A Győri Törvényszék Pf.20384/2008/3. számú határozata örökösi minőség megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 608. §] Bírók: Bíró Éva, Jászberényiné dr. Farkas Katalin, Lotz Marianne
Kapcsolódó határozatok:
*Győri Törvényszék Pf.20384/2008/3.*, Győri Járásbíróság P.21473/2004/110., Kúria Pfv.21615/2008/4. (BH+ 2009.11.498)
***********
Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság
1.Pf.20.384/2008/3.szám
A Magyar Köztársaság nevében !
A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság dr.Pardavi László ügyvéd /......./ által képviselt ...................... /.................../ I.r., .................... /............../ II.r. és .................. törvényes képviselő által is képviselt ............ /.................../ III.r. felpereseknek dr.Feltér László ügyvéd /...................../ és dr.Baross Attila ügyvéd /....................../ által képviselt .............. /.................../ alperes ellen örökösi minőség megállapítása iránt a Győri Városi Bíróság előtt folyamatba tett perében Győrött, 2008. február 27.napján P.21.473/2004/110.szám alatt hozott ítélet ellen a felperesek részéről 112.sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő
í t é l e t e t :
A megyei bíróság a városi bíróság ítéletét helybenhagyja azzal a pontosítással, hogy az I-III.r. felperesek kötelesek az alperesnek elsőfokú perköltséget fizetni.
Kötelezi a megyei bíróság I-III.r. felpereseket egyetemlegesen, hogy 15 nap alatt fizessenek meg az alperesnek 40.000/Negyvenezer/ Ft másodfokú költséget.
Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.
I n d o k o l á s :
A Győri Városi Bíróság P.21.473/2004/110.sorszámú ítéletével I-III.r. felperesek kereseti kérelmét elutasította, és rendelkezett a perköltség viselése felől.
Ítélete indokolásában megállapította, hogy a peres felek egyezően adták elő, mely szerint az örökhagyó halála időpontjában az örökhagyó szülei már nem éltek, az örökhagyó után leszármazó nem maradt, az örökhagyó nőtlen családi állapotú volt, továbbá a perben adat nem merült fel arra vonatkozóan, hogy az örökhagyó után érvényes végintézkedés maradt volna. A bíróság való tényként fogadta el azt, hogy néhai N L örökhagyó után az öröklés rendjére a törvény az irányadó a Ptk.608.§. rendelkezései szerint. Ennek megfelelően megállapította, hogy az örökhagyó után halála időpontjában a törvényes öröklés rendje szerint ½ arányban az alperes, ½ arányban az akkor még élő másik testvér, néhai Cs J-né N M lett volna az örökös.
Megállapította a városi bíróság, hogy a felek nem vitatták, hogy néhai Cs J-né N M nyilatkozatot tett írásban az örökhagyó utáni öröklés rendjére vonatkozóan, amely nyilatkozatot felperes kereseti kérelméhez csatolt. A felek közt az volt vitatott, hogy ezen nyilatkozat mikor készült. Az e körben a lefolytatott bizonyítás eredményeként a városi bíróság azt állapította meg, hogy bár a perben relevanciával nem bír, hogy a perbeli nyilatkozat megtételére 1995. februárjában, vagy 1996. februárjában került-e sor, az I-III.r. felperesek az okirattal szemben nem tudták bizonyítani az őket terhelő bizonyítás körében, hogy a nyilatkozat megtételére nem az írásban feltüntetett 1996-os időpontban, hanem 1 évvel korábban 1995-ben került sor.
A városi bíróság vizsgálta, hogy a perbeli nyilatkozat érvénytelen nyilatkozat-e, figyelemmel arra, hogy I-III.r. felperesek állították, hogy néhai Cs J-né N M a nyilatkozat megtételének időpontjában nem rendelkezett ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel. A meghallgatott háziorvos, valamint az igazságügyi szakértői szakvélemény alapján a városi bíróság arra a megállapításra jutott, hogy néhai Cs J-né N M a perbeli nyilatkozat megtételekor ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel rendelkezett, belátási képessége megtartott volt, ennek megfelelően a perbeli nyilatkozatot nem lehet érvénytelennek tekinteni.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!