A Budapest Környéki Törvényszék Mf.22109/2010/5. számú határozata kártérítés (BALESETI kártérítés) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 213. §, 253. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 1. §, 174. §, 175. §] Bírók: Kertné dr. Fehér Klára, Mogony Józsefné, Somné dr. Billege Margit

8.Mf.22.109/2010/5.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A ...Bíróság, mint másodfokú bíróság a ...által képviselt ... II. rendű, kk. ... III. rendű, kk. ... IV. rendű (valamennyien ...) felpereseknek - a ...által képviselt ... alperes ellen baleseti kártérítés iránt indított perében a ... Bíróság 7.M.152/2007/31. számú 2009. szeptember 10. napján kelt ítélete ellen a felperesek részéről 33. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

K ö z b e n s ő í t é l e t e t:

A megyei bíróság az elsőfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét közbenső ítéletnek tekinti, azt megváltoztatja és megállapítja, hogy az alperes néhai ... balesetéért teljes mértékű kártérítési felelősséggel tartozik.

A közbenső ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

Az elsőfokú bíróság felperesek keresetét elutasította. A keresetben I. rendű felperes munkavégzés közben elhunyt fia elvesztése, II. III. IV. rendű felperesek testvérük elvesztése miatt terjesztettek elő kártérítési igényt.

Az indokolás szerint a munkaügyi bíróság egyetértett azzal a felperesi állásponttal, hogy a felperesek keresetét munkajogi perben a munkajogi felelősség szabályai szerint kell elbírálni, függetlenül attól, hogy a néhai kiskorú és az alperes között munkaszerződés vagy más esetleg vegyes típusú polgárjogi szerződés jött-e létre. A beszerzett igazságügyi szakértői vélemény alapján a munkaügyi bíróság megállapította, hogy a néhai kiskorú halála és az alperes magatartása között okozati összefüggés nem áll fenn. A gyermek saját halálát okozó magatartása az alperes részéről elháríthatatlan volt. Az elsőfokú bíróság mellőzte a büntetőiratok beszerzését, mert azt szükségtelennek ítélete meg, mellőzte ... és ... kiskorúak tanúkénti meghallgatását, mert ők a balesetet követően jegyzőkönyvi nyilatkozatot tettek és az időmúlásra is tekintettel szükségtelennek látta ismételt meghallgatásukat.

Az ítélet ellen a felperesek nyújtottak be fellebbezést. Kérték annak megváltoztatását és az alperes kereset szerinti marasztalását, vagylagosan pedig az ítélet hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróság új eljárásra való utasítására tettek indítványt. Álláspontjuk szerint az elsőfokú bíróság a tényállást nem derítette fel olyan mértékben, hogy arra megalapozott ítéleti döntés hozható lenne. Nem látta bizonyítottnak a munkavédelmi oktatás megtartásának tényét, illetve ha ilyen mégis volt, annak tartalmát, mert az írásban rögzítésre nem került. Továbbra is állította, hogy az alperes részéről a három gyermek, köztük a néhai ... nem kaptak az alperes részéről olyan kifejezett tiltást tartalmazó utasítást, amely a mozgó járművön, vagy annak közvetlen közelében való tartózkodásra, vagy annak tilalmára vonatkozott. A felperesek szerint erre utal az a körülmény is, hogy ... és ... sem ülhetett volna a mozgó járművön, amikor a baleset bekövetkezett. A felperesek továbbra is kérték ... és ... tanúként meghallgatását. Fenntartották álláspontjukat, hogy az alperesi magatartás és a bekövetkezett halál között okozati összefüggés áll fenn. Utaltak a munkavédelmi szakértő különböző, a hasonló balesetek elkerülése és megelőzése érdekében adott javaslataira és arra, hogy a perbeli pótkocsit a tulajdonosa saját felelősségre használhatta csak a telephelyén belül, közúton kívül.

Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helyben hagyását kérte annak helyes indokaira tekintettel. Álláspontja szerint a fellebbezésben foglalt megállapítások érthetetlenek, önmaguknak és a korábban megállapított tényeknek is ellentmondóak. Hivatkozott a munkavédelmi szakértő megállapítására, mely szerint a balesetet szenvedett gyermek magatartása, teljesen érthetetlen bravúroskodása okozta a balesetet. Ilyen magatartásra az alperes nem számíthatott és erre az elháríthatatlan magatartásra fel sem készülhetett. A igazságügyi gépjármű szakértői véleményre is utalt a tekintetben, hogy a pótkocsira vonatkozóan közlekedésbiztonsági előírások nem voltak, így műszaki oldalról sem határozható meg az alperes terhére semminemű mulasztás. Megismételte álláspontját, hogy a két szakvélemény alátámasztja azt, hogy a balesetet kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. Az alperes egyébként is magán-munkáltatónak lenne tekinthető és ilyen esetben vétkessége esetén állhatna csak fenn a balesetért felelőssége. Hivatkozott arra a korábban részletesen kifejtett álláspontjára, hogy a néhai .. és alperes közötti jogviszony nem tekinthető munkaviszonynak és nem tartozik az Mt. 1. § (5) bekezdésében foglaltak szerint az Mt. hatálya alá. Az un. "szedd magad" mozgalom keretében történt gyümölcs szedés nem minősülhet munka jogviszonynak, illetve bármilyen módon foglalkoztatásnak.

A fellebbezés alapos.

A megyei bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást kiegészíti az alperesnek a 2006. augusztus 1-én meghallgatási jegyzőkönyvben tett nyilatkozata alapján azzal, hogy a munka megkezdése előtt a traktoros figyelmét külön felhívta a biztonságos szállításra, a legkisebb sebességű fokozat használatára és arra, hogy a pótkocsin csak áru szállítható, csak kijelölt személyek lehetnek a szállításnál, ők is csak a szállító eszköz mellett mehetnek göngyölegtől, göngyölegig.

Kiegészíti tényállást ... és ... 2006. augusztus 2-án és augusztus 5-én felvett meghallgatási jegyzőkönyvben foglalt nyilatkozata alapján azzal, hogy 2006. július 13-án a balesetet közvetlenül megelőzően a traktor a pótkocsival úgy indult el a kert másik végében lévő átrakóhelyre, hogy mindhárom gyermek - ... és ... a pótkocsin ültek.

Kiegészíti tényállást ... ugyancsak a meghallgatási jegyzőkönyvben foglalt nyilatkozata alapján azzal, hogy a rakodás munka megkezdése előtt az alperes elmondta nekik, hogy ne ugráljanak a pótkocsin és mindenki figyeljen magára és egymásra is.

Kiegészíti a tényállást a 2006. augusztus 5-én készült meghallgatási jegyzőkönyvben foglalt ... - volt II. rendű alperes - nyilatkozata alapján azzal, hogy traktorvezetői jogosítvánnyal már nem rendelkezett a baleset idején, amikor traktorral vontatta a pótkocsit, amelyre összegyűjtötték a gyümölccsel megtelt ládákat. ... és . a platón volt, ... pedig a pótkocsi mellett jött a jobb oldalon ezt ő a középső tükörből látta, mert az oldal tükröket a faágak miatt be kellett hajtani.

A megyei bíróság a megállapított tényállást az 5. sorszámú jegyzőkönyvben foglalt I. és akkor még II. rendű alperes ... - előadása alapján kiegészíti azzal, hogy a lassan mozgó járműnél nem volt akadálya annak, hogy menet közben fel és le ugorjon valaki, mert annak sem oldala, sem hátsó zárható része nem volt. Kb. 1 m magasságú volt a plató, ahol a ládákat 7 láda magasságig felrakták a plató első részébe.

I. rendű alperes - ... - az 5. sorszámú jegyzőkönyv 2. oldalán tett vallomása alapján kiegészíti a megyei bíróság a tényállást azzal, hogy többek között kifejezetten eltiltotta az ott dolgozókat a mozgó járműveknek még a környékétől is. Amikor a két fiú a szedés helyett a rakodásnál kezdett el segíteni a baleset napján az 5. sorszámú jegyzőkönyv 3. oldalán foglalt nyilatkozata szerint ismét felhívta a figyelmüket, hogy a pótkocsira nem szabad felülni.