BH 2001.7.319 A szabadságvesztés végrehajtása a büntetés-végrehajtási szerveknek a közhatalom gyakorlása során kifejtett olyan intézkedő tevékenysége, amelyre az államigazgatási jogkörben történt károkozás szabályait kell alkalmazni [Ptk. 349. §, Pp. 23. § (1) bek. b) pont, 8/1979. (VI. 30.) IM r., 6/1996. (VII. 12.) IM r. 20. §].

A felperes vagyoni és nem vagyoni kár megtérítésére kérte az alperes kötelezését. Előadta, hogy 1993. augusztusában előzetes letartóztatásba került, amelyet a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet Gyorskocsi utcai fogdájában foganatosítottak, majd 90 nap elteltével átszállították a Nagy Ignác utcai Büntetés-végrehajtási Intézetbe, ahol 1995 szeptemberéig tartották fogva. 1994. évben megállapították, hogy TBC-vel fertőződött. Véleménye szerint az alperes jogellenes magatartásával okozati összefüggésbe hozható a megbetegedése. Kárigényét a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdésére és a Ptk. 349. §-ának (1) bekezdésére alapította.

Az elsőfokú bíróság a keresetlevelet áttette a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz. Kifejtette, álláspontja szerint a felperes keresetében megjelölt károkozó magatartás és kár nincs összefüggésben az alperes közhatalmi szervező-intézkedő tevékenységével.

A végzés ellen a felperes élt fellebbezéssel. Kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság azt változtassa meg. Indokolása szerint a befogadásakor hatályos, a 8/1979. (VI. 30.) IM rendelettel megállapított büntetés-végrehajtási szabályzat 6. §-a, de az azt követően hatályba lépett 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet 20. §-a is előírja a büntetés-végrehajtási intézetek számára, hogy az elítéltet egészségügyi szempontból meg kell vizsgálni; e nélkül nem szabad a többi elítélt közzé helyezni. Álláspontja szerint a büntetés-végrehajtási intézet államigazgatási jellegű, tehát a közhatalom gyakorlása során kifejtett szervező-intézkedő tevékenységének az elmulasztásával okozta a kárt.

A fellebbezés megalapozott.