A Kúria Pfv.21474/2013/6. számú precedensképes határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 202. §] Bírók: Böröcz Ibolya, Kollár Márta, Puskás Péter

A határozat elvi tartalma:

Nem uzsorás és a jóerkölcsbe sem ütközik az az adásvételi szerződés, melyben a felperesek jogelődje a tulajdonában álló 8 ingatlanból kettőt elad annak érdekében, az ingatlanok belterületbe vonásának költségeit fedezné.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Pfv.VI.21.474/2013/6.szám

A Kúria a dr. Kriston István ügyvéd által képviselt I. r. és II. r. felpereseknek dr. Szendrei Kornél ügyvéd által képviselt alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt a Törvényszéken 65.P.25.187/2010. szám alatt folyamatban volt és az Ítélőtábla 3.Pf.21.870/2012/3. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperesek által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a Magyar Államnak külön felhívásra 1.403.200 (egymillió-négyszázháromezer-kettőszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

A felperesek a 2006. július 17. napján elhunyt M. J. örökösei. M. J. hagyatéka 2006. szeptember 20. napján került átadásra a felperesek részére. A felperesek végintézkedés, az 1998-ban megkötött öröklési szerződés folytán lettek M. J. örökösei.

M. J.-nak az öröklési szerződésben megnevezett 3578 hrsz. alatti ingatlanon felül tulajdonában állt további nyolc ingatlan. Az ingatlanok belterületbe vonásához kapcsolódóan út- és közműépítés zajlott, amellyel kapcsolatban M. J.-nak 3.508.436 forint fizetési kötelezettsége keletkezett. M. J. a fizetési kötelezettségét ingatlanai részbeni értékesítésével, az abból származó vételárból kívánta fedezni. Ennek során megállapodott az általa ismert alperessel két ingatlan értékesítésében. A 2002. március 2. napján kelt adásvételi előszerződésben az /5 hrsz-ú ingatlan megosztása és belterületbe vonását követően vállalták a szerződő felek, hogy adásvételi szerződést kötnek a kialakított új 769 m2 területű 7205 és a 924 m2 területű 7206 hrsz-ú beépítetlen területű ingatlanokra. Az előszerződés szerint a két ingatlan együttes vételára 11.851.000 forint, amelyből az alperes a szerződés aláírásával egyidejűleg megfizetett 1.400.000 forintot, míg a szerződés aláírását követő 30 napon belül vállalta további 2.600.000 forint megfizetését. A fennmaradó vételár megfizetését az alperes havi 400.000 forintos részletekben vállalta. Az alperes az előszerződés aláírásának napján birtokba lépett. Az alperes fizetési kötelezettségének nem pontosan tett eleget, ezért M. J. felszólította őt a teljesítésre. A levélben feltüntettek szerint 7205.hrsz-ú ingatlan vételára 5.383.000 forint, míg az 7206 hrsz. alatti ingatlan vételára 6.468.000 forint.

Az alperes részteljesítésére figyelemmel M. J. és az alperes 2003. január 8. napján a 7206. hrsz. alatti ingatlanra az adásvételi szerződést megkötötte. Ezen szerződésben az ingatlan vételárát 2.600.000 forintban tüntették fel, és rögzítették, hogy a vevő az ingatlant úgy veszi meg, ahogy az áll. Az ingatlan bekerítetlen, beépítetlen, közművesítetlen házhely. A felek annak ellenére tüntették fel 2.600.000 forintban az ingatlan vételárát, hogy a közöttük létrejött megállapodás szerint az 6.468.000 forint volt. Az adásvételi szerződés megkötésének időpontjában az ingatlan közművesített volt. Az adásvételi szerződés alapján az alperes tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. Az adásvételi szerződés megkötését követően a 7206 hrsz. alatti ingatlannal kapcsolatban M. J. és az alperes között vita nem volt.

Az alperes a havi 400.000 forintos részletfizetési kötelezettségét a továbbiakban sem teljesítette pontosan, ezért M. J. a 2003. augusztus 28-án kelt alpereshez intézet levelében bejelentette, hogy a 7205.hrsz.alatti ingatlanra vonatkozó végleges szerződés megkötésétől eláll. Jelen per alperese a Megyei Bíróság előtt indított pert M. J.-vel szemben. A Megyei Bíróság a 14.P.21.505/2004/31.számú ítéletével, amelyet az Ítélőtábla a 6.Pf.21.115/2005/4. számú ítéletével helybenhagyott, létrehozta a felek között az adásvételi szerződést a 7205 hrsz. alatti ingatlanra. Az ingatlan vételárát 9.251.000 forintban határozta meg. Az indokolása szerint a 9 251 000 forint az előszerződésben a két ingatlan együttes vételáraként meghatározott 11.851.000 forint. és a 7206.hrsz.ingatlanra megkötött adásvételi szerződésben írt 2 600 000 forint vételár különbözete.

A 7206.hrsz. alatti ingatlant az alperes 2008-ban 12 000 000 forintért értékesítette.

A felperesek, M. J. jogutódai keresetükben állították,hogy a jogelőd és az alperesek között 2003. január 8. napján megkötött a 7206 hrsz. alatti ingatlanra létrejött adásvételi szerződés érvénytelen. Hivatkozásuk szerint a jogelőd idős korát, nehéz anyagi helyzetét kihasználta az őt ismerő alperes, ezért a szerződés egyrészt uzsorás, másrészt a jóerkölcsbe ütközik. Az érvénytelenségi ok kiküszöbölésével kérték az alperest kötelezni 14.032.000 forint és annak 2008. augusztus 11-től járó kamata megfizetésére.