48/2002. (VII. 19.) OGY határozat
a földbirtok-politikai irányelvekről[1]
1. A Nemzeti Földalap vagyonkezelése és hasznosítása a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény 2. § (2) bekezdése értelmében a földbirtok-politikai irányelvek szerint történik. Az Országgyűlés a földbirtok-politikai irányelveket az alábbiak szerint határozza meg:
I. A földbirtok-politika részletes irányelvei
a) A földhasználók helyzetének stabilizálása, fejlődésük elősegítése;
b) családi gazdaságok kialakítása és megerősítése;
c) környezetbarát, a fenntartható fejlődést szolgáló termelés földhasznosítás oldaláról történő támogatása;
d) a mezőgazdasági rendeltetésű földterületek művelésben tartásának elősegítése, a mezőgazdasági termelés összehangolásába természetvédelem, a környezetvédelem, a talajvédelem, a területfejlesztés, a vízgazdálkodás (pl. árterek kialakítása), a vonalas infrastrukturális létesítmények szempontjaival;
e) a Nemzeti Erdőtelepítési Programban foglaltak végrehajtásának támogatása;
f) a racionális földtulajdonosi és bérleti rendszer kialakulásának elősegítése;
g) a földpiac élénkítése és szabályozása;
h) az állattenyésztő telepek működéséhez szükséges termőföld megszerzésének elősegítése;
i) a gazdálkodás jellegének megfelelő, versenyképes birtokméretek kialakításának elősegítése,
ia) a családi és középgazdaságok 300 ha méretű felső határig történő ösztönzése,
ib) a kisméretű birtokok legalább 100 ha-ig történő elsődleges fejlesztésének ösztönzése;
j) a földbérlet-koncentráció versenyképességhez igazodó fenntartása;
k) minőségi földcserék lebonyolításának megalapozása;
l) termelési-termékstruktúra átalakításának ösztönzése és befolyásolása,
la) a mezőgazdasági termelésre leginkább alkalmas termőföldek mezőgazdasági termelési célú hasznosításának előtérbe helyezése,
lb) a mezőgazdasági termelésre kevésbé alkalmas termőföldek, földterületek más irányú hasznosításának előkészítése, támogatása, esetenként végrehajtása,
lc) művelési ágváltás támogatása;
m) a nem művelt, vagy méretük és kialakításuk miatt gazdaságosan nem művelhető területek megvételének és hasznosításának állami kezdeményező szereppel történő meggyorsítása;
n) a birtoknagyság alkalmassá tétele az EU támogatások lehívhatóságához;
o) szociális földprogram kedvezményezett támogatása;
p) pályakezdő agrárvállalkozók és mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú végzettséggel rendelkezők kedvezményezett támogatása;
q) különleges rendeltetésű gazdaságok működéséhez kedvezményes termőföld biztosítás (pl. oktatás, kutatás, büntetés-végrehajtás).
II. Az NFA vagyonkezelése és hasznosítása
Az NFA az állami beavatkozás, szabályozás és befolyásolás intézménye, amely az alábbi szempontok figyelembevételével valósítja meg a földbirtok-politikai irányelvekben foglaltakat:
a) a földtulajdonon és a haszonbérleten alapuló gazdálkodás arányának befolyásolása érdekében az NFA vagyonkezelésében lévő földek eladása vagy haszonbérbe adása;
b) a termőföld pályáztatással történő haszonbérbe adása, illetőleg díjmentesen vagy a hasznosítás jellege szerinti támogatással történő használatba adása;
c) az NFA földvagyonának kialakulásánál a vásárlás szempontjainak meghatározása (pl. gyenge minőségű földek megvásárlásának előtérbe helyezése; nem művelt vagy méretük és kialakításuk miatt gazdaságos művelésre alkalmatlan földterületek megvételének elsődlegessége; meglévő bérleti viszonyok megszüntetésének, illetve lezárásának meggyorsítása);
d) a földeladás során érvényesítendő szempontok rangsorolása (pl. kisméretű birtokok növelése; nagyméretű birtokok gazdaságilag indokolt felső birtokhatárának elérése; kezdő agrárvállalkozók földhöz juttatása);
e) az átmenetileg eladással vagy haszonbérlettel nem hasznosított, az NFA kezelésében lévő földterületek művelési, illetőleg kultúrállapotban tartási feltételeinek meghatározása;
f) a termőföld adásvétele esetén a szerződésben vállalt hasznosítási kötelezettség visszavásárlási jog kikötésével történő biztosítása.
2. Az országgyűlési határozat 2002. augusztus 1-jén lép hatályba.
Dr. Szili Katalin s. k.,
az Országgyűlés elnöke
Nemeth Zsolt s. k.,
az Országgyűlés jegyzője
Dr. Világosi Gábor s. k.,
az Országgyűlés jegyzője
Lábjegyzetek:
[1] A határozatot az Országgyűlés a 2002. július 16 -i ülésnapján fogadta el