A károkozás egyéb eseteiben pedig azért nem, mert ilyenkor a törvény rendelkezése szerint a biztosítót megtérítési igény még a biztosítottal szemben sem illeti meg. A megtérítési igénynek a Ptk. 559. §-ában foglalt szabályozása teljes, ezért a felelősségbiztosítás körében a Ptk. 558. §-ának (1) bekezdése nem kerülhet alkalmazásra.

Lábjegyzetek:

[1] Az új Ptk. eltérő rendelkezése miatt nem tartotta irányadónak a Polgári Kollégium. Ld. 1/2014. Polgári jogegységi határozat V.1. pontja.