BH 2006.10.324 Helyreigazítást megalapozó kérelemnek az olyan elektronikus okirat minősül, amely a jogszabályok szerinti, beazonosítható aláírással van ellátva - Az alá nem írt elektronikus levél joghatás kiváltására nem alkalmas [Pp. 196. §; 2001. évi XXXV. tv. 4. §].

Az alperes az általa szerkesztett időszaki lap 2005. április 19-ei számának 6. oldalán az alábbi közleményt tette közzé: Tájékoztatjuk D. város lakosságát és minden érintett szervezetet, hogy a MESZ érvényes és hatályos alapszabálya szerint a MESZ D.-i Csoportja önálló jogi személyiséggel nem rendelkezik, ezért nincs és nem is volt törvényes felhatalmazása arra, hogy önállóan eljárjon, és nyilatkozatot tegyen a lakosságot érintő fogyasztóvédelmi és egyéb hatósági ügyekben. A MESZ D.-i Csoportjának az elmúlt időszakban és jövőben tett bármilyen nyilatkozata az előzőekre tekintettel érvénytelennek minősül, és annak figyelembevételét mellőzni szükséges. "D.-i VCSM Kft."

A MESZ felperes a közlemény megjelenését követően a D.-i Csoportján keresztül elektronikus levélben (e-mail) a közlemény reá vonatkozó állításának helyreigazítása iránt terjesztett elő kérelmet. Eszerint soha nem állította, hogy a D.-i Csoport önálló jogi személy. A felperes felhatalmazása alapján azonban jogosult eljárni a d.-i fogyasztók érdekképviseletében. A város jegyzője ennek megfelelően vette nyilvántartásba. A kérelem a dátumot követően kérelmezőként a felperes D.-i Csoportját, továbbá dr. P. P. elnököt tünteti fel természetes személyként és emellett "ügyleti" képviselőként. A kérelmező megnevezésén túl a levél a megjelölt szervezet vagy elnök aláírását nem tartalmazza.

Az alperes a kérelmet nem teljesítette, ezért a felperes keresetében az általa megszövegezett helyreigazítás közzétételére kérte az alperes kötelezését.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja az volt, hogy a jogi személyiséggel nem rendelkező helyi csoport jognyilatkozatot nem tehet, tehát helyreigazítás iránti kérelemmel sem élhet.

Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperest meghatározott terjedelmű helyreigazító közlemény közzétételére kötelezte, a felperes ezt meghaladó, és az "Ami a közlemény mögött van" című cikkben foglalt állítások helyreigazítására irányuló keresetét azonban elutasította. Ítélete indokolása szerint az újságcikk kifejezetten a felperes D.-i Csoportjával kapcsolatos tényállításokat tartalmaz, ezért a felperes D.-i Csoportja helyreigazítás iránti kérelmet előterjeszthetett. A MESZ részéről adott meghatalmazás erre is vonatkozott. Miután az alperes a sérelmezett tényállítások valóságát nem bizonyította, az alperest helyreigazításra kötelezte.

Az alperes fellebbezése alapján eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet nem fellebbezett rendelkezéseit nem érintve, megfellebbezett rendelkezéseit megváltoztatta, a keresetet teljes egészében elutasította. Ítélete indokolásában kifejtette: a sajtó-helyreigazítás iránti perben a bíróságnak hivatalból vizsgálnia kell, hogy a helyreigazítási kérelem megfelel-e a Pp. 342. § (1) bekezdésben foglalt törvényi követelményeknek, így az írásbeliségnek. A Ptké. 38. § (2) bekezdése, valamint az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. tv. 4. § (1) bekezdése szerint az elektronikus okiratok közül írásban létrejött okiratnak a fokozott biztonságú elektronikus aláírással aláírt okiratot kell tekinteni. Fokozott biztonságú elektronikus aláírásnak az olyan elektronikus aláírás tekinthető, amely alkalmas az aláíró azonosítására, tehát az aláírás kizárólag az aláíróhoz köthető. A felperes e-mailben küldött helyreigazítási kérelme azonban az írásbeliség ezen követelményének nem felelt meg. A semmis szerződések esetén követett bírói gyakorlatra utalva megállapította, hogy valamely semmisségi ok hivatalból való észlelése esetén nem sérti a Pp. 164. § (2) bekezdését, ha a bíróság a tényállás megállapítása körében olyan tényeket is figyelembe vesz, melyekre a fél nem hivatkozott. Ezért a másodfokú bíróság hivatalból észlelhette, hogy a felperes írásban foglaltan és határidőben nem terjesztett elő olyan helyreigazítási kérelmet, amely a törvényi feltételeknek megfelel. Ezért utasította el a keresetet.

A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése, és az elsőfokú ítélet helybenhagyása érdekében a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a sajtó-helyreigazításra vonatkozó eljárási és anyagi jogi szabályokat. A Pp. 342. § (1) bekezdése szerint sajtó-helyreigazítást a megjelenéstől számított 30 napon belül írásban kell kérni. A Pp. azonban nem tartalmaz értelmező rendelkezést arra vonatkozóan, hogy milyen kritériumai vannak az írásbeliségnek. A másodfokú bíróság által felhívott Ptké. 38. § kötelmi joggal kapcsolatos szabályokat tartalmaz, amikor meghatározza, hogy milyen forma felel meg az írásban létrejött szerződésnek. A sajtó-helyreigazítás iránti eljárásban azonban a kötelmi jogra vonatkozó rendelkezések nem irányadók. Miután az elektronikus levél ugyanúgy írásjelekkel megfogalmazott írás elektromos vagy elektronikus jelekké történő átalakítását, majd írásjelekké történő visszaalakítását jelenti, mint a táviratváltás vagy a telefax, ezért az e-mail útján továbbított közlemény ugyanúgy írásba foglalt nyilatkozatot vagy kérelmet jelent, mint a távirat illetve telefax útján megküldött hasonló tartalmú nyilatkozat. A jelen ügyben az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. tv. rendelkezései sem alkalmazhatók, mert az kizárólag olyan eseteket szabályoz, ahol meghatározott jogviszonyban valamely jogszabály írja elő az írásba foglalást. A sajtó-helyreigazítási kérelem azonban nem keletkeztet kötelmi jogviszonyt. Miután a jelen ügyben a helyreigazítási kérelem tartalma nem volt vitás, ezért az elektronikus aláírás szükségessége nem merült fel.

Rámutatott arra is, hogy a kérelmen szereplő IP cím alapján az üzenet küldője is beazonosítható. Az alperes az eljárás során nem is vonta kétségbe, hogy a felperes küldte az elektronikus levélben szereplő kérelmet. Ezért a bíróság a Pp. 197. § (1) bekezdése szerint nem is vizsgálhatta a magánokirat valódiságát, mert azzal kapcsolatos kétségek nem merültek fel.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban való fenntartását kérte.

A jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben kifejtett indokok alapján nem jogszabálysértő.

A Ptk. 79. § (1) bekezdés kimondja: ha valakiről napilap, folyóirat (időszaki lap) rádió, televízió vagy filmhíradó valótlan tényt közöl vagy híresztel, illetőleg való tényeket hamis színben tüntet fel - a törvényben biztosított egyéb igényeken kívül - követelheti olyan közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlemény mely tényállítása valótlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, illetőleg melyek a való tények (helyreigazítás).

A Ptk. 85. § (1) bekezdés értelmében a személyhez fűződő jogokat csak személyesen lehet érvényesíteni.

A Pp. 342. § (1) bekezdés értelmében sajtó­helyreigazítást a közlemény megjelenésétől számított harminc napon belül lehet írásban kérni a sajtótól.

E rendelkezések egybevetéséből következik, hogy a sérelmet szenvedett fél a reá vonatkozó valótlan tényállítás miatt személyesen és írásban érvényesítheti a sajtó-helyreigazítás iránti igényét (PK 13. állásfoglalás I. pont).