A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21167/2011/4. számú határozata szerzői jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 24. §, 81. §, 87. §, 217. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 207. §, 301. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §, 40. §, 42. §, 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §, 9. §, 10. §, 12. §, 13. §, 16. §, 94. §] Bírók: Fülöp Györgyi, Lesenyei Terézia, Pullai Ágnes

Fővárosi Ítélőtábla

8.Pf.21.167/2011/4.

A Magyar Köztársaság nevében!

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Simonfalvi Éva pártfogó ügyvéd (....) által képviselt dr. felperes neve (....) felperesnek, a alperes neve (....) alperes ellen szerzői jog megsértése iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2011. május 3. napján kelt 62.P.20.375/2010/12. sorszámú ítélete ellen a felperes 13. sorszám alatti fellebbezése folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja és megállapítja, hogy az alperes megsértette a felperes névfeltüntetéshez és a mű egységének védelméhez fűződő szerzői jogát azzal, hogy a K... című folyóirat 2009. évi VI. számának 56-67. oldalain és az alperes internetes oldalán a felperes "B... H... P...ről M... L...val" című művén M... L...t is szerzőként tüntette fel, megváltoztatva a mű szerzőjének nevét és a mű címét. Az alperest a további jogsértéstől eltiltja, valamint kötelezi, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 8 000 (Nyolcezer) forintot és ezen összegnek 2009. július 1-től a kifizetés napjáig járó törvényes kamatát. Az alperes által az állam javára megfizetendő kereseti illeték összegét 13 500 (Tizenháromezer-ötszáz) forintra leszállítja és megállapítja, hogy a felperes teljes személyes költségmentességére figyelemmel a fennmaradó 13 500 (Tizenháromezer-ötszáz) forint illetéket az állam viseli. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Köteles az alperes 18 000 (Tizennyolcezer) forint fellebbezési illetéket külön felhívásra az államnak megfizetni, a további 18 000 (Tizennyolcezer) forint fellebbezési illetéket az állam viseli.

Megállapítja, hogy a felperest képviselő pártfogó ügyvéd díjának viselésére fele részben az alperes köteles.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes megsértette a felperesnek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 13. §-ában írt szerzői jogát azáltal, hogy a K... című folyóirat 2009. évi VI. számának 56-67. oldalain, valamint az alperes internetes oldalán a felperes "B... H... P...ről M... L...val" című művén M... L...t szerzőként tüntette fel, megváltoztatta a mű szerzőjének nevét és a mű címét.

Kötelezte az alperest, hogy 60 napon belül a jelen ítélet rendelkező részének első bekezdését a K... című folyóiratban, valamint a K... internetes oldalán hozza nyilvánosságra. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította.

Akként rendelkezett, hogy mindegyik fél viseli a saját költségét. Kötelezte az alperest, hogy külön felhívásra, az állam javára fizessen meg 32 700 forint feljegyzett eljárási illetéket. Megállapította, hogy az ezt meghaladóan feljegyzett 32 700 forint eljárási illetéket az állam viseli, és hogy a felperest képviselő pártfogó ügyvéd díjának fele részének viselésére az alperes köteles.

A megállapított tényállás lényege szerint a felperes 1990-ben mintegy 28 személlyel, köztük M...L...val, irodalmi tárgyú interjúsorozatot készített, amelynek témája: Emlékezések H... P...re. Az interjúk egy része 1990-91-ben megjelent különböző folyóiratokban, majd 1995-ben a N... T... Rt. kiadásában megjelent felperes neve: B... H... P...ről című könyvben kaptak helyet. Ebben az összeállításban a M... L...val készített interjú nem jelent meg.

A felperes 2009. február 24-én a M... L...val lefolytatott beszélgetés nyilvánosságra hozatala céljából megkereste az alperes szerkesztőjét, és megküldte neki az interjút, jegyzetanyaggal ellátva. Az anyag címe "felperes neve B... H... P...ről M... L...VAL" volt. A felperes által az interjú szövegén végrehajtott kisebb javításokat követően K... N... tördelőszerkesztő 2009. május 6-án felperesnek elküldte a korrektúrát. A felperes észrevételezte, hogy az 1995. évi kötetben megjelöltek szerint alcímben kéri feltüntetni a beszélgetőpartner nevét. Jelezte, hogy szerinte a korrektúra szerinti változat szerzői jogi problémákat is felvet, mert szerzőnek tünteti fel az interjúalanyt is, ezért kérte meghagyni az általa adott, "felperes neve B... H... P...ről M... L...VAL" címet. A levél azzal a mondattal zárult, hogy "ha netán a szerkesztőség anyagi gondjai állnak a szerzőként való mellőztetésem hátterében, hajlandó vagyok lemondani a honoráriumról". A tördelőszerkesztő értesítette a felperest, hogy írása bekerül a K... című folyóiratba, valamint, hogy a korrektúrán a javításokat felvezették.

Az interjú a lap 2009. évi júniusi számában "M... L... - felperes neve B... H... P...ről" címmel jelent meg. A folyóirat 56. oldalán lábjegyzetként a következő szöveg szerepelt: "Az 1990. július 9-én hangszalagra vett beszélgetés kiegészíti a felperes neve B... H... P...rel című kötetében megjelentetett sorozatot".

A felperes kifogásolta, hogy a műve megjelentetésével kapcsolatban nem kötöttek vele felhasználói szerződést, így azt az engedélye és hozzájárulása nélkül tették közzé, díjat sem fizettek és szerzői jogi szempontból lényeges módon megváltoztatták a mű paramétereit, így a címét is, továbbá az interjúalanyt helytelenül szerzőként tüntették fel. Az alperes válaszlevelében közölte, hogy a helyreigazításnak nem tudnak helyt adni, mert a címet a K... hagyományainak megfelelően változtatták meg és lábjegyzetben közölték a felperes sorozatának címét. Ezután a felperes olyan felhasználói szerződés megküldését kérte, amelyben az alperes 40 000 forint megfizetésére vállal kötelezettséget. Az alperes ettől elzárkózott.

A felperes pontosított keresetében a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 10. §-ára alapítottan egyrészt annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette a mű nyilvánosságra hozatalához való jogát, mert abban a formában, ahogy a mű megjelent, azt nem kívánta volna nyilvánosságra hozni. Az Szjt. 12. §-a szerint kérte a név feltüntetéshez való joga megsértésének megállapítását is, mert az alperes M... L...t szerzőnek tüntette fel. Állította továbbá, hogy a mű egységének védelméhez fűződő, az Szjt. 13. §-ában biztosított joga is sérelmet szenvedett, mert az alperes a szerző nevét és a címet is megváltoztatta, valamint az 56. oldalon olyan lábjegyzetet szúrt be a műbe, amely az eredetiben nem volt benne. Állította a vagyoni jogának megsértését is, az Szjt. 16. §-ában foglaltakra figyelemmel, mert az alperes kiadói szerződés nélkül adta ki a művet. Mindezek alapján a jogsértés megállapításán túlmenően az alperes további jogsértéstől eltiltását, elégtételadást kért és igényelte a 40 000 forint honoráriumot is. Késedelmi kamatra is igényt tartott.

Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását indítványozta. Hivatkozott arra, hogy az interjú átmeneti műfaj, emiatt a műben szereplő gondolatok az interjúalanyt is kiemelt módon szerzővé tették. A kártérítési igénnyel kapcsolatban megjegyezte, hogy bruttó 8 000 forintot kész a felperesnek megfizetni, ennek teljesítéséhez azonban elfogadó nyilatkozat szükséges.