A Kúria Mfv.10573/2015/5. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [2012. évi I. törvény (Mt.) 45. §, 51. §] Bírók: Stark Marianna, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina, Tánczos Rita

A határozat elvi tartalma:

A munkavégzésre irányuló jogviszonyt a szerződés típusának minősítésekor a minősítő jegyek alapján, azok összességében kell vizsgálni.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Mfv.II.10.573/2015/4.

A tanács tagjai: Dr. Stark Marianna a tanács elnöke

Sipőczné dr. Tánczos Rita előadó bíró

Szolnokiné dr. Csernay Krisztina bíró

A felperes:

A felperes képviselője: dr. Bárdos Rita ügyvéd

Az alperes:

Az alperes képviselője: jogtanácsos

A per tárgya: közigazgatási határozat felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 24.M.1021/2015/2.

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 24.M.1021/2015/2. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a felperesnek 20.000 (húszezer) forint + 5400 (ötezer-négyszáz) forint áfa felülvizsgálati eljárási költséget.

A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A tényállás

[1] A felperes ½ arányú tulajdonát képezte a ... alatti családi ház felső szintje, míg annak alsó része a testvére tulajdonában állt. A házat a felperes 2008 óta folyamatosan újította fel. 2003 tavaszán megállapodott egy gyermekkori ismerősével, K. J.-el, hogy annak testvérével, K. K.-nal együtt elvégzik a felperes tulajdonában lévő családi ház felső szintjének szigetelését 2000 Ft/m2 díjazás ellenében. A munka elvégzéséhez szükséges állványzatot a felperes vásárolta meg, amelynek felépítésében K. K. és mások, köztük a felperes is segített. A szigetelési munkálatokat K. K. és testvére kezdte el, majd K. J. helyett előbb B. G., majd T. G. segédkezett. A felperes nem állapodott meg K. K.-nal a teljesítés végső határidejében, a munkálatokat K. K. és T. G. előadásuk szerint akkor végezték, amikor erre ráértek, más munkájuk nem volt. Tevékenységüket a felperes közvetlenül nem irányította, a nap végén hazatérésekor látta azt, hogy napközben miként haladt a munka. A munkáért járó díjazást a felperes K. K.nak adta át, aki az átvételt aláírásával igazolta. K. K. T. G.-ral úgy állapodott meg, hogy a felperestől kapott pénzt megfelezik. Egy alkalommal, amikor T. G. egyedül dolgozott, a felperes 5-10.000 forint közötti összeget adott át részére. T. G. jelezte K. K.-nak az összeg átvételét, amelyet a későbbi díjazásba beszámítottak.

[2] 2013. július 7-én T. G. egyedül dolgozott a felperes házánál. Délután tisztázatlan körülmények között a munkavégzése közben kb. 6 méter magasságból leesett az állványzatról, s a baleset következtében marandó fogyatékossággal járó koponya- és gerincsérüléseket szenvedett. Utóbb derült ki, hogy epilepsziás megbetegedésben szenvedett, melyről sem a felperes, sem K. K. nem tudott.

[3] A balesetet követően a felperes kérésére 2015. június 24-i dátummal a felperes és K. K. egy építési szerződés elnevezésű megállapodást írtak alá, mely szerint a kivitelező K. K., munkája a felperes otthonának szigetelése, és az állványzat felépítése az építtető pedig a felperes.

[4] A baleset miatt a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság Munkaügyi Főosztálya vizsgálatot indított, majd ... Kormányhivatala Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve ... számon határozatot hozott arról, hogy a felperes, mint munkáltató és T. G. munkát végző személy közötti munkavégzésre irányuló jogviszony szervezett munkavégzésnek minősül. T. G. 2013. július 7-én bekövetkezett balesetét munkabalesetnek minősítette, és elrendelte annak kivizsgálását. A határozat indokolása szerint a felperes, mint munkáltató munkavállalójaként dolgozott T. G.. A felperes T. G.-t szóbeli megállapodás alapján szervezte be a munkába, az építési állványt, munkaeszközöket és a felhasznált anyagokat és segédanyagokat a felperes biztosította.

[5] A felperes fellebbezése folytán eljárt Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága ... számú határozatával az elsőfokú határozatot annyiban változtatta meg, hogy új teljesítési határidőt állapított meg. A másodfokú határozat bizonyítottnak találta, hogy az adott esetben a munkaviszony fontosabb elemei fennálltak, a felperesnek utasítási és irányítási joga volt, ő biztosította a munkavégzéshez szükséges eszközöket, a munkát rendszeres időközönként ellenőrizte, meghatározta a napi munkaidő kezdetét, s a személyes munkavégzés is megvalósult. Rögzítette, hogy bár a felek nem állapodtak meg időbérben, ez azonban nem zárja ki a munkaviszony megállapítását.

[6] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül a jogerős közigazgatási határozatot az elsőfokú határozatra is kiterjedően és marasztalja az alperest a perköltségben. Vitatta, hogy közte és T. G. között munkaviszony állt volna fenn.