T/8288. számú törvényjavaslat indokolással - Magyarország Alaptörvényének második módosításáról

Magyarország Alaptörvényének második módosítása

(2012. évi ...)

Az Országgyűlés mint alkotmányozó hatalom az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörében eljárva az Alaptörvényt a következők szerint módosítja:

1. cikk

(1) Az Alaptörvény Átmeneti rendelkezései 12. cikke a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Nem állhat bírói szolgálati jogviszonyban olyan személy, akinek a részére saját jogán állami nyugdíjat, vagy olyan juttatást folyósítanak, amelyet a nyugdíjkorhatár betöltésétől nyugdíjként kell továbbfolyósítani."

(2) Az Alaptörvény Átmeneti rendelkezései 12. cikke helyébe a következő rendelkezés lép:

"12. cikk

(1) A Kúria elnöke kivételével 2022. január 1-jéig a bíró szolgálati jogviszonyát a hatvanötödik életévének betöltésével kell felmentéssel megszüntetni.

(2) A Kúria elnöke és a bíróságok központi igazgatását végző szervezet vezetője kivételével

a) bírósági vezetői tisztséget,

b) a bíróságok központi igazgatását végző szervezetben vezetői tisztséget vagy

c) a bíróságok központi igazgatását felügyelő szervben tisztséget a hatvankettedik életévét betöltött bíró nem láthat el.

(3) Nem állhat bírói szolgálati jogviszonyban olyan személy, akinek a részére saját jogán állami nyugdíjat, vagy olyan juttatást folyósítanak, amelyet a nyugdíjkorhatár betöltésétől nyugdíjként kell továbbfolyósítani.

(4) Ha az Alaptörvény 25. cikk (6) bekezdése szerint törvény alapján egyes jogvitákban a Kormány tagjának egyedi közhatalmi döntésével kinevezett, nemperes eljárásban igazságszolgáltatási tevékenységet folytató személy is eljárhat, 2014. január 1 -jétől az (1) bekezdés szerinti életkor betöltésével e személy jogviszonya megszűnik. Törvény eltérő rendelkezése hiányában ha e személy az (1) bekezdés szerinti életkort 2014. január 1 -jét megelőzően tölti be, jogviszonya 2013. december 31-én szűnik meg."

2. cikk

(1) Az Alaptörvény Átmeneti rendelkezései 13. cikke a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a 13. cikk szövegének megjelölése (1) bekezdésre változik:

"(2) Nem állhat ügyészi szolgálati jogviszonyban olyan személy, akinek a részére saját jogán állami nyugdíjat, vagy olyan juttatást folyósítanak, amelyet a nyugdíjkorhatár betöltésétől nyugdíjként kell továbbfolyósítani."

(2) Az Alaptörvény Átmeneti rendelkezései 13. cikke helyébe a következő rendelkezés lép:

"13. cikk

(1) A legfőbb ügyész kivételével 2022. január 1-jéig az ügyész szolgálati jogviszonya a hatvanötödik életévének betöltésekor szűnik meg.

(2) A legfőbb ügyész kivételével ügyészségi vezetői tisztséget a hatvankettedik életévét betöltött ügyész nem láthat el.

(3) Nem állhat ügyészi szolgálati jogviszonyban olyan személy, akinek a részére saját jogán állami nyugdíjat, vagy olyan juttatást folyósítanak, amelyet a nyugdíjkorhatár betöltésétől nyugdíjként kell továbbfolyósítani."

3. cikk

(1) Az Alaptörvény e módosítása - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2012. november 1-jén lép hatályba.

(2) Az 1. cikk (2) bekezdése és a 2. cikk (2) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba.

(3) Az Alaptörvény e módosítását az Országgyűlés az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a) pontja és S) cikk (2) bekezdése alapján fogadja el.

INDOKOLÁS

A javaslat az Alaptörvény Átmeneti rendelkezéseit akként módosítja, hogy a bírói szolgálati jogviszony felső korhatára a betöltött 65. életév legyen. A javaslat rendelkezik a bírói jogviszony megszüntetésének módjáról is, ezáltal az Alaptörvény Átmeneti rendelkezéseiben foglalt ezen szabályok végrehajtása a bírák tekintetében további törvényi előírást nem igényel. A szolgálati felső korhatárnak - az Alkotmánybíróság döntését követő - megállapítása a bíró rá irányadó nyugdíjkorhatárát nem érinti.

A javaslat emellett a Kúria elnöke és az Országos Bírósági Hivatal elnöke kivételével a bíróságon, illetve a bíróságok központi igazgatását végző szervezetben (az Országos Bírósági Hivatalban) vezetői tisztséget, valamint a bíróságok központi igazgatását felügyelő szervben (az Országos Bírói Tanácsban) tisztséget betöltő személyek tekintetében is bevezet felső életkori korlátot annak érdekében, hogy a hat évre (vagy határozatlan időre) kinevezett vagy megválasztott bírósági vezetők, illetve tisztségviselők a határozott időre szóló megbízatás legalább felének megfelelő időtartamot (legalább három évet) ki tudjanak tölteni, biztosítva ezzel az állandóságot. Azon bírák, akiknek fenti tisztsége a felső korhatárral megszűnt, - amennyiben nem a nyugdíj mellett döntenek - további három évig bírói tevékenységet láthatnak el.

A javaslat azonos tartalmú szabályokat állapít meg az ügyészekre nézve, a törvény alapján egyes jogvitákban a Kormány tagjának egyedi közhatalmi döntésével kinevezett, nemperes eljárásban igazságszolgáltatási tevékenységet folytató személyek vonatkozásában pedig - 2014. január 1 -jétől - érvényesülnek a jogviszony megszűnésére vonatkozó előírások.

A javaslat a bírák és az ügyészek tekintetében előírja, hogy a bírói, ügyészi jogviszonyt nem töltheti be olyan személy, aki saját jogán (tehát nem pl. özvegyi jogon) állami nyugdíjban, vagy olyan juttatásban részesül, amelyet a nyugdíjkorhatár betöltésétől nyugdíjként kell továbbfolyósítani. Annak esetében, akinek a nyugdíja folyósítását szüneteltetik, a jogviszony fenntartásának nincs akadálya.