A Legfelsőbb Bíróság Kfv.35313/2008/7. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2004. évi CXL. törvény (Ket.) 78. §] Bírók: Hajnal Péter, Kurucz Krisztina, Madarász Gabriella

Kapcsolódó határozatok:

Nyíregyházi Törvényszék K.20281/2008/7., *Kúria Kfv.35313/2008/7.* (EH 2009.2005, BH 2009.11.341)

***********

Kfv.I.35.313/2008/7.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Bencző Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Bencző Ákos ügyvéd/ által képviselt felperesnek a Szilágyiné dr. Baráth Sára jogtanácsos által képviselt Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Központi Hivatala Hatósági Főosztály Észak-alföldi Kihelyezett Hatósági Osztály alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróságon 2.K.20.281/2008. számon indított és ugyanezen bíróság 2008. június 16-án kelt 2.K.20.281/2008/7. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes részéről 8. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t

A Legfelsőbb Bíróság a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 2.K.20.281/2008/7. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 10.000 /azaz tízezer/ forint felülvizsgálati perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 276.000 /azaz kettőszázhetvenhatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Észak-alföldi Regionális Igazgatósága /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/ a felperesnél ... évekre végzett személyi jövedelemadó és százalékos egészségügyi hozzájárulás adó adónemekben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés megállapításai alapján a 2007. szeptember 21. napján kelt 2335381254 számú határozatával a felperes terhére ... évre személyi jövedelemadóban ... Ft, százalékos egészségügyi hozzájárulásban ... Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg, és kötelezte a felperest az adóhiány, továbbá adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére.

A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2007. december 6. napján kelt 1941242982 számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolása szerint a felperes ... évben munkaviszonyban állt, amely tevékenységével összefüggésben a személyi jövedelemadó bevallásában ... Ft adóköteles jövedelmet tüntetett fel, ugyanakkor ... Ft költségére nem rendelkezett fedezettel. Az elsőfokú hatóság megvizsgálta az adózó bevallásának adatait, ingó és ingatlan értékesítéseit, a tagi kölcsön nyújtásokat, visszafizetéseket, a bankszámláin végrehajtott tranzakciókat, valamint az általa nyilatkozott egyéb, a vagyoni viszonyait érintő körülményeit, és a felállított vagyonmérleg alapján állapította meg azt, hogy a felperes bevallott adóköteles jövedelme, az általa megjelölt jövedelemforrások nem álltak arányban vagyongyarapodásával és kiadásaival, ezért az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény /a továbbiakban: Art./ 109.§-ának /1/-/3/ bekezdései alkalmazásával az adóalapját becsléssel állapította meg, és a ... évi adóalapot növelő fedezethiány összeget egyéb adóköteles jövedelemnek minősítette, míg a többi adóév tekintetében megállapítást nem tett.

Az alperes nem fogadta el többek között a felperes azon hivatkozását, hogy az általa nyújtott tagi hitelek forrása az apjától kapott kölcsön lett volna.

Az alperes határozatát felperes képviselőjének saját kézbesítőjével kézbesítette az ügyvédi iroda postai küldemények átvételére jogosított alkalmazottja kezeihez, aki az átvételt és annak időpontját aláírásával a határozat eredeti példányán igazolta. Az alperes a határozatot postai úton is megküldte felperes képviselőjének.

A felperes keresetében elsődlegesen vitatta, hogy a másodfokú határozat adóhatósági kézbesítővel történt kézbesítéséhez joghatás fűződne, mert állítása szerint jogi képviselőjének alkalmazottja a postai kézbesítés során volt meghatalmazva postai küldemények átvételére, a saját kézbesítővel való kézbesítési eljárásra azonban nem volt meghatalmazása. A határozat tehát postai úton lett szabályszerűen kézbesítve, amikor azonban már 2001. évre vonatkozóan elévült az adó utólagos megállapításának joga.

A felperes vitatta továbbá a becslés jogalapját is, állítva egyebek mellett, hogy az apjának 2001. évben volt olyan forrása, amit a rendelkezésére tudott bocsátani a kiadásai fedezésére.

Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolásában egyebek mellett az Art. 5.§-ának /1/ bekezdése, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény /a továbbiakban: Ket./ 78.§-ának /5/ bekezdés f/ pontja, a postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről szóló 79/2004./IV.19./ Korm. rendelet /a továbbiakban: R./ 1.§-ának /1/ bekezdés a/ pontja, 30.§-ának /5/ bekezdése egybevetésével megállapította, hogy a postai küldemények átvételére - az egyéb jogosult átvevőnek tekintendő - meghatalmazott a hatóság kézbesítője által kézbesített hivatalos irat átvételére is feljogosított, így az alperes határozatának szabályszerű közlése 2007. december 22. napján megtörtént. A felperes elévülésre való hivatkozása ezért nem alapos.