EH 2005.1212 Gyámhatósági jóváhagyás hiányában érvénytelen a korlátozottan cselekvőképes által kötött öröklési szerződés. Az érvénytelenségre nem csak a korlátozottan cselekvőképes érdekében lehet hivatkozni, és ez a jog megilleti azt is, aki az érvénytelenség esetén kötelesrészre jogosult [Ptk. 13/B. §, 653. §, 656. §].
A 2001. július 3-án elhunyt R. J. örökhagyónak a felperes, az alperes törvényes képviselője és a peren kívüli R. Z. gondnokolt a törvényes öröklésre jogosult gyermekei.
Az örökhagyó 2000. április 4. napján öröklési szerződést kötött a korlátozottan cselekvőképes alperessel, aki az unokája. Az öröklési szerződést készítő ügyvéd a gyámhatóság jóváhagyását nem szerezte be.
A hagyatéki eljárásban a felperes és a perben nem álló leszármazó az öröklési szerződés érvénytelenségére hivatkoztak, azonban az abban foglalt öröklési juttatásnak mint végrendeletnek az érvényességét elismerték, és kötelesrész iránti igényt terjesztettek elő.
Az eljárt közjegyző az örökhagyó hagyatékának 1/3-át szerződésen alapuló öröklés jogcímén, 2/3-át pedig végrendeleti öröklés jogcímén adta át az alperesnek ideiglenes hatállyal.
A felperes keresetében az öröklési szerződés érvénytelenségét állítva - az abban foglalt juttatás mint végrendeleti juttatás érvényességét elismerve - kötelesrésze kiadását természetben kérte.
Az alperes ellenkérelme elsődlegesen a kereset elutasítására irányult, másodlagosan vitatta a hagyaték tiszta értékét is.
Az elsőfokú bíróság közbenső ítélettel határozott, melyben megállapította, hogy a 2000. április 4. napján kelt néhai R. J. mint szerződéses örökhagyó és R. Á. törvényes képviselő által képviselt kiskorú G. I. mint szerződéses örökös között létrejött öröklési szerződés érvénytelen.
A határozat indokolása szerint a Ptk. 13. § (1) és Ptk. 656. §-a alapján a felperes álláspontja helytálló, mert a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 25. §-ának (1) bekezdés b) pontja szerint a szülő nyilatkozatának érvényességéhez a gyámhivatal jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat a gyermeket örökösödési jogviszony alapján megillető jogokra vagy kötelezettségekre vonatkozik. A bíróság a jóváhagyás hiánya miatt az öröklési szerződés érvénytelenségét állapította meg.
Az alperes fellebbezése alapján a másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét megváltoztatta és a keresetet a felperest perköltségben marasztalva elutasította.
Az ítélet indokolása szerint azt helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a perbeli esetben a szülő jognyilatkozatának érvényességéhez a gyámhivatal jóváhagyása is szükséges lett volna. Az öröklési szerződés megkötésekor hatályos Ptk. 21. §-ának (1) bekezdése szerint azonban a korlátozott cselekvőképességen alapuló semmisségre csak annak érdekében lehet hivatkozni, akinek a cselekvőképessége korlátozott. Az öröklési szerződés teljesítésre került, és a kiskorú érdekének az felel meg, hogy a szerződés alapján a hagyatékot megszerezze, ezért az elsőfokú bíróság döntése abban az esetben lett volna csak helytálló, ha az érvénytelenség megállapítására a kiskorú érdekében került volna sor. Utalt arra is, hogy az öröklési szerződés élők között létrejött jogügylet, amelyre irányadó a Ptk. 653. §-ának azon rendelkezése, hogy az érvénytelenségre csak az hivatkozhat, aki az érvénytelenség megállapítása esetén maga örököl vagy tehertől mentesül. Ebből következően, ha az öröklési szerződés alakilag fogyatékos, vagy akarathibás is, joghatások attól függően fűződhetnek hozzá, hogy az érdekeltek a fogyatékosságból származó igényüket érvényesítik-e vagy sem. Ez a szerződés érvénytelenségének relatív formája, amely csak kifogás esetén vehető figyelembe, és az adott esetben ilyen kifogásra csak a kiskorú örökös érdekében kerülhetett volna sor.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság közbenső ítéletének helybenhagyása iránt. Álláspontja szerint a jogerős ítélet az ügy érdemi elbírálására kihatóan jogszabálysértő. A felülvizsgálati kérelem indokolása szerint a szerződés megkötésekor hatályos Ptk. 21. §-a és a jelenleg hatályos 13/B. § csak élők közötti jogügyletekre alkalmazandó. A Ptk. 656. §-a szerint szükséges gyámhatósági jóváhagyás nemcsak a korlátozottan cselekvőképes örökhagyó öröklési szerződésének érvényességéhez szükséges, hanem akkor is, ha az öröklési szerződésben szereplő szerződéses örökös korlátozottan cselekvőképes.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.
Azt helyesen állapították meg az eljárt bíróságok, hogy a korlátozottan cselekvőképes szerződéses örökös által kötött öröklési szerződés érvényességéhez a törvényes képviselő hozzájárulására és a gyámhatóság jóváhagyására is szükség lett volna. Téves azonban a jogerős ítélet abban, hogy a korlátozott cselekvőképességre csak a kiskorú szerződéses örökös érdekében lehetett volna hivatkozni.
A Ptk. 21. §-ának rendszerbeli elhelyezéséből és a (2) bekezdésnek a szerződésekre utaló rendelkezéseiből következően e jogszabály csak élők közötti jogügyletekre alkalmazandó a rendelkezés a végintézkedések érvényessége vagy érvénytelensége körében nem alkalmazható. (Ugyanez vonatkozik a hatályos Ptk.-nak az ezzel tartalmilag azonos 13/B. §-ára.) Az öröklési szerződés érvényességére a Ptk. 656. §-a szerint - az ott írt eltérésekkel - az írásbeli végrendeletre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az öröklési szerződésre is irányadó ennek következtében a Ptk. 653. §-a, amely szerint az érvénytelenségre csak az hivatkozhat, aki az érvénytelenség megállapítása esetén maga örököl vagy tehertől mentesül.
A felperes az érvénytelenséget eredményező, a korlátozott cselekvőképesség okából szükséges gyámhivatali jóváhagyás szükségességére a saját érdekében hivatkozott: kötelesrészének, az őt megillető anyagi igénynek az érvényesítése céljából. A kötelesrész ugyan nem öröklésnek, hanem az örökösökkel, illetve az örökhagyó által ingyenes juttatásban részesítettekkel szembeni kötelmi igénynek minősül. Erre pedig csak az jogosult, aki az örökhagyó legközelebbi hozzátartozóinak köréhez: a törvényes örökösök legszűkebb köréhez tartozik, és az igényt törvényes örökösi minősége alapozza meg. A felperes ennek következtében az általa érvényesített kötelesrésznek nem lesz örököse, és azt nem is örökli meg, de miután a Ptk. 653. §-a a megtámadás jogát azok számára biztosítja, akiknek a megtámadáshoz anyagi érdeke fűződik és nem vitásan a felperes által érvényesített igény is ilyennek minősül, saját érdekében az érvénytelenségre a Ptk. idézett rendelkezése alapján a felperes okkal hivatkozhatott.
A fenti indokokra tekintettel ezért helyes az elsőfokú bíróság közbenső ítélete azzal, hogy a PK 85. számú állásfoglalás b) pontjához fűzött indokolás szerint a végrendeletet (így az öröklési szerződést is) csak az érvényesített megtámadási ok alapján és csak a perben álló felek egymás közötti viszonyában (inter partes) lehet érvénytelennek nyilvánítani és az esetleges félreértések kiküszöbölése végett - szükséges az, hogy ez az ítélet rendelkező részéből is kitűnjék. A felperes az örökhagyói végintézkedésnek mint végrendeletnek az érvényességét elismerve érvényesítette kötelesrésze kiadására irányuló igényét.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a közbenső ítéletet az öröklési szerződés érvénytelenségének a rendelkező rész szerinti kiegészítésével a Pp. 275. §-ának (4) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Legf. Bír. Pfv. II. 22.108/2004. sz.)