A Pécsi Ítélőtábla Bf.29/2013/6. számú határozata befolyással üzérkedés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 85. §, 99. §, 256. §, 318. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 339. §, 348. §, 349. §, 352. §, 371. §, 372. §] Bírók: Halász Etelka, Krémer László, Tóth Sándor

Pécsi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság

Bf.I.29/2013/6. szám

A Pécsi Ítélőtábla Pécsett, a 2013. évi május hó 14. napján megtartott nyilvános fellebbezési tárgyalás alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság a befolyással üzérkedés bűntette miatt I.rendű vádlott és 2 társa ellen indult büntetőügyben a Kaposvári Törvényszék B.857/2011/56. számú ítéletének I.r. vádlottra vonatkozó részét akként változtatja meg, hogy

- I.r. vádlott cselekményeit folytatólagosan elkövetett befolyással üzérkedés bűntettének (Btk.256.§ (1) és (2) bekezdés a) és c) pont), valamint folytatólagosan elkövetett csalás bűntettének (Btk.318.§ (2) bekezdés c) pont és (5) bekezdés b) pont) minősíti;

- az I.r. vádlottal szemben alkalmazott szabadságvesztés-büntetést halmazati büntetésként tekinti kiszabottnak

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

I.r. vádlott vonatkozásában a kiszabott szabadságvesztésbe a 2012. évi október hó 30. napjától a 2013. évi május hó 14. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt beszámítja.

A másodfokú eljárásban felmerült 3.000 (háromezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli.

I n d o k o l á s

A Kaposvári Törvényszék I.r. vádlott bűnösségét befolyással üzérkedés bűntettében (Btk.256.§ (1) bekezdés, (2) bekezdés a) és c) pont) állapította meg, ezért őt 5 év 6 hónap börtönre, valamint 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról.

A II.r. vádlott bűnösségét bűnsegédként elkövetett befolyással üzérkedés bűntettében (Btk.256.§ (1) bekezdés, (2) bekezdés a) és c) pont) állapította meg; ezért őt 1 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette.

A III.r. vádlottat befolyással üzérkedés bűntettének (Btk.256.§ (1) bekezdés, (2) bekezdés a) és c) pont) vádja, valamint törvényes következményei alól mint bűnsegédet felmentette. Kötelezte a vádlottakat az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész III.r. vádlott terhére, bűnösségének megállapítása és büntetés kiszabása érdekében, I.r. vádlott és védője enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést.

A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség átiratában az ügyészi fellebbezést azzal tartotta fenn, hogy bizonyítás felvételét, ennek keretében I.r. vádlott meghallgatását tartotta szükségesnek. A bizonyítás lefolytatását követően a III.r. vádlott terhére bejelentett fellebbezést visszavonta, míg I.r. vádlott vonatkozásában az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt.

A törvényszék ítélete a II.r. vádlott vonatkozásában már első fokon jogerőre emelkedett.

A másodfokú bíróság a jogorvoslattal megtámadott határozatot a Be.348.§ (1) bekezdése értelmében - a Be.349.§ (1) bekezdésében írt korlátok között - a megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. Nem volt tárgya a fellebbezési eljárásnak az elsőfokú ítéletnek a II.r. vádlottal szemben hozott rendelkezése, valamint a fellebbezés visszavonása folytán a III.r. vádlott vonatkozásában a másodfokú eljárásban jogerőre emelkedett része.

Az elsőfokú bíróság a perrendi szabályok betartásával folytatta le a bizonyítási eljárást, amelynek során feltárta és megvizsgálta azokat a bizonyítékokat, amelyek a tényállás megfelelő felderítéséhez szükségesek voltak. A bizonyítékok részletes és a logika szabályainak is megfelelő értékelésével adott számot ténymegállapításairól.

A tényállást a másodfokú bíróság a Be.352.§ (1) bekezdésének a) pontjára figyelemmel - az iratok tartalma alapján, valamint ténybeli következtetés útján - az alábbiak szerint egészítette ki, illetve helyesbítette.

Az elsőfokú ítélet 7. oldalának 2. bekezdésében szereplő 1 millió forintot sértett1, illetve sértett2 át is adták I.r. vádlott részére.

Ugyanezen oldalon, ugyanebben a bekezdésben szereplő 250.000 forint értékű fűkasza értéken aluli eladása folytán előidézett jogtalan hátrány 210.000 forint volt.

A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet 5. oldalának 1. bekezdésében szereplő 1.200.000 forintot, 6. oldalának 4. bekezdésében szereplő 150.000 forintot, valamint 6. oldalának 6. bekezdésben szereplő 1 millió forintból 500.000 forintot a sértetteknek, sértett1nek és sértett2nek okozott kárnak tekintett; ennyivel mérsékelte a jogtalan előny összegszerűségét. Ennek megfelelően a befolyással üzérkedéssel okozott jogtalan hátrány összege 4.200.000 forintra mérséklődött, míg a sértettek tévedésbe ejtésével okozott kár mértéke 1.850.000 forintra módosult.

Az ekként kiegészített, illetve helyesbített tényállás mentessé vált a Be.351.§ (2) bekezdésében felsorolt megalapozatlansági hibáktól és hiányosságoktól, az I.r. vádlott védekezésével szemben álló részében is a bizonyítékok indokolt és okszerű mérlegelésén alapult.

Helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor az ítéleti tényállást az I.r. vádlott előadásával szemben sértett1, sértett2 tanúk, valamint a II.r. vádlott előadására alapította.