3075/2012. (VII. 26.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 24/B. §-a, a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 96. § (8)-(9) bekezdései, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 32/A. §-a, 32/B. §-a és 1 70. § (14) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. Az indítvány arra irányul, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 24/B. §-a, a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 96. § (8)-(9) bekezdései, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) 32/A. §-a, 32/B. §-a és 1 70. § (14) bekezdése alaptörvény-ellenességét és semmisítse meg azokat.

[2] Az indítványozó álláspontja szerint a támadott jogszabályi rendelkezések az Alaptörvény alábbi rendelkezéseivel ellentétesek: B) cikk (1) bekezdés (jogbiztonság); M) cikk (1) bekezdés (vállalkozás szabadsága); I) cikk (4) bekezdés (alapvető jogok biztosítása törvény által létrehozott jogalanyok számára); XII. cikk (1) bekezdés (vállalkozáshoz való jog); XIII. cikk (tulajdonhoz való jog); XV. cikk (hátrányos megkülönböztetés tilalma); XXVIII. cikk (jogorvoslathoz való jog).

[3] 2. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az alkotmányjogi panasz nem fogadható be, mert az indítványozó a támadott jogszabályi rendelkezések tekintetében nem minősül érintettnek. E szabályok a károkozó, a károsult, a közlekedési hatóság és a biztosítók közötti jogviszonyokat rendezik, a MA-BISZ vonatkozásában közvetlenül nem érvényesülnek. A Kkt., a Bit. és a Gfbt. sérelmezett szabályai ugyanis az indítványozóval szemben semmilyen módon nem kerültek alkalmazásra, illetve vele szemben közvetlenül nem hatályosultak oly módon, hogy rá nézve jogsérelmet okoztak volna.

[4] Emellett az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy az indítvány az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 52. § (1) bekezdésébe foglalt követelményeket sem teljesíti, ugyanis az indítványozó nem jelölte meg pontosan az Alkotmánybíróság hatáskörét megalapozó törvényi rendelkezést (azt, hogy a panasz az Abtv. szerint milyen típusú), valamint megjelölte ugyan a támadott jogszabályi rendelkezéseket, azonban azok alaptörvény-ellenességét nem indokolta meg.

[5] Mindezekre tekintettel az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 26. § (2) bekezdésének valamint az 52. § (1) bekezdése a) és e) pontjainak, ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján visszautasította.

Budapest, 2012. június 11.

Dr. Paczolay Péter s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Balogh Elemér s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Balsai István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Lévay Miklós s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Stumpf István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Pokol Béla s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szalay Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szívós Mária s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/2716/2012.