A Fővárosi Ítélőtábla Kbf.11/2010/7. számú határozata alárendelt megsértésének bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 173. §] Bírók: Mészáros László, Ruzsás Róbert, Török Zsolt

A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2010. május 26. és szeptember 29. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t:

A folytatólagosan elkövetett alárendelt megsértésének bűntette és más bűncselekmények miatt a vádlott ellen indított büntető ügyben a Somogy Megyei Bíróság Katonai Tanácsa 2009. december 08. napján kihirdetett Kb.II.13/2009/29. számú ítéletét megváltoztatja.

A vádlottat a különleges személyes adattal visszaélés büntette (Btk. 177/A.§ (1) bek. a) pont és (3) bek.) miatt emelt vád alól felmenti.

A vádlottal szemben a 2 rb. folytatólagosan megvalósított becsületsértés vétsége (Btk. 180. § (2) bek.), és az 1 rb. zaklatás vétsége (Btk. 176/A. § (1) bek.) miatt folyamatban lévő büntetőeljárást megszünteti.

A vádlott egyéb cselekményeit folytatólagosan elkövetett alárendelt megsértése bűntettének (Btk. 358. § (1) bek. és (2) bek. c) pontja), és folytatólagosan megvalósított becsületsértés vétségének (Btk. 180. § (2) bek.) minősíti.

A vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetést 300 (háromszáz) napi tétel, napi tételenként 500 (ötszáz) forint pénzbüntetésre enyhíti.

A 150.000 (egyszáz-ötvenezer) forint pénzbüntetés meg nem fizetés esetén szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Ebben az esetben egy napi tétel összegének a helyébe egy napi szabadságvesztés lép.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a vádlottat 7.440 (hétezer-négyszáznegyven) forint másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség megfizetésére.

Az ítélet ellen fellebbezésnek van helye.

I n d o k o l á s :

A Somogy Megyei Bíróság Katonai Tanácsa a 2009. december 8. napján kihirdetett KB.II.13/2009/29. számú ítéletével a vádlottat a Btk.358.§ (2) bekezdés c/ pontja szerint minősülő folytatólagosan elkövetett alárendelt megsértésének bűntette, 3 rb. a Btk.180.§ (2) bekezdése szerint minősülő részben folytatólagosan elkövetett becsületsértés vétsége, 2 rb. a Btk.176/A.§ (1) bekezdésébe ütköző zaklatás vétsége és a Btk.177/A.§ (3) bekezdésébe ütköző személyes adattal visszaélés bűntette miatt halmazati büntetésül 1 évi - végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre és lefokozásra ítélte. Kötelezte 97.420 Ft bűnügyi költség megfizetésére.

A katonai ügyész az ítéletet tudomásul vette, a vádlott és védője azonban felmentés érdekében fellebbezést jelentettek be. A vádlott új védője csatolta fellebbezésének írásbeli indokolását is, melyben pontosítva a fellebbezés irányát, elsősorban védence felmentését, másodsorban pedig az ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta. Álláspontja szerint a bíróság hatáskörét túllépte, amikor ítéletében úgy fogalmazott, hogy elégtételt szolgáltat a sértettek részére, mivel az elégtétel megítélése polgári eljárásban ítélkező bíróság hatáskörébe tartozik. Az ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló indítványában hivatkozott még arra is, hogy az elsőfokú bíróság ítélete oly mértékben megalapozatlan, hogy annak kiküszöbölésére a másodfokú eljárásban nincs lehetőség. Véleménye szerint hibás az elsőfokú bíróság álláspontja, mely szerint a sértettek a 3 rb. becsületsértés vétsége miatt joghatályosan terjesztették elő magánindítványukat, továbbá a személyes adattal visszaélés vétsége sem valósult meg törvényi tényállási elem hiányában. További bizonyítási eljárás lefolytatását is indítványozta, így pszichológus szakértő kirendelését, a RSZVSZ megkeresését és további információk beszerzését a feljelentők tevékenységéről.

A Katonai Fellebbviteli Ügyészség a Kf.IV.11/2010. számú átiratában az elsőfokú bíróság ítéletét felülbírálatra alkalmasnak tartotta, mivel az megalapozott. A vádlott cselekményének jogi minősítésével kapcsolatban indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az elbíráláskor hatályos törvényt alkalmazza, mely szerint a vádkiterjesztéssel érintett bűncselekmény enyhébb elbírálás alá esik, az már nem bűntettnek, hanem a Btk.177/A.§ (3) bekezdésébe ütköző személyes adattal visszaélés vétségének minősül. E változtatás kivételével indítványozta az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását, mivel a kiszabott büntetés is megfelel a vád tárgyává tett bűncselekmények súlyának.

A fellebbviteli tárgyaláson a vádlott védője fellebbezését továbbra is fenntartva elsősorban védence bűncselekmény hiányában történő felmentését indítványozta. A különleges személyes adattal visszaélés vétsége vonatkozásában kifejtette, hogy védence nem valósította meg annak törvényi tényállási elemeit, a becsületsértéssel kapcsolatban pedig joghatályos magánindítvány hiányára hivatkozott. Fenntartotta másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezésére tett indítványát is.

A Katonai Fellebbviteli Ügyészségnek a tárgyaláson jelen lévő képviselője az írásban előterjesztett indítványát fenntartotta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság mérlegelési jogkörben megállapított tényállását vitató és ez által a vádlott felmentésére irányuló fellebbezések eredményre nem vezethetnek. Álláspontja szerint nem alapos a védő azon indítványa sem, amely a joghatályos magánindítványok előterjesztésének törvényes határidőben való teljesítését vitatja, mivel a vádlottal szemben katonai bűncselekmény miatt indult eljárás, a későbbiekben merült fel, hogy a cselekmények egy része nem katonai, hanem magánindítványra büntetendő bűncselekmény. Egyetértett az elsőfokú bíróság e körben kifejtett álláspontjával. A személyes adattal visszaélés tekintetében szintén vitatta a védői érvelést, kiemelve, hogy a jelentős érdeksérelemnek, mint a bűncselekmény eredményének nincs deffinícója, annak megállapítása bírói mérlegelés függvénye. Kiemelte, hogy a sértett személyes adatainak felhasználása a vádlott által nem történhetett volna meg, hiszen ezáltal olyan személy ismerte meg a sértett különleges személyes adatát, aki erre egyébként nem volt jogosult. Megismételve írásbeli indítványát, a vádlott emberi méltóság elleni bűncselekményének eltérő minősítését illetően, egyebekben az ítélet helybenhagyását indítványozta.

A vádlott az utolsó szó jogán kifejtette, hogy vele szemben koncepciózus eljárás folyt, nem követte el a terhére rótt cselekményeket.

A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az első fokú ítéletet, az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be.348.§ (1) bekezdése alapján teljes terjedelemben felülbírálta.

Az eljárási szabályok betartása körében megállapította, hogy a Somogy Megyei Bíróság Katonai Tanácsa zárt tárgyalást rendelt el, erről azonban határozatot nem hozott, döntését nem indokolta. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a tárgyalásról az elsőfokú bíróság a Be.237.§ (3) bekezdés a/ pontja alapján erkölcsi okból zárta ki a nyilvánosságot, azonban akkor járt volna el helyesen, hogy ha a Be.238.§ (1) bekezdése szerint a nyilvánosság kizárásáról szóló határozatot jegyzőkönyvébe foglalja és kioktatja a jelenlévőket arra, hogy azt az ügydöntő határozattal szemben bejelentett fellebbezésben lehet sérelmezni. A bíróság ezen rendelkezését egyébként az érdekeltek nem kifogásolták, az a másodfokú bíróság álláspontja alapján tartalmában helyes volt, ezért az nem jelent olyan, a Be.373.§ (1) bekezdés II/f. pontjában írt abszolút eljárási szabálysértést, amely az első fokú ítélet hatályon kívül helyezéséhez vezethetne.