A Győri Ítélőtábla Pf.20281/2013/3. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 253. §, 342. §, 343. §] Bírók: Lezsák József, Maurer Ádám, Szalay Róbert

Győri Ítélőtábla

Pf.I.20.281/2013/3. szám

A Győri Ítélőtábla Dányi Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek dr. Szendrő Németh Tamás ügyvéd által képviselt alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt a Szombathelyi Törvényszék előtt folyamatba tett perében a 2013. szeptember 23. napján 17.P.20.413/2013/4. szám alatt hozott, majd a 2013. szeptember 26. napján kelt 17.P.20.413/2013/5. számú kijavító végzésével kijavított ítélet ellen az alperes részéről 6. szám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság kijavított ítéletét megváltoztatja, és a keresetet elutasítja.

Mellőzi az ... Egyesületnek a felperes javára 50.000,- Ft + Áfa (Ötvenezer) képviseleti költségben és 20.317,- (Húszezer-háromszáztizenhét) Ft készkiadásban történő, valamint a Magyar Állam javára 36.000,- (Harminchatezer) Ft feljegyzett eljárási illetékben való marasztalását.

Köteles a felperes megfizetni az alperesnek 15 napon belül mindkét fokú eljárás perköltségeként összesen 50.000 ,- (Ötvenezer) Ft-ot.

Köteles a felperes megfizetni az Állam javára az illetékügyben eljáró hatóság felhívására 36.000,- (Harminchatezer) Ft feljegyzett kereseti, és 48.000,- (Negyvennyolcezer) Ft feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a "A".hu internetes portálon a 2013. február 18. napján megjelent ""B"-re és "C"-re is vallott a koronatanú" cikk megjelenésének megfelelő terjedelmében, megfelelő betűméterben és ugyanazon helyen jelentesse meg az alábbi helyreigazítást: "2013. február 18. napján megjelent, ""B" és "C"re is vallott a koronatanú" című írásunk címében, és magában a cikkben "hivatalos iratokra" hivatkozva valótlanul azt híreszteltük felperesse l kapcsolatosan, hogy egy "D" nevű személy azt állította, miszerint felperes a 2008. november 9-i "Csapat"1-"Csapat"2 (1-4) mérkőzésből "hasznot húzott", és hogy felperes neve, mint a "Csapat"1 akkori edzője egy "E" nevű személytől tudomást szerzett arról, hogy valakik manipulálni kívánják a mérkőzést, és hogy kik lehetnek szerinte ezek a személyek, így kiket hagyjon ki, hogyha nem akar veszíteni, és felperes ezen információ birtokában megfogadta a mérkőzést és a bundázókat pedig bennhagyta a csapatban. Ezzel ellentétben a valóság az, hogy "D" nevű személy felperessel kapcsolatban semmilyen terhelő vallomást nem tett a 2008. november 9.-i "Csapat"1-"Csapat"2 mérkőzéssel kapcsolatban."

Kötelezte egyúttal a ... Egyesületet 50.000,- Ft + Áfa ügyvédi munkadíj és 20.317,- Ft felperes javára történő, míg 36.000,- Ft eljárási illeték állam javára történő megfizetésére.

Ítéletének indokolása szerint a "A".hu internetes portálon 2013. február 18-án ""B" és "C"re is vallott a koronatanú" c. írásban az alábbi felperesre vonatkozó valótlan tartalmú közlemény jelent meg:

""C" is fogadott?

"D" vallomásában azt állítja, felperes a korábbi világválogatott labdarugó a "Csapat"1 akkori edzője is hasznot húzott az ominózus meccsből. Állítása szerint "E" megtudta, hogy valakik manipulálni akarják a meccset és felhívta felperes t, hogy figyelmeztesse, megítélése szerint kik lehetnek benne a mérkőzés manipulásában, kiket hagyjon ki, hogyha nem akar veszíteni. "D" azt mondta, hogy az edző ezek után megfogadta a meccset, a bundázókat pedig bennhagyta a csapatban."

A felperes 2013. március 5-én a valótlan tartalmú cikk eltávolítása mellett helyreigazítás közzétételét kérte az alperestől. 2013. március 11-én a "A".hu internetes hírportálon a következő cikk jelent meg.

"C" másként értelmezi "D" vallomását.

" felperes ügyvédje felszólított bennünket, hogy vegyük le oldalunkról ""B" és "C"re is vallott a koronatanú" c. cikkünket, amelyben "D"nek a büntető ügyben tett vallomását ismertettük." Egy vallomásrészlet közzétételét követően a cikk úgy folytatódott, hogy "a cikket nem vesszük le, ám felperes nek a magyar labdarúgásban szerzett érdemeire való tekintettel lehozzuk a kért közleményt, amelyben leírják az ő véleményüket is és értelmezésüket." Ezt követően a felperes helyreigazítási közleménye jelent meg változatlan formában.

Az elsőfokú bíróság a jogi indokolásában megállapította, hogy az alperes a felperes sajtó-helyreigazítás iránti kérelmét formai okokból nem kifogásolta, és nem is hivatkozott arra, hogy a felperes keresete az általa kért közlemény változatlan formában történt közzététele folytán alaptalan lenne.

A BH1999.354. számú eseti döntésre utalással megállapította, hogy a felperes az alperessel szemben azért igényelhetett helyreigazítást, mert ugyan az alperes a felperes által kért közleményt közzétette, de ahhoz kommentárt, észrevételt fűzött, és a cikk levételét megtagadta, így a helyreigazítás lényege elveszett.

A perben az alperes által közölt tényállítások valóságát a sajtószerv köteles bizonyítani a PK. 14. számú állásfoglalás szerint abban az esetben is, ha a sajtószerv más személy tényállítását, nyilatkozatát közli, vagy átveszi más sajtószerv közleményét. A törvényszék megállapította, hogy az alperes az őt terhelő bizonyítási kötelezettségnek nem tett eleget. Az általa csatolt híváslista, mivel az csak a felperessel kilenc hónapon keresztül folytatott rendkívül nagyszámú telefonhívást igazolja, nem alkalmas annak bizonyítására, hogy a felperes hasznot húzott egy konkrét, a cikkben megjelölt meccsből. Az alperes a cikkben nem a felperes bundaüggyel való érintettségére utalt, hanem egy konkrét mérkőzéssel kapcsolatban fogalmazott meg tényállításokat, a híváslista azonban nem bizonyítja, hogy az edző megfogadta a meccset, és a bundázókat bennhagyta a csapatban. A "D"től származó vallomásrészletben nem a felperesre vonatkozóan szerepel, hogy megfogadta a mérkőzést.

A közölt tényállítások valóságtartalmának bizonyítatlanság miatt az alperest a felperes által kért tartalommal helyreigazításra kötelezte.

Az elsőfokú ítélet ellen az alperes fellebbezést terjesztett elő, amelyben annak megváltoztatásával a felperes keresetének teljes elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az általa megjelenített közlés a nyomozati iratokból, a rendelkezésre álló tényadatokból, az előzményekből levont objektív és okszerű következtetés. Az alperes a hivatkozott adatokhoz tartalmilag nem tett hozzá, a közlése a nyomozati iraton alapuló valósághű tájékoztatás volt. Annak értelmezése során nem az egyéni szubjektív jelentéstartalomból, hanem az objektív tartalomból kell kiindulni.